UrbSecurity – akciótervezés a biztonságosabb városokért

Az UrbSecurity projekt a hálózatában résztvevő 9 várossal azon dolgozik, hogy javítsa a közbiztonság eszközeit mind a közterületeken, mind a várostervezésben, városüzemeltetésben. Célja, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos tennivalókat különböző szemszögekből közelítse meg, feltárva azok kapcsolatát más városi szakpolitikákkal. A vezérelv az, hogy a biztonság kérdése minden kormányzati szinten megjelenjen, megelőzve a társadalmi kirekesztést és az antiszociális viselkedést, és végül javítva a polgárok életminőségét.

A városi szakpolitikák közötti szinergiák kialakítása kulcsfontosságú szempont a projektben, mivel a biztonságra közvetlenül vagy közvetve rengeteg tényező és érintett hat. Az üzlettulajdonosok például profitálhatnak a biztonságos környezetből, ugyanakkor a változás ügynökeivé is válhatnak, mivel az üzletek maguk is hozzájárulnak a biztonságos környezet érzéséhez. A projekt célja tehát az összes érdekelt féllel való együttműködés, a kisméretű megoldások tesztelése, a polgárok részvételének elősegítése, és ezáltal a változások előmozdítása.

A várostervezés kulcsfontosságú elem a városok térbeli kialakításában, amely közvetlenül befolyásolja a társadalom térbeli szegregációját, valamint az állampolgárok biztonságérzetét. A városi biztonság és védelem témája integrálja a városi bűnelkövetés megelőzésének alapelveit a biztonságtudatos városfejlesztési beavatkozásokba, amelyek célja a városi sebezhetőség csökkentése, az átfogó biztonsági kérdések integrációjának elősegítése és az önkormányzatok beavatkozásiban egy szemléletváltás elindítása.

Ezzel összefüggésben a hálózat egy sor innovatív eszközt (gyakorlati tevékenységeket, stratégiákat és módszertant) kínál az érintett városok számára, amelyeket a helyi hatóságok és az érdekelt felek használhatnak, és válaszokat ad a következő aggodalmakra:

1. Hogyan segítheti a várostervezés a városi bűnözés és erőszak csökkentését?
2. Hogyan hozhatnak létre a várostervezők biztonságos és egészséges helyeket?
3. Milyen eszközökkel lehet figyelemmel kísérni és értékelni ezeket a tevékenységeket?
4. Hogyan vehetnek részt a helyi érdekeltek a várostervezésben a város biztonsága és védelme érdekében?

Az UrbSecurity fő célja tehát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdító, biztonsággal és védelemmel kapcsolatos integrált cselekvési tervek kidolgozása. A résztvevő városok megvizsgálnak és elemeznek olyan bevált gyakorlatokat, mint például a terek vegyes használata, aktivitások előmozdítása, a megbízható infrastruktúrák (például megfelelő világítás) vagy a közösségi közreműködések (crowdsourcing) lehetőségei, hogy értékelni lehessen azok alkalmazhatóságát a városok jövőbeli terveibe.

A partnerség

A partnerséget a portugál Leiria önkormányzata vezet, és nyolc másik város/régió tartozik hozzá, nevezetesen: Madrid (ES), Parma (IT), Longford (IR), Mechelen (BE), Pella (GR), Michalovce (SK) és két régió, a magyar Szabolcs 05 Önkormányzatok Szövetsége és Romagna Faentina (IT).

A partnerség három tagja, az Unione della Romagna Faentina, Mechelen és Madrid részt vesz az Urban Agenda közterületek biztonságával foglalkozó városi munkacsoportjában is, hidat képezve az Urban Agenda és az URBACT között.

Az UrbSecurity partnerség megoldásokat fog keresni a következő kihívások kezelésére:

• A területrendezés, a várostervezés és a biztonság fejlesztése tervezési koncepciók révén, ideértve a közterületek jobb védelmét.
• A közinfrastruktúra alkalmazkodóképességének és hatékonyságának javítása.
• A köz- és magánszféra közötti együttműködés javítása a városi biztonság területén (közigazgatás és magánterületek), például az IKT szélesebb körű felhasználásának előmozdítása révén – videó-megfigyelés, adatcsere stb.
• A városi biztonság értékelése: indikátor-rendszerek kidolgozása a polgárok biztonsággal és védelemmel kapcsolatos felfogásának alakulása, a potenciálisan veszélyeztetett területek azonosítása, valamint a biztonságban bekövetkező változások nyomonkövetése érdekében.
• Hatékony és könnyen használható, a közbiztonságot szolgáló monitoring eszközök kialakítása annak érdekében, hogy több információ-alapú beavatkozás valósuljon meg és ezek hatása mérhető legyen;
• A polgárok részvételének növelése a biztonsági és védelmi kérdésekben, a helyi szövetségek, polgárőrségek bevonása a biztonsági politikákba. Ilyen lehet például az önkéntes földrajzi információs (VGI) rendszer, egy olyan közösségi közreműködésen alapuló alkalmazás, ahol a felhasználók önkéntesen gyűjtenek és osztanak meg közbiztonsággal kapcsolatos információkat a városi hatóságokkal digitális platformokon keresztül.
• A polgárok részvételi és együttélési modelljének létrehozása a bűnmegelőzés területén, valamint a kiszolgáltatott emberek bűncselekményekkel szembeni ellenállóképességének növelése;
• Közös képzési tanterv létrehozása a bűnmegelőzési munkatársak számára a megelőzési projektek végrehajtása során;
• A várostervezés területén kisléptékű beavatkozás megtervezése és kipróbálása, hatékonyságának mérése;

UrbSecurity és az EU Városi Menetrendje

A biztonságot jelenleg az egyik olyan kiemelt szempontnak tekintik, amely befolyásolja az életminőséget az EU-ban. Az Eurostat által kidolgozott keretrendszer a biztonság mérésének különféle módszereit javasolja, számításba véve olyan objektív mutatókat, mint a jövedelem, az életkörülmények, az oktatás vagy az egészség, de hasonlóan fontos szubjektív szempontokat is, mint például az egyén megítélése életkörnyezetéről, arról, hogy támaszkodhat-e barátaira/családjára, vagy hogy mennyire érzi magát biztonságban.

A városi biztonság fogalma a közelmúltban tűnt fel a nemzetközi politikai vitákban, és ma már az egyes kormányok kötelessége integrálni ezt a koncepciót politikáikba. A közterületek védelme különösen nagy kihívást jelent az EU számára, mivel „igen sokféle közterület létezik, amellyel foglalkoznunk kell, ezek eltérő jellemzőkkel bírnak, kezdve a teljesen nyitott terektől a bizonyos védelemmel rendelkező területekig, a közterületek védelmének ügyébe bevonható számos különböző érintett, figyelembe veendő a tömeges veszteségek kockázata, és ami fontos, az egyensúly megteremtésének szükségessége a biztonság javítása és a nyilvános terek nyitott jellegének megőrzése között, biztosítva a polgárok számára a mindennapi életük folytatását” - ahogy a „Cselekvési terv a nyilvános terek védelmének javítása érdekében” címet viselő bizottsági kommunikációs közleményben áll.” (Brüsszel, 2017.10.18., COM (2017) 612). Ez a közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi városi önkormányzatok jobban felhívják a figyelmet a nyilvános terek sebezhetőségére, javítsák az ismereteket és terjesszék a tervezett biztonság előmozdításának bevált gyakorlatait.

Összefoglalás

A városi közterületek tervezése és általában a várostervezés számára folyamatos kihívás az, hogy az emberek hogyan használják a várost, a városlakók mit és hogyan tesznek a közterületeken. Az új trendek és szükségletek megjelenése, valamint a felhasználók körében jelentkező problémák és konfliktusok gyors reagálást igényelnek az önkormányzatok részéről a város tervezése és irányítása terén. Ezért elengedhetetlen, hogy a „felhasználói élményt” fő bemeneti elemnek tekintsük a közterületek használatának, valamint a konfliktusok vagy a zajló helyzetek megértésében.

A városi biztonság és védelem az EU modern demokráciáinak alapvető elemei. Ezért sürgető, hogy az európai városi önkormányzatok kezdjék el elfogadni szerepüket a biztonsági politikák kidolgozásában és végrehajtásában. Az UrbSecurity szándékában áll, hogy messzemenően hozzájáruljon ezekhez a politikákhoz, és iránymutatásokat nyújtson más EU-városok számára a biztonsági és védelmi stratégiáik integrált és részvételen alapuló megvalósítása érdekében.

Írta: Pedro Soutinho

Eredeti cikk: https://urbact.eu/urbsecurity-action-plan-network-planning-safer-cities