Társadalmi hatáskötvény: a jobb közszolgáltatások titka?

Az EU-28 összes kormányzati kiadása a GDP 50%-áról 45,8%-ra csökkent 2009 és 2017 között. Hasonlóképpen, az önkormányzati kiadások a GDP 12%-áról 11%-ra estek vissza 2009 és 2015 között. A közszolgáltatások iránti igény továbbra is intenzív maradt, és a szociális hálóra fordított kiadások a teljes költés arányában 38,8%-ról 41,2%-ra növekedtek, az egészségügyre fordított kiadások pedig 14,7%-ról 15,3%-ra emelkedtek ugyanebben az időszakban. Számos közszolgáltatást a városoknak kell biztosítaniuk, és ezek működtetése a beszűkült költségvetéssel jelentős terhet jelent.

A szűk költségvetéseken túl a szolgáltatások hatékony kialakítása azért is vall kudarcot, mert gyakran különböző osztályok, szervezetek között oszlik meg a feladat, és hiányzik a holisztikus megközelítés. A városok arra kényszerülnek, hogy a megelőzésre fordított kiadások helyett a válsághelyzetek megoldására fordítsák forrásaikat. Ebben a kontextusban a döntéshozók a bejáratott megoldásokat választják, nem merik megkockáztatni a viszonylag ismeretlen módszerek komoly kezdeti költségekkel járó bevezetését.

Mindeközben, az alacsony kamatkörnyezet mellett egyre inkább teret nyer a befektetők körében a „társadalmi felelősség” kérdése vagy a „társadalmi hatások elérésének” igénye. A társadalmi környezetbe történő beruházás révén a befektetők vissza tudnak adni valamit a közösségnek. Nagyon gyakran a vállalatok megpróbálják kibővíteni a társadalmi felelősségvállalásukat. Ennek eredményeként egyre növekvő számú befektető keresi a társadalmilag felelős beruházások formáit, hogy kiálljanak bizonyos értékek mellett, közben persze profitot is termelve.

A befektetők és az állami szektor egymásra találásának viszonylag új eszköze a társadalmi hatáskötvény (Social Impact Bond). Ez egy olyan szerződés, amelynek értelmében a hatóságok vagy az önkormányzatok fizetnek a jobb szociális/társadalmi eredményekért bizonyos területeken, és az így elért megtakarításokat adják át a befektetőknek. A hagyományos kötvénytől eltérően a visszafizetés és a befektetés megtérülése a kívánt társadalmi eredmények elérésétől függ. Ha egy projekt megfelel az előre meghatározott eredményeknek, azaz olyan társadalmi hatásokat okoz, amelyek költségmegtakarítást eredményeznek, a kormányzat (ez lehet helyi vagy országos) kifizeti a befektetőket. Ha egy projekt nem éri el a kívánt hatásokat, akkor a befektetők elveszítik a pénzüket, és a kormányzat nem fizet semmit.

A társadalmi hatáskötvények (angol rövidítéssel: SIB) elmélete Forrás: University of Oxford, Government Outcomes Lab - An Intro to SIB.

A társadalmi hatáskötvény használatának számos jótékony hatása lehet a városokra, ahogyan a Government Outcomes Lab (Kormányzati Eredmények Labor) „A közszolgáltatások eszközeinek fejlesztése a jobb eredmények érdekében” című jelentése megállapítja. Ösztönzi az együttműködést azáltal, hogy ágazatközi szakértelemre épít és összehoz különféle szolgáltatókat, döntéshozókat. A jelenben megvalósítható beruházások révén elérhetővé tesz jövőbeli megtakarításokat, ezáltal hozzájárul a prevencióhoz és olyan, a korai megelőzést segítő szolgáltatások megvalósulásához, amelyek egyébként általában nem kapnak finanszírozást. Egy társadalmi hatáskötvény lehetővé tesz új intézkedéseket, és nagyobb rugalmasságot is biztosít, ezzel ösztönözve az innovációt. Emellett támogatja az önkéntes, közösségi és társadalmi vállalkozások bevonását. Végül, de nem utolsó sorban, a társadalmi hatáskötvények használata javíthatja a teljesítményalapú menedzsmentet és a bizonyítékokon alapuló (evidencia-alapú) monitoringot.

Sokan vitatják ezen előnyöket, mondván, hogy a társadalmi hatáskötvény nem ösztönzi a valódi innovációt. A befektetők alacsony kockázatú modelleket fognak keresni, amelyek bizonyítottan teljesítenek, mivel a pénzükhöz akarnak jutni. Ezen túlmenően egy társadalmi hatáskötvény kidolgozása költséges, és a közszféra elüzletiesedéséhez vezethet, ami sok szempontból összeegyeztethetetlen a közszolgálati etikával.

Miközben pro és kontra érvek egyaránt elhangzanak, további kísérletezésre és értékelésre van szükség a társadalmi hatáskötvények terén. A nehezítő körülmények ellenére egyes városok megpróbálják kiaknázni a lehetőséget, hogy megközelítésükben elmozduljanak az ilyen új eszközök felé. Ezért tíz város egyesítette erőit az URBACT SIBdev hálózatban, és közösen vizsgálja, hogy a társadalmi hatáskötvények hogyan járulhatnak hozzá a közszolgáltatásokhoz. Az URBACT eszköztára és módszertana, nevezetesen az érdekeltek bevonásával létrehozott helyi támogató csoportok közös munkája, gondolkodása, valamint a helyi cselekvési tervek kidolgozása tökéletesen illeszkedik ehhez a feladathoz.

A hálózat a foglalkoztatással, az idősekkel és a bevándorlással kapcsolatos szolgáltatásokat vizsgálja. A foglalkoztatás nyilvánvaló választás, mivel a társadalmi hatáskötvény ezen a területen különösen hatékony; ezt bizonyítja az a tény, hogy világszerte ez a leggyakoribb típusa. Az elöregedés Európában a társadalmi kiadásokra nehezedő legnagyobb nyomás, és egyre több embert érint, miközben a bevándorlás (az Eurobarométer szerint) az EU elsődleges problémája.

Vajon a társadalmi hatáskötvény lesz az új titkos összetevő a megfelelő közszolgáltatásokhoz? Talán igen, talán nem. Az azonban biztos, hogy a szolgáltatások megszervezésének ígéretes új formáját jelenti. Ha érdekli a pénzügy és/vagy a szociális szolgáltatások helyzete, kövesse az URBACT SIBdev hálózatot, hogy megtudja, hogyan működhet ez az eszköz az Ön városában is!

Fotó: Harrie Lambrichts

Írta: Séra Zsolt

Eredeti megjelenés: https://urbact.eu/social-impact-bonds-secret-tool-effective-public-services