A Városfejlesztési Hálózat értékelése: gazdasági kihívások és Reggio Emilia példája

Az UDN (Városfejlesztési Hálózat) volt a házigazda, 60 városfejlesztési szakember vett részt 30 városból. A program során Seville, Brno, Reggio Emilia és Rotterdam mutatta be stratégiáját, majd a résztvevő városi tisztviselők és szakemberek ezt véleményezték nyílt vita keretében. Mindegyik vizsgált várost felkérték, hogy jelöljön meg néhány kérdést, amelyet a kollegákkal megvitathatnak.

„A Városfejlesztési Hálózat” műhelygyakorlata során a résztvevő városok találkozhattak egymással és az Európai Bizottság szakembereivel, és megvitattak olyan közös problémákat, amelyek az ERFA szabályzat 7. cikkelyében elrendelt Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása során merültek fel. A résztvevők közvetlenül tapasztalták meg a véleményezés munkáját, és a négy prezentáló város már hasznosítja a véleményezés eredményeit a stratégia továbbfejlesztésében. Reméljük, hogy a Városfejlesztési Hálózat keretében folytatott véleményezés segít egy gyakorlat-orientált közösség megteremtésében nyitott és megbízható tanulási környezetben.”

Fional Wieland, Regionális és Városfejlesztési Igazgatóság, Európai Bizottság

A cikkben összefoglaljuk azt a vitát, amely követte a Reggio Emilia, Észak-olaszországi középváros által feltett, a gazdasági fejlesztésre vonatkozó kérdést. A vázolt kihívások sok európai városban ismerősek, és a műhelymunka során szerzett tudás remélhetőleg más városokhoz és URBACT hálózatokhoz is eljut.

Igazán érdekes, hogy más városok is szembesülnek ugyanazzal a problémával… Mikor hazamegyünk, biztosan helyes úton fogunk haladni

Egy résztvevő

Reggio Emilia példája

Reggio Emilia bemutatta Városfejlesztési Stratégiáját, amely része az Emilia Romagna Régió ERFA Operatív Programjának. Távlati stratégiai jövőképe, hogy a város termelő-gazdaságból tudás-gazdasággá átalakul társadalmi innováció, kreativitás és térségi vonzerő fejlesztésével.

A stratégiába beépített akcióterv három elem fejlesztésére irányul.

• Kutatás, fejlesztés, technológia transzfer és magas-szintű specializáció központjának kialakítása egy felhagyott ipari terület regenerálásával, valamint ipari kutatási és tudás transzfer csomóponttá alakítása (Parco dell’Innovazine);
• Országos ipari központ a város északi részén indult projekt eredményeképpen (Parco Industriale);
• A kultúra, szociális innováció, társadalmi szolgáltatások és informatika témáiban alakuló kezdő vállalkozások csomópontja Nyílt Laboratóriumok kialakításával a felújított San Pietro volt bencés kolostorban.

Az akcióterv megalapozására a városban részletes elemzést készítettek az „okos specializációs stratégia” (Smart Specialisation Strategy) módszer alkalmazásával.  Számos ágazati erősséget állapítottak meg: személyi szolgáltatások, gyermeknevelés és oktatás, kultúra, mechatronika, élelmiszer, energia és környezet. A város sajátos értékei is megjelentek: vállalkozási kultúra, társadalmi részvétel és szolidaritás. Az ágazati és a szocio-kulturális erősségek kombinálásával lehet fókuszálni az innovációra, beruházások vonzására és a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére.

A kérdés, amelyet a műhelymunka során feltettek, a következő: hogyan lehet összehangolni a kultúrába, kreatív iparágakba és szociális innovációba fektetett beruházásokat a közép- és hosszú távú gazdaságosság kritériumaival?

A kihívás, mellyel más önkormányzatok is szembesülnek az, hogy az új gazdaságfejlesztési formákra irányuló kormányzati beruházások hogyan térülhetnek meg színvonalas munkahelyek létrehozása, szociális innováció és cégalapítások révén. A városnak őriznie és fokoznia kell versenyképességét a globalizáció, a más helyeken olcsó munkaerő, a termelő ágazatokban megszűnő munkahelyek feltételei között. A gazdaság átalakítása érdekében a helyhatóság ERFA támogatással kezdő vállalkozások számára helyiséget és inkubátor-szolgáltatásokat biztosít főképpen a prioritást élvező ágazatokban. Fejlesztéspolitikájával olyan vállalkozásokat kell támogatnia, amelyek közép és hosszú távon várhatóan sikeresek lesznek, és amelyek stratégiai szerepet játszanak a város kulturális és társadalmi fejlődésében, de nem mindig tudnak magas jövedelmet biztosítani.

Az önkormányzat korábban támogatta egy Techno-pol létesítését, de úgy találta, hogy ez nem felelt meg a közvéleménynek. A város tanulni akar ebből, és nem akarja, hogy az egyetemek, a közszolgáltatók és a szakosított kutatóhelyek elszigetelődjenek, bemerevedjenek. Több szinergiára, együttműködésre, szakmaközi kapcsolatokra törekszik. A város közlekedési helyzete jó, nagysebességű vasúti kapcsolata van Bolognával és Milánóval, mégis tapasztalható a tehetséges emberek nagyvárosi lehetőségek felé távozása.

Szakmai észrevételek, viták

A bemutatót és a kérdésfelvetéseket széleskörű vita követte, és további, kapcsolódó kérdéseket vetettek fel: Hogyan lehet a város tőkevonzó? Hogy lehet a beruházás révén a helyi gazdaságban a vállalkozások fejlődését, magántőke beáramlását, új ismeretek és kulturális tevékenységek kibontakozását elérni? Hogy tudja a város a veszteségbe való beruházás helyett észrevenni a győzteseket? Milyen támogatás segíti a cégek és a társadalmi innovációk fejlődését?

A résztvevő városok is megosztották tapasztalataikat.

Varsóban kezdő vállalkozások számára helyiséget és inkubátort létesített a kormányzat ERFA támogatással, de az európai közbeszerzési szabályok miatt hosszadalmas volt a folyamat, és közben a magánszektor strat-up-ok számára saját munkaterületet létesített, valamint egy Google park is elkészült, és ezek most párhuzamosan működnek a kormányzati létesítményekkel. A hivatalos eljárások merevsége volt az egyik veszély, amelyet a Reggio Emilia SWOT elemzésében is feltüntettek. Felmerül a kérdés, hogy ki és hogyan tud ígéretes kezdő vállalkozásokat feltárni, segíteni, inkubátorokat menedzselni. Ezek a kezdeményezések lehetnek magán, közösségi vagy éppen partner jellegűek. Az Impact HUB global példáját idézték, mert sikeresnek bizonyul társ-munkahelyek kezelésében és az üzleti támogatásban olyan speciális ágazatokban is, mint a kulturális iparágak vagy a szociális innováció, s mindezt gyakran önkormányzatokkal együttműködve. Van már Impact HUB Reggio Emiliában és egy Milánóban. Bristol említette a közzétett adatokból (open data) származó lehetőségek példáját. A mobilitásra, levegőminőségre, élelmiszer-szolgáltatásokra vonatkozó adatok közzététele innovációra ösztönöz. Tapasztalatuk szerint a termelékenység növelhető a helyi közszolgáltatások kiszervezésével.

A Techno Pole-lal kapcsolatos tapasztalatra több észrevétel hangzott el. Mondták, hogy quadruple helix (szó szerint: „négyes csigavonal” – például a kormányzat, a vállalat, a civil szektor és a tudomány együttműködése, együttélése) innovációs ökoszisztémák, munkahelyek létrehozása és a folyamatok aktív koordinálása, a képességek összehangolása szükséges. Mindig van lehetőség a különféle szervezetek és aktorok találkozására, hálózat alkotására és ezek közös vállalkozására. Sok társ-munkahelyen alkalmaznak főállású ’közösségi animátort’, aki rendezvényeket szervez, kapcsolatokat teremt, bevonja és aktivizálja az érdekelteket, és ezen keresztül helyi ellátó láncokat alakít ki.

A „kultúra piacosításának” potenciális ellentmondásairól is szó volt, ehhez többen csatlakoztak, főleg Spanyolországból. Mégis, fontos piaci lehetőség a kezdő vállalkozások (start-up-ok) számára a helyi kulturális kínálat köré szerveződő turista és látogató gazdaság lehetőségeinek kiaknázása. A spanyolországi Terrassa város említette, hogy helyi „Kulturális fehérkönyvet” (White book of culture) adtak ki egy, a kulturális érdekeltek bevonásával zajló részvételi projekt keretében. Bristol példája egy régi raktárépületfilmstúdióvá átalakítása volt elmaradott városrészben. Ennek nyomán fellendült a kreatív ipar fejlődése helyben is és az egész városban is.

Végül kiemelték a digitális gazdaság óriási jelentőségét. Reggio Emilia-ban érdemes lenne feltárni az új digitális szektor lehetőségeit és a helyi speciális szaktudást hasznosítani az oktatásban, közlekedésben és élelmiszergazdaságban.

Tanulságok

Nem meglepő, hogy a beszélgetés során kiderült, milyen sok a közös vonás a közigazgatás terén az európai városok között. A város szerepe változik. Néhány város számára új feladat, hogy stimulálnia kell a gazdaságot, de erre nincs felkészülve sem fizikailag, sem képességeit tekintve. Javasoltak néhány megoldást és irányt Reggio Emilia számára. 

Az ERFA indikátorokat módosítani kellene, hogy korrekt módon lehessen mérni a nyílt laboratóriumokba való beruházások megtérülését. Rendszeres monitor tevékenység nyomán jobban megismeri az önkormányzat, hogy melyik kezdő vállalkozás és innováció lehet sikeres és miért, és folyamatosan adaptálhatja a kkv-k és a szociális innováció támogatására vonatkozó tervét.

Az open lab (nyílt laboratórium) kísérleteknek nemcsak a koncepciója, hanem az infrastruktúrája és a műszaki terve is lényeges. Figyelni kell az elhelyezésre, megközelíthetőségre, kialakítására, személyzetére és működtetésére. Ami lényeges, hogy ezek helyet és lehetőséget tudnak adni több partner együttműködésére városi kreatív és szociális innovációs klaszter formájában. Érdemes figyelmi az egyes ágazatokra vonatkozó piackutatási anyagokat, és a tapasztalatok szerint alakítani a vállalati támogatást.

Ajánlották Rüdiger Ahrend OECD tanulmányát. Ez vizsgálja, hogyan lehet kiegyensúlyozni a kis és nagyvárosok népességszám növekedését, hogy tarthatják vissza tehetséges és nagy szaktudású lakóikat a kisebb városok. Reggio Emilia esetében ez segíthet elkerülni a tehetséges emberek elköltözését Milánóba vagy még messzebb.

Végül egyetértés volt abban, hogy a városoknak részt kell venniük az új EU Városi Agenda folyamatában. A városok a gazdasági növekedés motorjai. A munkaülésen elhangzott tapasztalatokat figyelembe kellene venni az európai politikában.

Reggio Emilia meghatározta azokat a lépéseket, amelyeket a műhelybeszélgetésen elhangzottak nyomán kell megtennie.

• Támogatni a közszféra, a magánszféra és az egyetemi szakemberek együttműködését.
• Fokozottabban kell hasznosítani a digitális szektorban rejlő lehetőségeket.
• Esettanulmányokat kell készíteni a tőkeberuházások lehetőségeiről a helyi térségben.
• Támogatni kell a vállalkozások feltárásának folyamatát az érdekeltek bevonásával.

„Reggio Emilia városa számára nagy élmény ez az „emberi hálózat”, a szakszerű hozzászólások és a városi stratégiánk továbbfejlesztésére vonatkozó hasznos javaslatok megtapasztalása. Kapcsolatba lépünk az IMPACT Hub-bal, mint „informális érdekelt” élő laboratóriumunk munkájában, amely a volt bencés apátság felújított épületeiben kap helyet részeként az ERFA Operatv Programjának.” Chiara Testoni PhD építész, Reggio Emilia Városi Tanácsa

Eredmények

A Városfejlesztési Hálózat szemináriuma igazolta a szakvéleményezési módszer (peer review method) hasznosságát, mert lehetőséget ad strukturált véleménycserére, reflexióra, és a városok kapacitásfejlesztését szolgálja integrált terveik jobb kimunkálásához. A korábbi URBACT hálózatok már különböző módokon alkalmazták ezt a módszert a tudástranszfer-folyamatok során. Az EUnivercities projekt például minden hálózati ülésén alkalmazta, és sok város használta a szakvéleményezési módszert integrált akcióterveik és város gyakorlatuk értékelésénél és fejlesztésénél.

Reggio Emilia szakvéleményezése fontos példa a kisebb városok számára, és ezek sikere fontos az EU policentrikus, területileg kiegyensúlyozott fejlődése számára. Európában sok középváros van, amelyek fontosak a fejlődéshez és fenntarthatósághoz. Hangsúlyozták, hogy fókuszálni kell a versenyképesség javítására, támaszkodva a szektorerősségek és a fő értékek elemzésére. Reggio Emilia erőssége az életminőség, az állampolgári aktivitás és a jelentős kulturális örökség. A bemutatott és véleményezett integrált városfejlesztési stratégia célja, hogy ezeket az értékeket mobilizálja a tehetségek megtartására és vonzására, a szociális innovációra és ebben a lakosok részvételére, a közszolgáltatások bővítésére és javítására, a város közösségi életére irányuló törekvésekre.

A Reggio Emilia és a véleményezésben részt vett többi város által felvetett problémákkal foglalkoztak vagy foglalkoznak az URBACT hálózatai, főképpen a következők: Creative Spin  (kreatív klaszterek), ESIMEC (munkaerő-fejlesztés és vállalkozások középvárosokban) Gen Y City (fiatal tehetségek megtartása, start-up-ok támogatása), InFocus (okos specializáció nevű regionális elemzési módszer alkalmazása városi szinten), EUnivercities (Triple és Quadtriple innovációs modellek), Techtown (digitális gazdaság). A városi tudásmegosztásnak ezek az URBACT módszerei valamint a Városfejlesztés Hálózat segíti a városi érdekeltek kapacitásfejlesztését az új EU Városi Agenda érvényesítése során.

(1) A műhely házigazdája volt a Regionális és Városfejlesztési Igazgatóság együttműködve az Európai Bizottság Közös Kutatási Központjával és Seville városával.

Benyújtotta: Sally Kneeshaw, 2016. április 25.