Öt nagyszerű módszer a közösségi média és az applikációk városfejlesztési célú használatára

Az URBACT Interactive Cities (Interaktív Városok) projekt  múlt februári transznacionális összejövetelén, Lisszabonban, a partnerek kerekasztal megbeszélésre hívták meg a városok politikai képviselőit, hogy tisztázzák a projekt során megfogalmazott prioritásokat és a fejlesztéspolitikai szintek bevonásának lehetőségeit.

A megbeszélésen sokféle fejlesztéspolitikai jövőkép fogalmazódott meg, és nyilvánvaló lett, hogy az egyes városok egymástól eltérően viszonyulnak a közösségi médiához és általában az IKT alkalmazásához, miközben mindnyájan elismerték, hogy ezek segíthetik a település fejlődését és a lakosok tágabb körének részvételét. A kormányzati képviselők bemutatták ambiciózus helyi terveiket, illetve mindazokat az innovatív kezdeményezéseket, amelyeket különböző városi feltételek között már megvalósítottak a közösségi média és az applikációk terén.

Az alábbiakban bemutatunk néhány, a megbeszélés során kialakult érdekes következtetést. Hangsúlyozni kell, hogy már maga a megbeszélés is újítás volt a maga nemében, hiszen először került sor párbeszédre a városi önkormányzatok között a közösségi média fenntartható városfejlesztést szolgáló szerepéről.

(1) Lisszabon – applikáció a szolgáltatásokat használó helyi lakosok és helyi érdekeltek számára
Lisszabonban tervezik, hogy ingyenes applikációt vezetnek be a lakosok számára a közösségi közlekedési, gépkocsi és kerékpár-megosztási díjak fizetésére, valamint tájékoztatásra a helyi lakosok és egyesületek számára ajánlott önkormányzati szolgáltatásokról. Az applikáció fő jellemzői a titkosság, a minőség és a biztonság: a rendszer biztosítja, hogy ne lehessen visszaélni az adatokkal.

„Tudjuk, hogy nagy az adatokkal való visszaélés és zsarolás kockázata. – mondta Rui Franco, a lakásügyért és városfejlesztésért felelős alpolgármester. A polgároknak olyan technológiákért kell kiállniuk, amelyek mindenki számára jobb életet biztosítanak. A gazdaságot nem tudjuk átalakítani, az nem a mi birtokunk. De meg tudjuk változtatni. Szerte Európában vannak jó stratégiák. Nálunk, Lisszabonban hivatalos program a nyitott adatbázisok létrehozása. Törekszünk arra, hogy a gazdaság, a foglalkoztatás, az életminőség és a népjólét az ismeretek és adottságok hasznosításával olyan új alapokon fejlődjön, amelyek révén polgáraink előnyhöz jutnak. Szerintünk a nyílt tájékoztatás igen fontos kritérium. A fő kommunikációs cégeknek mindenütt monopóliumuk van; nemcsak itt, Portugáliában, hanem másutt is Európában.”

(2) Genova – Közösen kidolgozott közösségi média stratégia a térség turisztikai népszerűsítésére

Genova önkormányzata bevonta a helyi érdekelteket a big data és a közösségi média indikátorainak elemzésébe, és közös tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy a város népszerű legyen a nemzetközi turisztikai piacon.

A közösségi média team létrehozását az önkormányzat koordinálta. Tagjai magán és állami turisztikai reklámcégek közösségi média menedzserei. Feladatuk a stratégiák összehangolása és a város népszerűsítésére vonatkozó közös promóciós kezdeményezések kidolgozása.

„Nagy előrelépés, hogy bizalmat szavazunk a cégeknek és a közösségi médiának. – mondta Carla Sibilla, a kultúráért és turizmusért felelős alpolgármester – Ha a város képes lesz digitalizált várostervet készíteni és arról a lakosokkal konzultálni, akkor ez hatással lesz az igazgatás valamennyi egységére. Meggyőződésünk, hogy globális platformon kell tárgyalnunk, mint ahogyan az Airbnb-vel tárgyaltunk a turizmusra vonatkozó közös reklámakciókról. Az ilyen megegyezés használ nekünk is és polgárainknak is a turisztikai fejlesztésben és a fiatalok bekapcsolásában, új szolgáltatások kialakításában.”

(3) Tartu – Rendezési terv a közösségi médiára és a big data elemzésre alapozva

Tartu a város tervének felülvizsgálatára vállalkozott a közösségi médiából származó adatok elemzésével és a lakosok által használt applikációk alkalmazásával. A geotagging (földrajzi helymeghatározás) és az okos telefonok által generált egyéb információk segíthetik a várost egy jobb közlekedési rendszer megtervezésében, miközben lehetővé válik a lakosok részvétele a tervezésben spontán módon, anélkül, hogy specifikus kérdésekre kellene válaszolniuk, vagy találkozókon kellene résztvenniük. Ehelyett a rendszer a lakosok mindennapi városhasználati szokásokat leíró adataikat használja fel a tervezéshez.

Ennek az önkéntes hozzájárulásnak a kétirányúvá tétele különösen fontos az önkormányzat számára is, mert ezekkel az eszközökkel a lakosokkal fel tudják venni a kapcsolatot, be tudják őket vonni a városfejlesztés bizonyos aspektusaiba.

„A digitális kor megváltoztatta, kompaktabbá tette társadalmunkat. – állítja Jarno Laur, városfejlesztésért felelős alpolgármester – A városok nem tudják olyan hatékonyan használni az adatokat, mint az üzleti vállalkozások. Ezt kell még továbbfejlesztenünk azzal, hogy hatékonyabban dolgozzuk fel a gyűjtött információt.”

„A közösségi média megkönnyíti a kommunikációt, mert az emberek értesülnek arról, hogy mi történik a városban, és el tudják mondani a véleményüket. Ez a legfontosabb hatás, amit a közösségi média és a technológia a helyi résztvevőkre gyakorol – az új vállalkozásokra és a civil társadalomra is.”

(4) Gyulafehérvár – A helyi demokrácia és a város vonzerejének növelése a közösségi média segítségével

Gyulafehérvár arra alapozza közösségi média stratégiáját, hogy lakosai kiterjedten használják a digitális és közösségi média eszközöket. A lakosokkal való kommunikáció és a város turisztikai népszerűsítése a helyi érdekeltek és a magáncégek bevonásával megvalósított akció fő tényezői.

A város azt szeretné, ha a közigazgatás átláthatóbbá válna a polgárok számára, ezért alkalmazzák az online platformokat, a Facebook-on és a Twitteren való beszámolókat és fogadják az érkező megjegyzéseket, véleményeket, panaszokat, és továbbítják ezeket a lakosok sürgős ügyeinek intézéséért felelős osztályoknak.

Jelentős fejlődésen ment keresztül a vizuális eszközök használata, és ennek különösen nagy szerepe lesz a város turisztikai népszerűsítésében.

„Azt akarjuk, hogy lakosaink partnereink legyenek a városfejlesztés tervezésében. Ezért alakítunk partnerkapcsolatokat a magánszektorral” – mondta Gabriel Plesa alpolgármester.

(5) Murcia – A közösségi média platformok használata veszélyhelyzetekben és a részvételi tervezésben

Murcia minden közösségi média platformot felhasznál a különböző felhasználótípusok kommunikációs igényeinek kielégítésére. Twitteren keresztül tájékoztatták a lakosságot a legutóbbi árvízhelyzetről, a Facebook-on kérték a lakosok javaslatát a Santa Eulalia körzet rehabilitációjához. A város kipróbálja a platformok funkcióit, és közvetlen eszközként hasznosítja ezeket a város fejlesztése érdekében.

A polgármester élen jár a lakosok tájékoztatásában a közösségi média különféle honlapjain.

„A közösségi média nálunk közszolgálat – mondta Jesus Pacheco a városfejlesztésért és  kultúráért felelős alpolgármester – Nyitott kommunikációs csatornának tekintjük ezeket a politikusok felé, illetve a politikusok felől is.  Mindez segíti az átláthatóságot és a közös kormányzást és egy nyomatékos eszköz. A Twitternek ma nagyobb a hatása, mint az újság főcímének. Mindez ugyanakkor nem helyettesíti az emberek közötti közvetlen kapcsolatot – ami pedig a kormányzás elengedhetetlen feltétele.”

Írta: Simone d’Antonio

A cikk angol nyelvű eredetije itt olvasható.