Okos megoldások egy város életében – a jövő megérkezett

A konferencia köszöntőjében Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja felhívta a figyelmet arra, hogy már 4 milliárd ember él városokban, ezért a globális kihívások kezelésben a városoknak kiemelt szerepe van. Társadalmaink, városaink működtetésének, közszolgáltatás-szervezésének legmodernebb, „legokosabb” módszereit jelenleg a divatos smart city, vagy okos város kifejezéssel illetjük. A módszerek, a technológiák továbbfejlesztésében nagy szerepe van az akadémiai szektor, a gazdasági szereplők és a városokat működtető önkormányzatok együttműködésében létrejövő innovációnak. Büszkén említette a Miskolci Egyetem által alapított high-tech kutatóintézetet, amelyről a közelmúltban a sajtó is beszámolt.

Kormányzati törekvések

Az első előadást Dr. Kolossa József, a Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője tartotta. Megemlítette, hogy a városok közötti tapasztalatcserét támogató URBACT az egyik legrégebbi EU-s településfejlesztési program, amelyben Magyarország részt vesz, és örömteli a magyar városok aktivitása a programban. Az okos város megközelítéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a világban számos módszertan és megközelítés létezik, ezért minden országnak ki kell dolgoznia a saját helyzetének leginkább megfelelő metodikát. A Miniszterelnökség azt a nem pusztán technokrata megközelítést támogatja, amelyben a modern technikai megoldások társadalmi beágyazottságának megteremtése is fontos cél.

A városoknak nem szabad abba a csapdába esniük, hogy csupán megvalósítják a technológia-szállító cégek ajánlatait. A fejlesztési lehetőségeket saját stratégiai céljaik teljesülése érdekében, a helyi szereplők helyzetbehozásával, pénzügyi partnerek bevonásával érdemes alkalmazniuk. Ugyanez vonatkozik a pályázati lehetőségekre: az „okos stratégiák” megalkotása jó lehetőség arra, hogy összehangoltabb, integráltabb fejlesztésekre költsük el a támogatási forrásokat, és egyben felkészüljünk a 2020 utáni időszakra.

E gondolatoknak megfelelően vezette be a Miniszterelnökség az okos város fogalmat a jogszabályi környezetbe. A településfejlesztést szabályozó 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet definíciója alapján az okos város módszertan „a települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely a természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti”.

Smart Európa

Az URBACT SmartImpact projekt szakértője, a német Fraunhofer Intézetben dolgozó Alanus von Radecki előadásában egy futurisztikus, de talán nem is olyan távoli jövőt vetített fel. A közlekedésben a megosztáson alapuló, nem feltétlen magántulajdonú, és természetesen elektromos járművek lehetőségeit, az energetikában a pozitív energiamérlegű, vagyis energiát termelő házak, városrészek elterjedését, a kereskedelemben az online vásárlás, a fogyasztási előrejelzések és a smart kézbesítőrendszerek szerepét emelte ki. Érdekes módon a leginnovatívabb ötletekkel, fejlesztésekkel gyakran nem a nagy, tőkeerős cégek, hanem egészen kis startupok állnak elő.

A smart city koncepció alapjának tekinthető városi adatgazdálkodásban a szakértő szerint az adattovábbításra optimalizált, különböző szenzorokkal felszerelt városi közvilágítás adja a szükséges infrastruktúra gerincét. A folyamatosan keletkező adatokra támaszkodva okosabb, a valós szükségleteket jobban kielégítő döntések születhetnek a városokban.

Mindezek alapján a smart city fejlesztések sokat hozhatnak az európai városoknak. Ez megmutatkozhat a közköltségek csökkenésében, a fenntarthatóbb üzemeltetésben, a kiegyensúlyozottabb társadalmi folyamatokban. Ő is kiemelte ugyanakkor, hogy mindezek a technikai vívmányok csak körültekintő, stratégiai szemlélettel alkalmazva, jól menedzselve fognak hozzájárulni az említett célok eléréséhez.

Tapasztalataik szerint az európai városokban a következő „smartosodási” folyamat megy végbe. Elsőként megjelennek az innovatív, a konnektivitáson alapuló, egymással kommunikáló technológiák, amelyeket a városok lehetőségeikhez mérten elkezdenek bevezetni. Egy idő után kiderül azonban, hogy a meglévő stratégiák és tervezési eszközök, illetve a helyi szereplők aktivitása a város ügyeiben nem alkalmas e technológiák optimális működtetéséhez, lehetőségeinek kihasználásához, így megkezdődik azok újraszabása. Ekkor azonban az is kiderül, hogy a meglévő kormányzási struktúra is elavult, annak reformjára, újragondolására, innovációjára is szükség van. Ez a folyamat ugyan előrevivő, jó, de még jobb és hatékonyabb lehetne, ha megfordulna a sorrend, vagyis a technológiák bevezetése előtt a város modernizálná kormányzási, döntési algoritmusait és átgondolná tervezési megközelítését is.

A német szakértő ezután bemutatott három európai példát. (1) Stockholmban a kormányzat az elektromos autók elterjedésének felpörgetésére a taxisokra fordította figyelmét. Az áttérést ösztönzendő bevezette, hogy a repülőtéren az elektromos taxik előre állhatnak a sorban. Ennek hatására pár éven belül a taxisok 80%-a lecserélte járművét elektromosra. (2) Eindhovenben a közigazgatás reformja zajlott le. Az önkormányzat 15 elkülönülten működő egysége a legjobb szándék mellett sem tudott hatékonyan együttműködni, ezért létrehoztak 11 tematikus csoportot 11 programmenedzserrel, akiknek valamennyi osztállyal szorosan együtt kell működnie. Ezzel a 15 szakmai csoportot mintegy átszőtték a programokhoz kötődő feladatokkal. (3) A harmadik, Dublini példa a kerékpáros közlekedés fejlesztéséről szólt. A város az infrastruktúra kiépítése mellett innovatív megoldásokkal is szeretett volna élni, ezért felhívást tettek közzé: aki jó ötlettel állt elő, azt támogatták. Ebből született meg bluetooth technológiát használó, „liberty bell” fantázianevű, biciklicsengőnek látszó eszköz. Amikor a kerékpáros „csenget”, az jelet hagy a város virtuális térképén, s e jelhez később szöveges vagy képi információ is csatolható. Így a felhasználók jelezni tudják a kerékpározással kapcsolat problémáikat vagy akár ötleteiket. A modern technológia használata mellett mindhárom példa attól igazán „smart”, hogy kevés erőforrásból, a helyzetet újraértelmezve, egy-egy innovatív ötlet mentén tudott változást elérni, partnerként kezelve az érintetteket.

Az előadás témáival kapcsolatban bővebb információ található a https://smartimpact-project.eu, illetve a https://www.bable-smartcities.eu honlapokon.

Okos megoldások Miskolc életében

Horánszky Árpád városfejlesztési referens Miskolc törekvéseiről és terveiről beszélt. A város Magyarországról egyedüliként részt vesz a European Urban Agenda munkájában, annak „Munkahely és készségek” munkacsoportjában. Emellett a Lechner Tudásközpont által kidolgozott okos város fejlesztési modellnek megfelelően elkészítette Integrált smart city akciótervét is. E stratégiai dokumentummal kívánja olyan irányban tartani a fejlesztéseit, hogy az IKT alapú fejlesztések is minden esetben a fenntarthatóságot és a lakosságot, annak „boldogságát” szolgálva valósuljanak meg.

Az akciótervben szereplő projektek széles köre áll a megvalósítás valamilyen fokán. Ezek közt sok más mellett szerepel geotermikus, vagy depónia-gáz alapú energetikai rendszer, a napelemes rendszerek okos hálózatba integrálása, okos mérők használata, az árvízvédelem monitoring-rendszerének kidolgozása, az okos mobilitás keretében a tömegközlekedés modern eszközeinek – elektronikus jegy, valós idejű járatfigyelés stb. – bevezetése, a gazdaságban innovációs ökoszisztémák generálása, vagy akár a dublini példához hasonlóan a közterületek lakosság általi monitorozása is. A város tervei között szerepel olyan „living lab”-ek, városi teszt területek kijelölése, amelyekkel az innovációs kapacitások még növelhetők. A jövőben várható, hogy tovább kell majd lépnie Miskolcnak a „Smart Specification” útján és ki kell jelölnie az okos város célrendszeren belül a számára legkedvezőbb irányt.

A kutatók is beszállnak…

A miskolci high tech vízióhoz erősen hozzátartoznak a Miskolci Egyetem fejlesztései, amelyeket Dr. Váradiné Szarka Angéla ismertetett. Egy gyors fizikaóra segítségével segített a konferencia közönségének megérteni, hogy az elektromos hálózat milyen sérülékeny a decentralizált termeléssel kapcsolatban, hiszen az áram nem tárolható, és ha a fokozódó termeléshez nem csatlakozik azonnak fogyasztás is (például egy napos nyári délután), könnyen túlterhelhetjük azt. Az okos, a hálózattal kommunikáló elektromos fogyasztó eszközök példái annak, hogy a smart technológiáknak milyen nagy jelentősége lehet akár csak az elektromos áram-ellátás biztonságában is. A Miskolci Egyetem Elektronikai és Informatikai Kutatóintézete számos nemzetközi kutatásfejlesztési projektben vesz részt. Korunk komoly kockázata, hogy az elektromos eszközök megzavarják egymás működését, ezért az intézet legnagyobb büszkesége az a készülő, közép-európai szinten is igen jelentős elektromágneses kompatibilitásmérő labor, amely az egyetemet számos további munka központi szereplőjévé fogja tenni.

Okosodó városaink

A konferencia utolsó két előadója Budapest és Kaposvár okos fejlesztéseit, projektjeit mutatta be. Garay Márton, a főváros városfejlesztési csoportvezetője szavaival „a smart city megközelítés nem egy projektlista, hanem egy elköteleződés amellett, hogy az információs technológia felhasználásával és a lakosság bevonásával egy élhetőbb várost hozzunk létre”. Koroknai-Kardos Beáta, Kaposvár környezetvédelmi referense ajánlotta Kaposvár új honlapjának felkeresését, ahol a belépő rögtön választhat, hogy egy lakos, látogató vagy befektető szemszögéből kíván-e megismerkedni a város kínálta lehetőségekkel.

Városi együttműködések URBACT- (és nem URBACT) módra

A konferencia egyik házigazdája, az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont részéről Majorné Vén Mariann felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy annak a városok közötti együttműködési folyamatnak, amely a gazdasági válság idején megerősödött, igen nagy szerepe van az európai városok fejlesztésében. Az URBACT program másfél évtizede támogatja ezt az együttműködést és tapasztalatcserét. Jelen pillanatban az ún. transzfer – vagyis jó gyakorlat átadó – városhálózatok alakulnak, és még lehet csatlakozni ilyen partnerséghez. Emellett azonban egyes országokban nemzeti kezdeményezésű városhálózatok is léteznek és jelentős sikereket érnek el. Lengyelországban kormányzati kezdeményezésre, Olaszországban alulról jövő módon alakultak városhálózati együttműködések.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont feladatait is ellátó Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztálya a Miskolc által is adaptált okos város fejlesztési modell mellett egy okos város online példatárat is kifejlesztett. Ezt Körmendi Kata, a cég munkatársa ismertette, a világból számos izgalmas és innovatív példát villantva fel. A példatár 500 feldolgozott jó gyakorlatában bárki böngészhet a http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/ honlapon.

Az elhangzott előadások és a lezárult SmartImpact projekt eredményeiként szolgáló tematikus anyagok eredeti angol- ill. magyar nyelven Miskolc Megyei Jogú Város honlapján itt találhatók: http://www.miskolc.hu/varosfejlesztes/smartimpact-projekt/smart-city-konferencia-miskolcon-2018aprilis-26

URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont