Az EU Városi Agendája: Munkahelyek és Szakmák Partnerség

Hát milyen lesz a világ 2080-ban? 2017-től nézve ez távoli jövőnek látszik ugyan úgy, ahogyan a mostani év látszott 1954-ben. Még felsorolni is nehéz, hogy mi minden változott azóta a munka világában: a kétkezi munka szerepe jelentősen csökkent, a technológia szerepe megnőtt, átalakultak a szervezeti keretek. Pár évtizeddel ezelőtt az ICT használata csak néhány munkaterületre korlátozódott, ma pedig az Egyesült Államokban két munkafolyamat, a mosogatás és a főzés kivételével mindenütt nélkülözhetetlen. Hasonló a helyzet az OECD országok többségében: a nagy- és középvállalatok dolgozóinak 95 %-a jut internethez és használja is azt a munkájában. A kisvállalkozásoknál ez az arány legalább 65%. A munka világa átalakult.   

És persze az idő ma gyorsabban halad, egyre inkább „kutya életkor” szerint élünk, azaz a fejlődés tekintetében minden év hét évnek számít. Ezért a következő évtizedekben az átalakulás üteme még jelentősebb lesz, mint valaha. A kutatások szerint a ma iskolába lépő gyerekek 65 %-a majd olyan, teljesen új munkakörben fog dolgozni, amilyen ma még nem is létezik.

Mit jelent mindez az európai foglalkozás- és szakmapolitikai agenda számára? Milyen feltételezések alapján kell próbálnunk felkészíteni az embereket – minden korosztályt – a szép új világra? Milyen infrastruktúra és szolgáltatások kellenek ahhoz, hogy biztosítsuk a fenntartható fejlődés kereteit? Mi lesz az önkormányzatok és a közszolgáltatások szerepe a dinamikusan változó környezetben?

Ezekkel a fő kérdésekkel szembesül az EU Városi Agendájának 2017. januárban alakult és 2018 végéig működő Munkahelyek és Szakmák (Foglalkoztatás) Partnersége. A cikk a partnerség megfontolásait és terveit elemzi összefüggésben a többi működő és a rövidesen megalakuló partnerségekkel. Megvizsgáljuk azt is, hogy hogyan kapcsolódhat az URBACT ebbe a munkába a fejlesztéspolitikai területtel foglalkozó projektjeivel és tevékenységeivel. Végül átgondoljuk az emberek bevonásának lehetőségeit.

Az EU Városi Agenda Munkahelyek és Szakmák a helyi fejlesztési partnerségekben

Mi a terv...?

Az EU Városi Agendájának fő célja a „jobb szabályozás”, a „jobb finanszírozás” és a „jobb tájékoztatás” létrehozása a városi helyhatóságok és partnereik együttműködésével az Európai Unió előnyeinek jobb kibontakoztatása érdekében. Már nyolc partnerség elemzi a fejlesztéspolitikai prioritásokat, és négy további partnerség van alakulóban.

A Munkahelyek és Szakmák vizsgálódásának előterében a munkaerőkapacitás növelése, munkahelyteremtés és a jobb gazdaságfejlesztési feltételek kialakítása van. A partnerség elemzéseivel az EU-s, országos és helyi szinten megmutatkozó szűk keresztmetszeteket és akadályokat tárja fel. A cél konkrét javaslatok megfogalmazása a meglevő EU szabályozás, finanszírozás és tájékoztatás továbbfejlesztése a helyi gazdaságok és munkaerőpiac feltételeinek javítása érdekében.

A partnerséget Románia vezeti, Rotterdam és Jelgava segíti. A soron következő 18 hónap során a partnerség a fenti célokra vonatkozó számos dokumentumot készít el, majd 2018 elején készül egy akcióterv.

A munkacsoport először is orientációs tanulmányokat dolgozott ki a tématerület lehatárolására, a célok és prioritások meghatározására és a következő hónapokra vonatkozó ütemtervre. Az ütemterv fő fázisai a következők:

• Helyzetfeltárás: 2017 nyár
• Kutatás: 2017 tél
• Akciótervezés: 2017/18 tél
• Konzultáció az érintettekkel: 2018 tavasz
• Végleges Akcióterv: 2018 ősz

Prioritások és feladatok

Az EU-s, nemzeti és helyi elvárások ismertetése után a Partnerség a következő fő tématerületeket jelölte meg tevékenységeinek rendszerezésére:

• K+F valorizálása – együttműködés vállalkozói és kutatói közösségekkel a tudományos kutatási eredmények érvényre juttatása, hasznosítása érdekében
• Vállalati telephelyek – 21. századi üzleti infrastruktúra biztosítása, beleértve a vállalati telephelyeket, korszerű közműhálózatot, logisztikát, kiegészítő szolgáltatásokat
• Közszolgáltatás – a fenntartható fejlődést és kiváló üzleti feltételeket biztosító közszolgáltatás, beleértve az állampolgárok, a kormányzatok és az üzleti élet közötti kapcsolatokat
• Hatékony helyi önkormányzat – a készségfejlesztés, munkahelyteremtés, gazdasági növekedés elősegítése különféle szolgáltatásokkal, beleértve a munkaerő-piaci előrejelzéseket, beruházások ösztönzését valamint a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak támogatását
• A Jövő gazdasága – a városok támogatása a tudásra, a fenntartható energiára, az internetre és a helyi bázisú körforgásos termelési formákra épülő Negyedik Ipari Korszak felé való átalakulásban
• Oktatás és készségfejlesztés – feltételek biztosítása ahhoz, hogy a városok – hangsúlyt fektetve a magasabb termelékenységre, kreativitásra és innovációra ­– a jövő számára képezzenek munkaerőt, és egyúttal befogadó munkaerőpiacot alakítsanak ki.

Ennek a nagyszabású programnak a teljesítése érdekében a partnerség vezető tagjai mindhárman két-két tématerület vezetését vállalták el a következők szerint:

A partnerség orientációs tanulmányai további részleteket tartalmaznak a tématerületről és a tervekről. Európa gazdasága helyreállásának ebben a még ellentmondásos és törékeny időszakában a partnerség munkája segíthet a munkahelyteremtést és szakemberellátást szolgáló EU támogatások alakításában. Ahogy a következő programidőszak felé haladunk, a partnerség segítségével a városi területek hatékonyabb módon részesülhetnek e fontos terület költségvetéséből.

Az URBACT részvétele a partnerség munkájában

Az URBACT lényege a fejlesztéspolitika és a gyakorlat összekapcsolása. A programban már több mint 300 város vesz részt, és az új programidőszakban további hálózatok alakulnak. Előtérben marad továbbra is az integrált és fenntartható városfejlesztés és ehhez a városok felkészítése. A tudás- és készségbázis növelése és megtartása a városok sikerének legfőbb jelzője, így nem meglepő, hogy a program munkájában a munkahely és a szakmai készségek központi szerepet játszanak.

Programszinten az URBACT már vizsgálta a városok számára releváns európai kontextust a munkahelyek és a szakértelem vonatkozásában. Ez a vizsgálat a városok tapasztalataira épült, és feltárta a jó európai gyakorlatokat. A program összefoglaló kiadványai a témakörrel kapcsolatban az alábbiakat mutatták be:

Több munkahely, jobb város – bemutatja, hogy milyen eszközökkel lehet helyi szinten a munkaerőpiacot befolyásolni és alakítani; példaként idézi Gävle, Barnsley és Albacete jó gyakorlatait és vázolja a foglalkoztatás-fejlesztés városi akcióinak kereteit.

Új városi gazdaságok – a fókusz ez esetben a jövő foglalkozási ágazatain és az új viselkedési modelleken van, amelyek Európa városainak gazdasági fejlődését alakítják. Különös hangsúllyal szerepel a Quadruple Helix (tudástermelés és transzfer modell); esettanulmányok: San Sebastian, Dublin, Heidelberg.

Munkahelyek a munkanélküli generáció számára – a fiatalok foglalkoztatási helyzetét elemzi kereslet és kínálat szempontjából, és gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg; épít a Eurocities, a CEDEFOP, az OECD valamint az  URBACT tapasztalataira és Thessaloniki és Leeds esettanulmányaira.

Szociális innováció a fiatalok támogatására – új lehetőségeket tár fel a fiatalokkal való kapcsolat- felvételre és értékeik kibontakoztatására, felhasználja Koppenhága, Rotterdam és Riga esettanulmányait. Hangsúlyozza, hogy a városi intézmények katalizátor szerepet tölthetnek be az ifjú generáció kreativitásának fejlesztésében.

A kiadványokat készítő munkacsoportok számos írásos és video közleményt jelentettek meg. Értékelték a helyi kormányzatok innovatív munkáját és gyakorlati példákkal ösztönzést adtak. 

Az információcsere életben tartása

E cikk meghívás a Munkahelyek és Szakmák Partnerség számára, hogy lépjenek kapcsolatba a városokkal az URBACT program segítségével. Egyúttal a városok számára is hasznos az Urban agenda partnerség munkája, amit követni lehet a Futurium oldalán keresztül, ahol megtalálhatóak az Európa Városi Agendájával kapcsolatos tevékenységek. Kezdjünk párbeszédet!

Írta: Eddy Adams,

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.