Zöldítés – út a városi terek ellenállóképességének növelése felé

Sokszor, már-már a közhelyességig menően elhangzott, hogy a Covid-korszakban a szabadtéri tevékenységek iránti igény drámaian megnőtt, ami a parkok és szabadtéri terek használatának jelentős növekedéséhez vezetett. Mindannyian láttuk ezt európai városainkban. Ez azonban nem feltétlenül a világ minden táján történt ugyanolyan mértékben. Van egy érdekes, a Google adatain alapuló weboldal, amely bemutatja, hogyan változott a parkok és szabadtéri terek látogatóinak száma a kiválasztott bázisidőszakhoz, 2020 januárjához képest. Bár az adatokat nem könnyű értelmezni olyan tényezők miatt, mint például az észak és dél közötti szezonális különbségek, feltételezhetjük, hogy Európában és a globális északon a zöld területek könnyebben tudták kielégíteni a megnövekedett keresletet, mivel általában biztonságosabbak és jobban karbantartottak, mint a globális dél számos részén.

Számos hasznos összefoglaló található a városok azonnali, könnyen elérhető beavatkozásairól a Covidra adott válaszként - lásd például a közterületek használatába történő ideiglenes beavatkozásokról szóló cikkemet, például az utcák lezárásáról és pop-up kerékpársávok létrehozásáról, vagy az utcai játékok ösztönzéséről. A cikkben tárgyalt kulcskérdések a következők: milyen taktikai beavatkozások figyelhetők meg a zöldítés terén? És hogyan lehet ezeket hosszú távú, stratégiai programokká alakítani, elkerülve a lehetséges buktatókat?

Sokan úgy gondolják, hogy minden zöldítési törekvés jót tesz általában a polgárok jólétének, és különösen az egészségüknek. Azonban túl kell lépni ezen a közhelyen, meg kell érteni a városok zöldítésének különböző módjait, ki kell emelni a fenntartható és rugalmas fejlődés más aspektusaival való szinergia elérésére tett erőfeszítéseket, és fel kell hívni a figyelmet a zöldítési projektek lehetséges nemkívánatos externáliáira - amelyek közül a legfontosabb a társadalmi-térbeli differenciálódás lehetséges növekedése a dzsentrifikáció révén.

A zöldterületek típusai és előnyei

Owen Douglas, a Kelet- és Közép-Írországi Regionális Közgyűlés képviselője a 2020 decemberében az URBACT Health&Greenspace Academy eseményen tartott előadásában felsorolta a zöldterületek előnyeit. Ezek közé tartoznak: a fizikai tevékenységek támogatása; a mentális jólét javítása; a társadalmi interakciók elősegítése; valamint a légszennyezés és a szélsőséges időjárási események környezeti kockázatainak csökkentése.

A zöldinfrastruktúra-tervezés sokat tehet a kompakt városokban a stresszes városi élet enyhítéséért a természetes és természetközeli területek stratégiailag tervezett hálózataival, valamint új zöld és "kék" terek - vízfelületek - létrehozásával. Ennek érdekében a zöld infrastruktúra tervezésének többfunkciósnak kell lennie, és magában kell foglalnia a zöld elemek sokféleségét, mint például: a nagy természeti területeket mint csomópontokat; erdőket és parkokat mint zöld parcellákat; kisebb magánkerteket, játszótereket, út menti zöldfelületeket vagy zöld tetőket mint önálló elemeket; a csomópontokat, parcellákat és elemeket összekötő folyosókat; és végül földhasználati puffereket mint olyan átmeneti területeket, amelyek elválasztják a sűrű városi tereket a külvárosoktól.

A 2020. decemberi URBACT Health&Greenspace Academy-n tartott másik előadásában Eduarda Marques da Costa, a Londoni Egyetem munkatársa a zöldterületi beavatkozások különböző típusait sorolta fel, az új városrészek átfogó fejlesztésétől kezdve a lakóövezetek és barnamezős területek regenerálásán át, beleértve a közterületek kisebb léptékű fejlesztését és a városi kertészkedés támogatását.

Innovatív példák a zöldítésre

Lássunk most néhány példát a különböző típusú zöldítési beavatkozásokra és azok lehetséges következményeire.

Barcelona, Parc de les Glories (Tosics Iván fotója, 2021. november)

Egyes európai városok nagy, stratégiai jelentőségű projekteket hajtottak végre a fenntarthatóság és az ellenálló képesség javítása érdekében.

Barcelona (Spanyolország) kiváló példát nyújt a sűrűn beépített város természetessé tételére tett erőfeszítéseivel. Az egyik emblematikus projekt a Plaça de les Glòries Catalanes átépítése: a magasan fekvő körforgalom lebontása és egy új gyorsvasútállomás építése mellett egy nagy új parkot is kialakítanak a renaturalizáció mottója alatt.

Utrecht (Hollandia) az újracsatornázást helyezte városfejlesztési stratégiájának középpontjába. Negyven évvel azután a történelmi hiba után, hogy az Utrecht óvárosát körülvevő csatornát 12 sávos autópályává alakították át, 2020-ban a város újra megnyitotta a csatornát. A vízi út helyreállítása volt a központi eleme annak a 2002-es népszavazásnak, amelyen a lakosok a városközpontra vonatkozó mestertervre szavaztak, amelynek célja az volt, hogy az utakat vízzel váltsa fel. A Catharijnesingel újbóli megnyitásával Utrecht belvárosát ismét víz és zöldövezet veszi körül aszfalt és autóforgalom helyett.

Párizs (Franciaország) nagy változásokon ment keresztül Anne Hidalgo polgármester 2014-es megválasztása óta. A fenntarthatóbb városfejlesztés irányába mutató változások egyik kulcseleme a Szajna és egyes csatornák mentén húzódó utak állandó gyalogosítása, ami nagyban megkönnyítette a vízparti területek megközelítését.

A fenntarthatóság felé vezető másik út a meglévő zöldterületek felújítása, élénkítése és biztonságának javítása. Erre kiváló példa a New York-i Bryant park esete (USA). Ez volt a város egyik "no-go" területe, amely az 1970-es években a "Needle Park" becenevet kapta, mivel rengeteg drogfüggő látogatta. A változások 1988-ban kezdődtek a park átfogó felújításával, amely magában foglalta a terület radikális fizikai átalakítását, a zöldterület vonzóvá, átláthatóvá és élettel telivé tételét, a területek kitisztítását a fény beengedése érdekében, számos mozgatható szék telepítését és kávézóhelyek kialakítását. A park egy nem túl biztonságos helyből kellemes élettérré változott.

Breda, Valkenberg Park

Hasonló történet a bredai Valkenberg Park (NL) újratervezése a biztonság javítása érdekében, amelyet 2021 októberében az URBACT Health&Greenspace Academy-n mutatott be David Louwerse, a Tilburgi Önkormányzat projektmenedzsere.

Az európai városokban a leggyakoribb zöldítési törekvések kisebb bevatkozások, például városi kertek kialakítása vagy utcák és háztetők zöldítése. Kállay Tamás, az URBACT Health&Greenspace hálózat vezető szakértőjének cikke alapos áttekintést ad az ilyen kezdeményezésekről. Megemlíti Tartut (Észtország), ahol "réti dobozokat helyeztek el az úttesten. Strandbárt nyitottak, és az utcaszakaszon szabadtéri olvasóterem, piac, piknikasztalok, szabadtéri mozi és különböző programok is helyet kaptak". Egy másik példa a Health&Greenspace hálózatból Poznań (Lengyelország), ahol "egy kísérleti tevékenység részeként több óvoda udvarán természetes játszótereket hoztak létre, amelyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a természettel és támogatják a kreatív játékot".

Az ilyen példák azt mutatják, hogy "... a kis zöldterületi beavatkozások, mind a fizikai változások, mind a társadalmi tevékenységek masszív változást indíthatnak el, és nagyobb, az egészségi állapotot pozitívan befolyásoló intézkedésekhez vezethetnek". Ezt a következtetést egy másik URBACT-cikk is alátámasztja, amely a gyaloglás fontossága mellett érvel, nemcsak a bevásárlóutcákban, hanem az egész környéken - beleértve a "fogyasztásmentes" területeket is.

A célzott beavatkozások mellett sok város célja a zöldterület igazságos elosztásának biztosítása az egész városban, valamint a zöldterületek hálózatba kapcsolása. Poznań jó példa ez utóbbira, amelynek célja, hogy megvédje a várost körülvevő zöldövezetet az ingatlanfejlesztéstől és a városi terjeszkedéstől, ugyanakkor növelje a város határain belüli erdősültséget, valamint megőrizze és javítsa a meglévő parkokat és zöldterületeket.

Az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása és a helyi önkormányzati struktúra átszervezése

Hegyvidék, Budapest 12. kerülete, az Health&Greenspace vezető partnere innovatív példákat mutat be arra, hogy a közterületek nem konkrét fizikai zöldítési beavatkozásoknak, hanem új ötleteknek köszönhetően javulnak és használódnak gyakrabban. Az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása érdekében az "...önkormányzat a "zöld receptet" megfelelő eszközként azonosította a szívgyógyászati rehabilitáció és az Aktív Hegyvidék program összekapcsolására. A zöld recept egy egészségügyi szakember írásos tanácsa a betegnek, hogy vegyen részt valamilyen természetközeli tevékenységben".

A Hegyvidék úttörő szerepet játszik az önkormányzat intézményi átalakításában is, létrehozva egy úgynevezett Zöld Hivatalt. A változások az önkormányzat átszervezése nélkül is megvalósíthatók. Az URBACT UrbSecurity hálózata például egy várostervezési játékot mutat be, ahol Leiria önkormányzati szakemberei lépésről lépésre új megközelítéseket dolgoznak ki a város közterületei biztonságának növelésére. A városok a viselkedés befolyásolására “nudging technikákat” is alkalmazhatnak, amint azt Pieter Raymaekers (Leuven) számos publikációja mutatja.

A zöldítés pozitív hatásai és ezek kapcsolata a várostervezéssel

Egy másik URBACT-hálózat, az Egészséges városok, az egészségügyi szempontok szisztematikus beépítésére összpontosít a várostervezésbe. Ennek megkönnyítése érdekében egy új eszközt fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan felmérjék a teljes városi terv egészségre gyakorolt hatását, és lássák, hogy a kis módosítások milyen nagy változást hozhatnak a helyi lakosok életében. Ez az Egészséges városok generátor egy gyakorlatias tervezési eszköz, amely arra szolgál, hogy megvalósítható mutatókat kínáljon mindazoknak, akik az egészséget a tervezésbe integrálni kívánják. Az eszköz a városi meghatározó tényezőket és azok egészségre gyakorolt hatását összekapcsoló, tudományos, szakértői értékeléssel ellátott publikációk szisztematikus áttekintésén alapul, amelynek segítségével az eszköz automatikusan kiszámítja a várostervezési intézkedések egészségre gyakorolt hatását.

A zöld szempontok integrálása a tervezésbe a legjobban a zöld területekhez való hozzáférés nagyvárosi szintű szabályozásával érhető el - ez nagyon hasznosnak bizonyult a Covid-járvány idején azokon a városi területeken, ahol a nagyvárosi koordináció elég erős volt.

Figyelmeztetés: a zöldítési beavatkozások lehetséges veszélyei

Minden jó szándék ellenére a zöldítési beavatkozásoknak negatív hatásai is lehetnek, ha nem integráltan, a fejlesztés más aspektusaival való szinergiák megteremtése nélkül alkalmazzák őket.

A zöldítés általában jól illeszkedik a fenntartható városi mobilitási beavatkozásokhoz. A közterületek megújításakor az autóktól elvett területek zöld elemeknek adhatnak helyet, például az autópályák fákkal szegélyezett városi sugárutakká alakítása, az utcák gyalogosforgalmúvá tétele, a parkolóhelyek mozgó növénytartókkal ellátott "parkolókká" alakítása. Ha azonban a nagy zöld fejlesztések a városok peremterületein összpontosulnak, amelyek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetőek, könnyen az autóhasználat növekedéséhez vezethetnek. Tágabb értelemben ez a veszély minden olyan zöldfejlesztésnél fennáll, amely nagy területi egyensúlyhiányt hoz létre a városokban, azaz új zöldterületeket hoz létre, távol sok olyan lakostól, aki szívesen használná azokat.

Megfelelő módon kezelve a zöldítésnek nagyon fontos társadalmi előnyei lehetnek: jó eszköz arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat jobban bevonjuk a társadalomba. A zöldítés segítheti az idősek és az iskolások társadalmi szerepvállalását - lásd például az OASIS projektet, amely az iskolák udvarát zöld hűsítő szigetekké alakítja át Párizsban. A zöldítési beavatkozások legnagyobb veszélyét azonban a negatív társadalmi externáliák jelentik, a dzsentrifikációs folyamaton keresztül.

A dzsentrifikációnak különböző formái lehetnek. Közvetlen formája a társadalmilag vitatott területek magas színvonalú városnegyedekké való regenerálódása. Ha ezzel párhuzamosan nem tesznek erőfeszítéseket a hátrányos helyzetű csoportok támogatására, az eredmény társadalmilag elfogadhatatlan lesz: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kiszorulása a város más részeire. Ezt a folyamatot egy korábbi cikkemben a budapesti Teleki tér esetében ismertettem, összehasonlítva ezt az egyoldalú, dzsentrifikáló megújulást a berlini Helmholtz tér (Németország) esetében alkalmazott integráltabb megközelítéssel. Ez utóbbi a folyamatos szociális támogatás révén sokkal közelebb áll az URBACT által támogatott integrált megközelítéshez, annak ellenére, hogy a budapesti esetben is részvételi tervezést alkalmaztak. 

Budapest, Teleki tér kerítéssel körbevéve, 2015.
Forrás: www.hvg.hu

Berlin, Helmholtz tér, 2015. Forrás: Pákozdi Imre 

A dzsentrifikáció egy gyakoribb és kevésbé közvetlen formája a javuló életminőségű területeken az ingatlanok értékének és a bérleti díjaknak a növekedése révén érvényesül, például a zöld beavatkozásoknak köszönhetően, ami az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek fokozatos kiszorulásához vezet. Ezt a jól ismert piaci mechanizmust a lakbérekre, a lakhatási támogatásokra és/vagy a köztulajdonban lévő lakások jelentős részének fenntartására vonatkozó állami szabályozással lehet kordában tartani. Sajnos a dzsentrifikáció megfékezésére irányuló ilyen állami beavatkozásokat a városi zöldítéssel együtt ritkán alkalmazzák (vagy veszik fontolóra egyáltalán).

A zöldítés a környezetvédelmi beavatkozás egyik alapvető formája. Az integrált fejlesztés elve megköveteli a fejlődés gazdasági, környezeti és társadalmi szempontjainak bizonyos egyensúlyát. Ezt azonban nem könnyű elérni, még akkor sem, ha az egyensúly megtartására nagy az elszántság. Két európai város összehasonlítása, amelyek új ökológiai területeket alakítanak ki, jól szemlélteti a nehézségeket, és megmutatja, hogy a magas környezetvédelmi normákhoz való túlzott ragaszkodás a társadalmi célok romlásához vezethet, ha a közforrások korlátozottak. Ha a zöldítési szempontokat előnyben részesítik a szociális védelmi szempontokkal szemben, az eredmény ismét a dzsentrifikáció lesz, a politikusok eredeti akarata ellenére.

Bécs, Aspern Seestadt, 2018. Forrás: Tosics Iván

Stockholm, Hammarby Sjöstad, 2006. Forrás: Iván Tosics

A cikk célja annak bemutatása volt, hogy a zöldítés általában a városfejlesztés igen előnyös területe. A zöld politikák és beavatkozások tervezésekor azonban figyelembe kell venni bizonyos dilemmákat és lehetséges buktatókat. Gondos eljárásokkal, a zöld infrastruktúra tervezésének egy integrált jövőkép részeként történő bevonásával, valamint az összes beruházás zöld és társadalmi eredményeinek mérésével ezek a buktatók elkerülhetők.

Gyere és találkozz velünk!

Ezt a témát a 2022. június 15-én megrendezésre kerülő URBACT Városfesztiválon a "Zöldítés mint a városi jólét és ellenálló képesség útja" című szekcióban vitatjuk meg. Az ülésen három URBACT akciótervezési hálózat, az Health&Greenspace, az Healthy Cities és az UrbSecurity jó gyakorlatai kerülnek bemutatásra.

Írta: Tosics Iván

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/greening-pathway-resilience-urban-areas