A városok szociális megújítása nemzedékek közti együttműködéssel

Az elöregedés, a fiatalok elvándorlása és a városi szegénység óriási problémát jelentenek az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében levő Kazincbarcikán. Mindezekre egyfajta megoldást kínált egy idősek klubja, vállalva, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat segítenek. A programban résztvevő nyugdíjasok a város egyik szegregált területén élő hátrányos helyzetű gyerekek számára szerveztek egy műhelymunka-sorozatot.  A siker nyomán a kezdeményezés a családsegítő központ szervezésével az egész városra kiterjedt. Jelenleg kettő-négy ember tart iskola utáni foglalkozást hetente akár háromszor is 7-16 éves gyerekek számára. A foglalkozások által javultak a gyerekek iskolai eredményei és személyes készségeik. Ma már 15-25 évesek is részt vehetnek az „érték-megosztó rendezvényeken”.  A kis kezdeményezésként indult folyamat mára a generációk és a helyi közösségek közötti együttműködéssé nőtte ki magát, ami része a város Kolorcity című kreatív akcióterve öt alapelvének.

A JÓ GYAKORLAT ÁLTAL KÍNÁLT MEGOLDÁSOK

2011-ben Herbolyán, Kazincbarcika egyik szegregált városrészében egy integrált társadalmi és környezeti rehabilitációs program keretében új közösségi ház épült. Szükség volt az épület megtöltésére programokkal és szolgáltatásokkal. A város családsegítő központja bevonta a helybeli lakosokat és a városi civil szervezeteket a feladat megvalósításába. Így indultak el a nagy ünnepekhez és az iskolai szünetekhez kötődő kreatív foglalkozások az Idővár Nyugdíjas Művelődési Klub önkéntes munkájával a környéken élő hátrányos helyzetű gyerekek számára. A siker nyomán 2013 óta rendszeresek a foglalkozások, és az egész városban elterjedtek. A klub többségben nyugdíjas pedagógus önkéntesei a családsegítő központok szociális munkásai szervezésével 7-15 éves, hátrányos helyzetű, nagyrészt roma gyerekekkel foglalkoznak, akik tanulási nehézségeik miatt egyébként könnyen kimaradnának az iskolából. A foglalkozások egyre népszerűbbek, és nemcsak a házi feladat megoldására és az ismerethiányok pótlására korlátozódnak, hanem folynak személyes beszélgetések és játékok is. Ilyen módon a foglalkozások révén nemcsak javulnak a nehezen tanuló gyerekek tanulmányi eredményei, hanem a továbbtanuláshoz és a munkahelyen való helytálláshoz nélkülözhetetlen egyéb készségeik is fejlődnek. A nyugdíjas önkéntesek a munka során hasznosítják gyakorlati tapasztalataikat és ismereteiket, így mind a gyerekek, mind ők hasznosan, aktív módon töltik el idejüket.

A FENNTARTHATÓ ÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS

A szociális és környezeti gondokkal küszködő városrész rehabilitációs terve nyomán kialakított, generációk közötti együttműködést szolgáló akció bekerült a város integrált fejlesztési stratégiájába.  2011-2012-ben sor került a városi környezet és a közművek felújítására, beltéri és kültéri közösségi tereket létesítettek, ahol oktatási-képzési, szociális és foglalkoztatási programok kaptak helyet. A nyugdíjasok által a szegregált városrészekben kezdeményezett alkalmi foglalkozások rendszeressé váltak és kiterjedtek a város minden lakójára, különösen a hátrányos helyzetű gyerekekre. A program során a civil aktivisták munkáját a helyi családsegítő szolgálat segíti és koordinálja, valamint mozgósítja a célcsoportokat, különösen a hátrányos helyzetű családokat és gyerekeket. A siker hatására az Idővár Nyugdíjas Művelődési Klub kiterjesztette tevékenységét. Programokat szervez fogyatékosoknak, sokoldalú tájékoztatást nyújt a városról, történelmi versenyt szervez az általános és középiskolások számára. 2014-ben úgynevezett érték-transzfer programot indítottak a fiatalokat érdeklő témakörökben (például partnerválasztás, ünnepek, önkéntesség) a La Cosa Nostra Együttessel – a város 15-25 éves lakosainak ifjúsági szervezetével – együttműködve. Meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjas klub nem hivatalosan bejegyzett szervezet, tagjai teljesen önkéntesen tevékenykednek.

RÉSZVÉTELI MEGKÖZELÍTÉS

Eleinte, a Herbolya közösségi program tervezése időszakában a város családsegítő szolgálata működött együtt a helyi civil szervezetekkel. Együttesen alakították a közösségi ház szolgáltatásait és programjait.  A későbbiekben a családsegítő szolgálat és az „Idővár” klub közösen tervezték a napi, iskola utáni foglalkoztatásokat. A családsegítő szolgálat toborozza a speciális igényű gyerekeket a nehéz feltételek között élő családok bevonásával. A gyerekek szívesen vesznek részt az igényeiknek megfelelő foglalkoztatásokon, ahol beszélgetnek velük, elnyerik a bizalmukat, játszhatnak és végül ismerethiányaikat is orvosolják. A fiatalokkal, az iskolákkal és a helyi ifjúsági szervezetekkel való együttműködés a városi közigazgatás szervezetétől függetlenül történik.

MI AZ EREDMÉNY?

A Herbolya városrész rendezvényeit a kezdeti bizonytalanságok után egyre többen keresték fel (alkalmanként 80-150-en jöttek). A kísérleti projekt befejezése után évente négy-öt rendezvényre került sor. Népszerűsítésre nem volt szükség, mert a gyerekek már ismerték a programot. 2013-tól rendszeres délutáni foglalkozások indultak a városközpontban. Először csak néhányan jöttek, de fokozatosan egyre népszerűbbek lettek a rendezvények. 2016-ban már 600 iskola utáni foglalkoztatás volt, amelyeken mintegy 25 gyerek vett részt rendszeresen. Mindezek hatására a fiatalok személyisége fejlődött, önbizalmuk javult, mentális problémáik oldódtak, tanulmányi eredményeik jelentősen javultak (az osztályismétlések száma csökkent). Az itt tanítókat sok gyerek tekinti egyfajta nagymama-helyettesítőnek, és ők, mint példaképek jelentős hatást gyakorolnak rájuk. Kettő-négy tanár vezeti hetente három napon át a délutáni foglalkoztatásokat.  A program sikere arra ösztönözte a nyugdíjasokat, hogy működjenek együtt más ifjúsági szervezetekkel, mint például a La Cosa Nostra ifjúsági szervezettel, és közösen tartsanak még több „érték-transzfer” rendezvényt.

MIÉRT ÉRDEMES EZT MÁS EURÓPAI VÁROSOKBAN IS ALKALMAZNI?

A kezdeményezés valós társadalmi problémák kezelésére alkalmas. Lehetőséget ad az időseknek, hogy hasznosan és aktív módon töltsék idejüket, és közben segítik a fiatalokat és családjukat. Városi koordinációval indult, majd a programok ifjúsági szervezetekkel való közös létrehozásával folytatódott önszerveződési folyamat keretében. A jó gyakorlat példát mutat a város koordináló-közvetítő szerepére és az idősek és fiatalok együttműködési formáira (játszóházak, kiegészítő tanulás, érték-átadási programok), valamint arra, hogyan válhat rendszeressé a civil társadalom pozitív kezdeményezése. A generációs együttműködés szervezésén túl arra is mutat példát, miként lehet a hátrányos helyzetű fiatalokkal egyedileg foglalkozni.

További információ angol nyelven: http://urbact.eu/cooperation-between-generations-urban-social-renewal