URBACT a járvány idején – a hazai URBACT városok tapasztalatai

Jelen pillanatban 14 URBACT projekt működik Magyarországon, ezekben 13 város érintett. A kérdőívünket 9 városból 10-en töltötték ki. A kitöltők közül 6 jógyakorlat átvételi (transzfer) projektet, míg 4 akciótervezési projektet képvisel.

Tudnak-e működni, haladni a projektek?

A kérdések első csoportja a projektek előrehaladására vonatkozott. A válaszolók 70%-a szerint a járvány közepesen (50%) vagy jelentősen (20%) megakasztotta a projektek lebonyolítását, ugyanakkror – feltehetően a Titkárság rugalmasságának, a határidők meghosszabbításának köszönhetően – a válaszolók fele szerint a kötelező, elszámolandó tevékenységek teljesítését nem, vagy csak kicsit veszélyezteti a válság, és csak 10% (1 válaszoló) szerint jelentős ez a kockázat.

A szakmai, pénzügyi elszámolás nyilván kritikus pont, de a program szempontjából legalább ilyen fontos kérdés, hogy az abban résztvevő városok sikeresnek, eredményesnek érzik-e a befektetett időt és munkát. A válaszolók fele szerint az elvárt szakmai eredményeket, sikereket csak kicsit veszélyezteti a járványhelyzet, 40% szerint közepesen, míg 10% százalék szerint jelentősen alááshatja ez a helyzet a projekt szakmai sikerességét, megítélését. Reméljük, hogy a program vezetése és szakértői rugalmas hozzáállása mellett az optimista 50%-nak lesz igaza!

A kérdőíves szavazásban ugyan nem tükröződik, de a szöveges válaszokból kiderül (ami persze nem meglepő), hogy eltérő helyzetben vannak a transzfer és az akciótervezési projektek. Az előbbiek 2018-ban indultak, így a tevékenységek közepén érte őket a járvány, míg az akciótervezési projektek ezekben a hetekben lépnek a megvalósítást jelentő 2. fázisba, így számukra talán még több hihívást jelent a cserelátogatások hiánya.

A projekteredményekkel kapcsolatos kockázatok természetesen erősen függenek az egyes projektek felvállalt témájától. A ComeIn! közösségi fesztiváljának megvalósítása, vagy a Re-grow City-ben az üres üzlethelyiségek bérbeadása, új üzlethelyiségek nyitása a jelenlegi helyzetben lehetetlen, vagy legalábbis erősen hátráltatott.

Projektmenedzsment online üzemmódban

A kérdések második köre a projektpartnerekkel – vezető szakértővel, vezető partnerrel, partnervárosokkal, helyi ULG-tagokkal – való kommunikációra vonatkozik.

A válaszok alapján a kapcsolattartás a vezető szakértővel, partnervárosokkal aránylag jól működik az online eszközök használatával – 8 válaszoló zökkenőmentesnek, a fennmaradó 2 többé-kevésbé eredményesnek jelölte. A kommunikáció egy része korábban is emailen, illetve a basecamp nevű fájlmegosztón keresztül zajlott, a beszélgetésekre pedig skype-on, videókonferenciákon kerül sor.

A válaszok alapján sokkal nehezebb a helyzet az ULG-tagokkal, vagyis a helyi érintettekkel való aktív együttműködés tekintetében. Itt már a válaszolók 55% a „semennyire” vagy a „kevéssé” kifejezésekkel jellemezte a kapcsolattartás megvalósulását. Különösen nehéz helyzetben vannak a most kezdő akciótervezési projektek, ahol az ULG-tagoknak, a helyi civil és vállalkozói szereplőknek még nem volt alkalmuk összeszokni személyes találkozókon. A jógyakorlat átvevő városokban a már kialakult helyi szereplők zoom-on, emailben aktívabban ápolják a munkakapcsolatot.

A kommunikáció tekintetében összességében az a kép rajzolódott ki a válaszokból, hogy bár a valós találkozásokat nem lehet pótolni online konferenciákkal, ezek módszertana, az ezekben rejlő lehetőségek mégis felértékelődtek, így a jövőben értékes kiegészítő kommunikációs eszközt jelenthetnek az URBACT projektek megvalósításában. Szükséges azonban, hogy a vezető partnerek, vezető szakértők erősebben, nagyobb hatékonysággal segítsék ezt a tevékenységet.

Minden más lesz ezentúl?

Sokan, sok helyen felvetik a kérdést, hogy vajon az emberiségnek ez az élménye megváltoztatja-e a jövőt, viselkedésünket, bizonyos dolgokhoz – például éppen a nemzetközi találkozókra való repülős utakhoz – való hozzáállásunkat, vagy minden visszaáll majd a régi kerékvágásba.

Mi is feltettük a kérdést, hogy az egyes projektek témáját, vagy akár általában a várostervezést, városüzemeltetést érintően vajon lesznek-e következmények, tanulságok.

Az egyes projektektől a témájuknak megfelelően változatos válaszokat kaptunk. A vállalati felelősségvállalás koordinációját felvállaló Cities4CSR csapata szerint „a járványhelyzet okozta gazdasági és pénzügyi problémák kihatással lesznek mind az önkormányzatra, mind a cégekre, mind a többi résztvevő partnerre. Még nagyobb lesz az egymásrautaltság, a közös fellépés szükségessége, még fontosabb lesz az új innovatív ötletek megvalósítása.” A Budapest Hegyvidék Health&Greenspace projekt munkatársai remélik, hogy a közterületek használatát a városok újraértékelik, melynek során „a szabad levegő és a minőségi zöldterület elnyeri méltó szerepét az egészség fenntartásában”. Szintén a XII. kerület BeePathNet projektjében vetítik előre, hogy a karantén hatására nagyobb hangsúlyt kapnak a magánkertek – szakmai kifejezéssel élve – ökoszisztéma szolgáltatásai, jóllétünket támogató tulajdonságai. A Debrecenben megvalósuló, a fenntartható mobilitás lehetőségeit vizsgáló Thriving Streets szintén előrevetíti, hogy felülvizsgáljuk a közterületek jelenlegi kihasználtságát, a közlekedési szokásokat, és ezzel párhuzamosan a szolgáltató szektor, a vendéglátás helyzetét a település térszerkezetében. A város alkalmazásában állókat megszólító, tőlük innovatív ötleteket váró veszprémi InnovaTO-r projektben az „otthoni munkavégzéssel kapcsolatos javaslatok előtérbe kerülhetnek. (…) Bebizonyosodott, hogy ennek a gyakorlatnak van létjogosultsága a közigazgatásban, és szükség van arra, hogy egy szervezet határozott elképzelésekkel, eljárásrenddel, feltételrendszerrel rendelkezzen a home office-szal kapcsolatosan.”

A projektek témájától függetlenül, a városmenedzsment területére értelmezve a kérdést, a válaszok összecsengenek: kihasználatlan lehetőségek vannak az e-ügyintézés és a távmunka területén, és az „online konferenciák, megbeszélések tartása sem idegen” már az önkormányzati működéstől. Fontos tanulság minden városban a vészhelyzetekre való reagálás képessége, idegen szóval a reziliencia, amelynek eddig főleg az időjárási szélsőségekkel kapcsolatos vonatkozásait vizsgáltuk, de most egy új területen kell a városi önkormányzatoknak helytállniuk.

Milyen segítségre van szüksége az URBACT projekteknek?

Az utolsó kérdésre adott válaszok határozottan egy irányba mutatnak: „online meetingek lefolytatásának gyakorlata, ötletek, technikai feltételek pl. ULG meetingek esetén” (Cities4CSR), „más városok tapasztalatai, hogy lehet hatékony online találkozót tartani, milyen platformokat és technikákat érdemes használni, milyen időbeosztás a leghatékonyabb” (Health&Greenspace), „hogyan szervezzünk meg egy ilyen találkozót, milyen programokat lehet használni, melyiknek mi az előnye, hátránya, milyen funkciókkal rendelkeznek, milyen technikai feltételek kellenek ezekhez” (InnovaTO-r) – hogy csak néhányat kiemeljünk.

Bár nem tudtuk, hogy ennyire hangsúlyos lesz ez az igény, éppen a kérdőív kitöltési határidejének napjára állítottunk össze egy ilyen tematikájú cikket Online találkozók moderálása – mire készüljünk… címmel. Ehhez egy, az URBACT Titkárság által is ajánlott angol nyelvű segédletet is felhasználtunk. Világos, hogy a legfontosabb tennivalónk a tudásmegosztás és a hálózatépítés kapcsán, hogy a hazai projektek ezirányú halmozódó tapasztalatait gyűjtsük és megosszuk. Az ősszel talán már személyes jelenléttel is megrendezhető partnertalálkozó egyik témáját biztosan ez adja majd.

Köszönjük a válaszokba fektetett időt és energiát, jó munkát, sikereket és főleg egészséget kívánunk!

URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont, Sain Mátyás