Városunk helye európai összehasonlításban – Városi Adat Platform

Ezért fejlesztette ki az Európai Bizottság a Városi Adat Platformot, ami hozzáférést biztosít a több mint 800 európai város helyzetét és változási trendjeit jellemző indikátorokhoz.

A Városi Adat Platform (UDP Urban Data Platform) a Közös Kutatási Központ (Joint Research Centre) Főigazgatóság (DG-JRC) és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG-REGIO) közös kezdeményezése. 2016 októberében, az Európai Régiók és Városok Hete alkalmából indították el, majd bemutatták az UN Habitat III. Konferenciáján, mint az EU hozzájárulását a globális Városi Agenda fenntartható fejlődési célkitűzéseihez.

Mi a Városi Adat Platform?

A Városi Adat Platform webportál egy interaktív felület, mellyel a használók adatokat vizsgálhatnak, az adatokat vizualizálhatják, összehasonlíthatják és letölthetik. Célja, hogy teljes és konzisztens képet adjon az európai városok helyzetéről, múltbeli és várható jövőbeli trendjeiről, az adatokat interaktív és vizuális eszközökkel bemutassa és elemezze. A platform sokféle forrásból (köztük a JRC, a DG Regio és az EUROSTAT adatbázisából) gyűjti össze az adatokat. Számos kész indikátort használtak fel az EC/UN-Habitat Cities’ Report kidolgozásánál.

A LUISA Territorial Modelling Platform számos indikátort állított elő a városi területek jelenlegi helyzetéről, és lehetőséget ad 2050-ig szóló forgatókönyvek kidolgozására. A jelenlegi adatbázis (60 indikátor, köztük számos olyan, amely 2010 és 2050 közötti trendeket mutat be) a következő témákban:

• Demográfia – népességszám, népsűrűség, kor összetétel és vándorlás
• Városfejlődés – az urbanizáció számos mutatója, köztük az egy főre jutó beépített vagy mesterséges felület, városi népesség aránya és az urbanizálódás mértéke
• Gazdasági fejlődés – GDP, foglalkoztatás, felsőfokú képzettség, szabadalmak száma
• Közlekedés és elérhetőség – különböző mutatók, köztük átlagos utazási távolságok, személyszállító légi járatok elérhetősége, egy főre jutó közutak hossza és közlekedési balesetek száma
• Környezet és éghajlat – a levegőminőség különböző mutatói, köztük az NO2 és PM10 koncentráció és emisszió, árvízveszély és zaj
• Erőforrás hatékonyság – városi zöldterületek hozzáférhetősége, zöld infrastruktúra aránya, városforma hatékonysága, régi és új épületek aránya
• Társadalmi szempontok – széles témakör, a legtöbb indikátort a JRC-nél működő Composite Indicator Research Group (COIN: összetett indikátorokat kutató csoport) fejlesztette ki a következő jellemzőkről: oktatás, szegénység kockázata, anyagi jellegű nélkülözés, biztonság és bűnözés, zsúfolt lakások, lakásbérlők aránya, munkaintenzitás és a társadalmi kirekesztés kockázata.

Az adatok képi/térképi ábrázolása az EU-OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) definíciójában meghatározott város, funkcionális városi térség és nagyvárosi régió szintjén történt a következők szerint:

• 807 város – helyi közigazgatási egység (Local Administrative Unit - LAU), ahol a lakosság nagy része legalább 50.000 fős városi központban él
• 672 funkcionális városi térség (FUA)  - a város és ingázási körzete
• 271 nagyvárosi régió (Metro Regions) NUTS3 (statisztikai területi egységek nomenklatúrája) térségek vagy NUTS3 térségcsoportok amelyeket legalább 250.000 lakosú funkcionális városi területek alkotják.  Ezek fővárosi térségek, másodlagos nagyvárosi térségek és kisebb nagyvárosi térségek

Működése: a webfelület

Az elérhető adatok a portálon vizualizálhatók az indikátor kiválasztásával (tematikus legördülő menüből) és a jelentési egység bekapcsolásával. Az indikátor ezután megjelenik egy belenagyítható térképen, illetve automatikusan generált diagramon is.

Az adatokat össze is lehet hasonlítani és nagyságrendbe állítani városszinten listázva. Az összehasonlításba bevont városokat ki lehet keresni, illetve meg lehet jelölni azokat a városokat is, amelyek nem kerülnek be az összehasonlításba. Ki lehet választani a fővárosokat. A térképeket és a diagramokat le lehet tölteni, meg lehet osztani, és van egy szövegrész, amely további információt tartalmaz minden indikátorról.

Térképek

Minden indikátor térképi ábrázolását le lehet tölteni PNG (kép) vagy PDF formátumban. A jelmagyarázatot is automatikusan generálja a software, az ikon mérete növekszik a népességszám szerint. Az alábbi példa a nagyvárosi térségek GDP/fő értékeit mutatja 2010-ben.

Diagramok

Háromféle diagram generálható automatikusan: a trendek időbeli alakulása, indikátorok a nagyvárosi régiók típusai szerint, adatok alakulása az urbanizálódás mértéke szerint:

Trendek – a grafikon a kiválasztott indikátor időbeli alakulását mutatja az adott városban vagy régióban. Az országos vagy európai átlaggal való összehasonlítás is lehetséges, illetve megnézhetők a városok/régiók közötti legmagasabb vagy legalacsonyabb értékek. Például az NO2 városi koncentrációját tekintve szembe tűnik, hogy bár az olasz városok és az európai átlag értéke időben alig változik és elég alacsony, Milánó értékei 2010-ben is magasabbak voltak és várhatóan tovább nőnek 2050-ig. Ez hasznos figyelmeztetés arra, hogy növelni kell a helyi intézkedések hatékonyságát és csökkenteni a légszennyezést.

Nagyvárosi régiók – a diagram valamennyi régió típusra (fővárosi, illetve egyéb régió) tartalmaz indikátort és megjeleníti az országos és európai átlag értékeket. Ki és be lehet kapcsolni a kategóriákat, és a léptéket kézileg lehet változtatni.  A példa az egy lakosra jutó mesterséges felületek 2010-es értékeit (m2/fő) mutatja be. Látható, hogy milyen sokfélék az értékek az országok között és az országon belül is. Az általános tendencia az, hogy csökkennek a mesterséges felületek fajlagos értékei a nagy és a fővárosi régiókban, a nem nagyvárosi régiókban magasabbak az egy főre jutó értékek. Mindez az urbanizált térségek területi terjeszkedését jelzi.

Az urbanizáció mértéke – a választott indikátor az urbanizáció mértékét jelzi, összehasonlítja a sűrűn lakott területeket, városokat, elővárosokat és a vidéki térségeket. Az alábbi példában a grafikon a lakásbérlők 2014. évi %-os arányát mutatja. Ez több tényezővel hozható összefüggésbe, a kulturális szempontokkal is és a lakáspiac helyzetével, például a lakások megfizethetőségével. Általános tendencia, hogy a sűrűn lakott területeken a legnagyobb a lakásbérlők száma, míg a vidéki térségekben a saját lakástulajdon, illetve családi ház a domináns. A lakásbérlők aránya országonként nagyon eltérő. Vilniusban például az érték 7 %, Bécsben 71 %.

Mire használható a Városi Adat Platform az URBACT projektekben

Az UDF team nagyon szeretné látni, hogy minél több európai város használja a platformot az integrált városfejlesztés előmozdítására.  Az URBACT városok számára nagyon hasznos lehet a platform több vonatkozásban is. Az adatbázis segíti az akciótervek és megvalósításuk empirikus megalapozását és a jövőre való felkészülést. Az URBACT hálózatok össze tudják hasonlítani és viszonyítani a partner városokat a megalapozó tanulmányok kidolgozásánál és a partnervárosokhoz történő látogatásra való felkészülésnél. A felhasználóbarát, letölthető ábrákat és diagramokat használni lehet a prezentációknál, a városi problémák és gyakorlatok bemutatásánál. 

További fejlesztések és visszacsatolás a felhasználóktól

A platform fejlesztése folytatódik, az adatok rendszeresen frissülnek további adatgyűjtés, értékelés és esetleg új adatforrásokból további adatok és indikátorok beszerzése révén. Funkcionális szempontból is javul a platform, nő az elemzések köre valószínűleg a történeti trendek vizsgálatával.

Törekszünk az EU-28 városok adatainak összevetésére az EU-n kívüli városok adataival.

Örömmel fogadunk minden véleményt és javaslatot már csak azért is, mert arra törekszünk, hogy a platform az európai városok adatainak referencia pontja legyen. Kérjük, keressenek meg, címünk: JRC-UDP[at]jrc.ec.europa[dot]eu

A platform a következő linken érhető el: http://urban.jrc.ec.europa.eu

További linkek:

“One-stop shop” az EU várospolitikákról szóló portál

State of European Cities Report

LUISA Territorial Modelling Platform

Szerző: Claudia Baranzelli

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.