You are here

URBACT III Infó Nap – megnyílt a lehetőség a megvalósítási városhálózatok előtt

Edited on

03 September 2021
Read time: 4 minutes

A Miniszterelnökség – a Nemzeti Urbact Pontként működő Lechner Tudásközpont szervezésében – 2016. március 30-án tartotta a megvalósítási városhálózatok alakítására szóló felhíváshoz kapcsolódó URBACT információs napot. A rendezvényen közel 60-an voltak kíváncsiak a csatlakozás lehetőségeire.

 

A Miniszterelnökség – a Nemzeti Urbact Pontként működő Lechner Tudásközpont szervezésében – 2016. március 30-án tartotta a megvalósítási városhálózatok alakítására szóló felhíváshoz kapcsolódó URBACT információs napot. A rendezvényen közel 60-an voltak kíváncsiak a csatlakozás lehetőségeire.

Köszöntő beszédében a Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztálya részéről dr. Dömötör Tamás felhívta a figyelmet az integrált városfejlesztés aktuális kihívásaira, és az URBACT program kapcsán a közönség figyelmébe ajánlotta a sokat idézett mondást: „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”. A program lehetőségeit elemezve kiemelte a külső szem fontosságát: a nemzetközi tapasztalatcsere, valamint a külföldi gyakorlatok megismerése sokat segít abban, hogy helyesen értelmezzük kihívásainkat, és ezek kezelésében megtaláljuk saját utunkat. A program eddigi jó tapasztalataira tekintettel a tárca nevében bíztatott minden magyar várost a csatlakozásra.

Dr. Tosics Iván URBACT-szakértő az integrált városfejlesztés európai perspektíváit vetítette fel előadásában. Korunk városainak számtalan kihívással kell szembenéznie – migráció, elöregedés, elnéptelenedés, szegénység és szegregáció –, és az ezekre adott válaszokat vizsgálva kitűnik, hogy gyakorlatilag csak az integrált megoldások vezetnek úgy eredményre, hogy közben nem rontunk más problématerületek helyzetén. Több olyan fejlesztést mutatott be, amelyek végül az integráció ellen hatottak. Az ilyen szektoriális „legjobb megoldások” általában nem tudják a társadalmi-gazdasági-környezeti helyzetet együttesen kezelni, ezért hosszú távon nem válnak a város javára.

 

A külföldi példákból kitűnt, hogy a válság után kibontakozó új európai városfejlesztési tendenciák a korábban megszokott anyagi háttér hiányában ma már nem óriásberuházásokkal és nagyléptékű beavatkozásokkal keresik a megoldást a problémákra. Ehelyett a városi önkormányzatok – érzékenyen reagálva az alulról jövő kezdeményezésekre – rugalmas feltételeket teremtenek az innovációk számára, és végül nagy projektek helyett sok, egymást kiegészítő és egymással együttműködő fejlesztést valósítanak meg különböző társadalmi szervezetekkel partnerségben. Az önkormányzatok és a helyi szereplők újfajta viszonyát jól tükrözi Bologna esete, ahol az önkormányzat szabályt alkotott arra, hogy a lakossági ötleteket és javaslatokat milyen módon kell kivizsgálni, mindig a megvalósítás lehetőségeit keresve. Ezen keresztül több száz kezdeményezés válhatott valóra, komfortosabbá téve a várost, és teret adva az innovációnak és a fejlődésnek.

Az infónap programjában előirányzott beszélgetésben három város osztotta meg a programhoz köthető tapasztalatait Kézy Béla URBACT szakértő közreműködésével. Budapest 18. kerülete már második alkalommal vesz részt vezető partnerként az URBACT-ban. Nyíregyháza is jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, Miskolc viszont most készül fel a programban való részvételre. A beszélgetés egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdése volt, hogy miként csatlakozhat a programhoz egy új város. A válaszolók kiemelték a jó vezető partner fontosságát, aki mellé beállva a kezdő város beletanul a programba. Emellett hasznos lehet egy tapasztalt tanácsadó cég segítsége is. Mindenekelőtt azonban fontos a város vezetőségének elkötelezettsége és a gyors, rugalmas reagálás a feltárulkozó lehetőségekre. Fontos az URBACT-elképzelés kapcsolódása a város korábbi stratégiáihoz, illetve a meglévő városi partnerségek – beleértve az esetleges külföldi partnereket is – felhasználása. A részvételi tervezés gyakorlatának elsajátítása, a helyi közösségek bevonásának tapasztalata szintén hasznos eredménye a projekteknek, amely a későbbi hazai fejlesztések során, illetve civil kezdeményezések kialakulásában is szerepet játszhat, nem beszélve a városvezetés és a helyi lakosság jobb kapcsolatának, együtt gondolkodásának elősegítéséről. Praktikus a jelenlegi támogatáspolitikai helyzet által kínált lehetőségeket összekapcsolni, így az URBACT és a 2014-20-as hazai operatív programok fejlesztési forrásait összehangoltan fölhasználni a városfejlesztési elképzelések megvalósítása során.

 

Ebbe a témába kapcsolódott be Horváth Csilla, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről tartott előadást az integrált városfejlesztési politika hazai végrehajtásáról. Prezentációjában elsősorban a TOP és VEKOP ide vonatkozó felhívásait ismertette, kiemelve azokat, amelyekhez megalapozó háttér, integrált városfejlesztési stratégia illetve közösségi részvétel szükséges. Szintén az új hazai eljárásrendi elemekhez tartozik a területi alapú és helyi fejlesztési igényekre épülő forrásfelhasználás integrált területi programokon keresztül, területi kiválasztási rendszer alkalmazásával.

A megvalósítási városhálózatok alakítására vonatkozó felhívást a Lechner Tudásközpont – mint URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont – részéről Majorné Vén Mariann mutatta be. A június 22-ig benyújtható pályázatok támogatásának fő célja a városok segítése integrált stratégiáik/akcióterveik végrehajtásában a jobb minőségű, hatékonyabb, eredményesebb, fenntarthatóbb fejlesztések érdekében. A pályázás feltétele, hogy a jelentkező városok rendelkezzenek integrált városstratégiával vagy akciótervvel és anyagi erőforrással a stratégia/akcióterv megvalósításának elkezdésére az URBACT projekt időtartamán belül. A projektpartnerek a nemzetközi városi együttműködés keretében 9 megoldandó végrehajtási kihívásra találhatnak várospolitikai eszközöket, megoldásokat, mint például hatékony teljesítménymutatók, monitoringrendszerek felállítása, pályáztatás, projektkiválasztás, smart közbeszerzés, forrásnövelés pénzügyi innovációval stb. Az URBACT finanszírozással, szakértői segítséggel, képzésekkel, nyári egyetemekkel segíti a városok munkáját.

 

Az URBACT program hazai képviselői közül az utolsó tájékoztató előadást, a Széchenyi Programiroda első szintű ellenőrzést végző munkatársa tartotta. A programban részt vevő városok pénzügyi elszámolási és jelentési gyakorlatának legfontosabb tudnivalóit ismertette, amely után – a kapcsolatépítéssel egybekötött ebédszünetben – lehetőség nyílt a partnervárosok és érdeklődők valamint az URBACT program jelen lévő hazai képviselői közötti praktikus beszélgetésekre, eszmecserékre is.

A rendezvényen elhangzottak tanulsága, hogy az integrált tervezés és végrehajtás mellett integrált forrásfelhasználással és a jelenlegi programok által kínált lehetőségek kihasználásával teremthetik meg a városok a fenntartható jövőt a 2020 utáni időszakra, amikor már nem lesznek vagy jelentősen csökkennek az elérhető támogatási források. A közös gondolkodás és a társadalom széleskörű részvétele mellett a fenntarthatóság további fontos feltétele a valós helyi igényeken, szükségleteken alapuló fejlesztések megvalósítása az öncélú, megalapozatlan fejlesztések helyett.   

Az eseményhez kapcsolódó információk, előadások megtekinthetők a www.urbact.hu/dokumentumok oldalon.

További Információk a felhívásról: www.urbact.hu/node/195www.urbact.eu/node/6156