Városi döntéshozók, figyelem! Tudta, hogy pénz nélkül is fejleszthet?

A CSR röviden körülbelül úgy határozható meg, hogy „a vállalkozások felelőssége a társadalomra gyakorolt ​​hatásaikért” (Európai Bizottság, 2019). Az elképzelés az, hogy a vállalkozások önkéntes alapon integrálják a társadalmi és környezeti kérdéseket a fő üzleti tevékenységeikbe. Vagyis tiszteletben tartják az emberi jogokat, bárhol is állítják elő termékeiket és szolgáltatásaikat, jól bánnak a munkavállalókkal, nem szennyezik a környezetet és nem korruptak. Dióhéjban: felelős üzleti tevékenységet folytatnak. Ismerősnek hangzik, de mi köze ennek városunkhoz, közösségeinkhez, közszolgáltatásainkhoz?

Itt lép be vadonatúj URBACT Akciótervezési Hálózatunk. A „CITIES4CSR” elnevezésű, 10 várost átfogó kontinentális projekt egyedülálló helyzetben van, hogy gyakorlati szempontból is vizsgálja, milyen szerepet játszik a CSR a helyi városi társadalomban. A bevált URBACT alapelvek, módszerek és eszközök segítségével támogatja a „vállalati felelősségvállalást elősegítő és ösztönző átfogó önkormányzati stratégiák kialakítását, tesztelését és végrehajtását”. Más szóval arra törekszünk, hogy új jövőképet valósítsunk meg az egész kontinensen: a városok ne a helyi közigazgatás által felülről lefelé irányuló igazgatás terepei legyenek, hanem olyan szerveződések, ahol a helyi kormányzat és az üzleti szféra megosztják a felelősséget a városért! Meg akarjuk mutatni, hogyan lehet a vállalati társadalmi felelősségvállalást új szintre emelni: ez a vállalati városi felelősségvállalás.

Ami a megközelítésünket kissé egyedivé teszi a többi hálózathoz képest, az az a tény, hogy nem egy konkrét városi kihívásra keressük a választ, hanem egy olyan helyi CSR-eszközkészlet céltudatos kiépítésén dolgozunk közösen, amely nagyon különböző területeken segíti megkérdőjelezni a helyi status quo-t. Amint egy építőipari vállalat felhasználhatja gépeit, embereit, tapasztalatait és know-how-ját az egyik városban egy vasútállomás felépítéséhez, a másikban egy TV-torony, a következőben pedig egy bevásárlóközpont építéséhez, úgy a mi közös erőfeszítéseink is különböző szakterületeken hozhatnak hasznos változásokat a különböző városokban. Valójában pontosan ott, ahol a városok eltérő igényei szerint a legszükségesebb.

Ki tudja, talán értéket teremtünk a városrehabilitáció, a környezetvédelem, a társadalmi kohézió vagy az oktatási politikák számára. A hálózat városainak közös nevezője, hogy a helyi vállalati szektor törekvései, erőforrásai, vezetése – a helyi kormányzattal és más érdekelt felekkel együttműködve – kerülnek a változás középpontjában.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás természetesen nem új koncepció. Az akadémiai viták a társadalmi felelősségvállalás térnyerését öt társadalmi átalakulási folyamattal kapcsolják össze: gazdagabb társadalmak, erősödő fenntarthatósági aggályok, fokozott globalizáció, a média erősebb szerepe és a siker-márkák felemelkedése (Chandler és Werther, 2013). A CSR lehet implicit, beágyazódhat a társadalom értékrendjébe, normáiba és szabályaiba, vagy megnyilvánulhat explicit módon, magába foglalva a vállalatok önkéntes programjait és stratégiáit saját döntési köreiken belül (Matten és Moon, (2008).) Európában pedig úgy tűnik, hogy létezik egy CSR-szakadék, mivel a Nyugat-Európában, Skandináviában és az angolszász országokban tapasztalható, progresszívebb politikákat Közép- és Kelet-Európa önkormányzatai nem osztják hasonló mértékben (Steurer, 2015).

A jó hír az, hogy nem kell várnunk, hogy az üzleti vállalkozások kezdeményezzenek ezekben az ügyekben; a helyi önkormányzatok sikeresen vállalhatnak proaktív szerepet. Az ehhez szükséges eszköztárunkban számos bevált CSR-politikai lehetőséget találunk, kedve a szemléletformálással, a tudatosság erősítésével, amely hozzájárul a CSR elterjedéséhez, egészen a közbeszerzési stratégiákig, amelyek megkövetelik a beszállítóktól, hogy teljesítsenek bizonyos környezeti és társadalmi kritériumokat. Tehát nem kell feltalálni a kereket. A megfelelő CSR-megoldások felvállalása azonban azt jelentheti, hogy a hatóságok és a vállalati szereplők között mélyen gyökerező bizalmi kérdések kerülnek napvilágra, emellett a nyelvezet, a munkakultúra és a tervezési horizont különbségeivel is számolnunk kell. Más szóval, nem szabad meglepődnünk, ha projektünkben különféle hiányosságokat, tévképzeteket és blokkokat találunk.

Melyik tehát az a tíz város, amely felvállalta ezt a kihívást? A vezető partner Milánó (Olaszország), egy olyan város, amelynek nagy tapasztalata van az európai projektek irányításában. A partnerek: Szófia és Vratsa Bulgáriából, Kekava település Lettországból, Rijeka Horvátországból, Molina de Segura Spanyolországból, Guimarães Portugáliából, Budaörs Magyarországról, Pozsony Szlovákiából és Nantes Metropole Franciaországból. A hálózat viszonylag jól lefedi Európa különböző földrajzi részeit, és eltérő méretű helyi önkormányzatokat foglal magában. Izgalmas helyzet, és büszkék vagyunk rá, hogy tagjaink közé tartozik a 2019-es Európai Innovációs Város (Nantes) és a 2020-as Európai Kulturális Főváros (Rijeka).

Hálózatunk rengeteg lehetőséget kínál intézmények közötti hidak felépítésére. Például az ENSZ Globális Megállapodásával, amely a világ legnagyobb vállalati fenntarthatósági kezdeményezése. Városi karja, az ENSZ Globális Megállapodás Városi Programja segíti a városi és regionális önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a magánszektorral és a civil társadalommal a komplex globális kihívások helyi szintű kezelése érdekében; az úgynevezett Melbourne Model megvalósítása. A CSR-kezdeményezések közvetlenül kapcsolódhatnak az Európai Városi Menetrendhez és az Európai Bizottsághoz is. Végül, a CSR Europe elképzelése szerint 2030-ra az európai városi lakosság, vagyis a teljes népesség háromnegyede fenntartható városokban fog élni, amelyek gazdasági lehetőségeket, megbízható infrastruktúrát és magas életszínvonalat biztosítanak számukra.

A Melbourne Modell - Ágazatközi együttműködés a komplex városi kihívások kezelésére (Forrás: ENSZ Globális Kompakt Városok Programja)

A munka már megkezdődött. Hálózatunk szeptemberben elstartolt a gyönyörű Milánóban, ahol a jól szervezett helyszíni látogatások minden résztvevő számára betekintést engedtek olyan helyi vállalati kezdeményezésekbe, amelyek nagyon praktikus módon segítik a helyi közösségeket. Jelenleg folyamatban vannak a baseline tanulmányutak, készülnek a problémaelemzések, és az első megoldások és kis léptékű intézkedések is körvonalazódnak. Lassan formálódnak a helyi, multi-szektorális érdekelt csoportok is.

„Mint KKV nagyon elfoglaltak vagyunk, a vállalkozásainkra és a pénzszerzésre koncentrálunk, de ezt nem tehetjük meg anélkül, hogy a külvilágra ne figyelnénk. Alapvető fontosságú, hogy kinézzünk, körbenézzünk.” - Jean-Marc Barki - ügyvezető igazgató, Sealock

Már egyértelmű, hogy a projekt egyik fókusza a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) irányul, egy olyan ágazatra, amely gyakran képezi az európai városi és regionális gazdaságok gerincét, de eddig meglehetősen ritkán tekintik a CSR-közösség tagjának. A városrészek korszerűsítése egy másik fontos cél a vállalati városi elköteleződés szempontjából. Nagyon kíváncsian figyeljük, hova vezet a városaink útkeresése. Egy dolog biztos: a városok sokat nyerhetnek, ha kapcsolatot találnak vállalkozásaikkal. Értelmes városi programok pénz nélkül – már ez sem tündérmese.

A szerző köszönettel tartozik a milánói Lead Expert Project team kreatív hozzájárulásáért, és külön köszönetet mond Giusy Chierchia-nak, aki a cikk címét adta!

Írta: Steffen Wetzstein

Eredeti cikk: https://urbact.eu/attention-all-urban-decision-makers-did-you-know-you-can-do-business-without-money