Közbeszerzéssel is lehet társadalmi előnyöket biztosítani

A Procure (Közbeszerzés) Hálózat legutóbbi, 2016 decemberében Albacete-ben tartott ülésén azt vizsgáltuk, hogyan lehet változtatni ezen a téves gyakorlaton és hogyan lehet beépíteni a társadalmi kritériumokat a közbeszerzés egyes fázisaiba.  Az Európai Direktívák ma már aktívan ösztönzik az önkormányzatokat és a többi érintett szereplőt, hogy használják fel a közbeszerzési eljárást szélesebb körű társadalmi és környezeti céljaik érdekében, és ehhez három módot ajánlanak.

Az Direktíva először is hangsúlyozza, hogy  ’A gazdaságilag legelőnyösebb tender’ kiválasztására kerüljön sor, azaz a vásárlónak mérlegelnie kell a döntés minőségi szempontjait és nemcsak a költségeket. A második szempont, hogy az Irányelvek aktív módon ösztönzik az innovatív partnerkapcsolatok kialakítását, azaz a közbeszerző a piacon még nem szereplő megoldásokban is gondolkodhat. A harmadik szempont az, hogy életcikluson átívelő költségekben kell gondolkodni, és előnyt kell adni a környezetbarát és szociálisan érzékeny termelési folyamatoknak a közbeszerzési döntések során.

Albacete-ben arról beszéltünk, hogy hogyan lehet a Direktíva elveit a gyakorlatban érvényesíteni a közbeszerzés négy fázisában. Többféle módszert lehet alkalmazni mindegyik fázisban.

A szolgáltatás tervezése (megbízás)

1. módszer – innovatív eredmények elvárása

Az első lehetőség az „innováció közbeszerzése” (Public Procurement of Innovation PPI) megközelítés, amely szerint az ajánlattevőnek olyan szolgáltatást vagy terméket kell nyújtania, amelyik még nincsen a piacon.

2. módszer – tervezés figyelemmel a tág összefüggésekre

A második szempont, amit a szolgáltató figyelembe vehet, hogy terméke vagy szolgáltatása milyen, a szélesebb környezetre vonatkozó hatásokkal bír; ezeket aztán meg tudja jelentetni a közbeszerzési folyamatban.

Közbeszerzési stratégia és a pályáztatás

3. módszer – a közbeszerzés a tágabb prioritásokhoz kapcsolódjon

Harmadszor, a közbeszerzési stratégiát mindig össze kell kapcsolni a város tágabb célkitűzéseivel és prioritásaival, például a foglalkoztatás javításával.

4. módszer – a társadalmi szempontokra vonatkozó kritériumok rögzítése

Negyedszer, rögzíteni kell a közbeszerzéssel kapcsolatos társadalmi kritériumokat. Például a közbeszerzési döntések kiegyensúlyozottabbak lesznek, ha előre rögzítik, hogy a súlyozásnál 45 % jut a költségre, 45 % a minőségre és 10 % a társadalmi szempontokra.

5. módszer – kérdések megfogalmazása a társadalmi szempontokkal kapcsolatban

Ha a város számára fontos a döntéshozásnál a társadalmi szempontok figyelembe vétele, akkor kérdéseket kell feltennie a pályázati dokumentációban a társadalmi tényezőkkel kapcsolatban. Ez segít abban is, hogy ezeket a szempontok az elbírálás során is érvényesítse.

6. módszer – társadalmi tényezőkkel kapcsolatos követelmények beiktatása a felhívásba

Ha a közbeszerzés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás vonatkozásában lehetséges és szükséges, akkor a potenciális szolgáltatókkal szemben lehet specifikus, társadalmi jellegű követelményeket rögzíteni. Például előírhatják az építési vállalkozóknak, hogy minden elköltött egymillió euróra jusson egy létrehozott munkahely vagy gyakornoki állás.

Döntéshozás

7. módszer – pontozás társadalmi kritériumok szerint

Ha a város alkalmazza a fentiekben leírt 3.,4.,5. és 6. számú módszert a közbeszerzés a tendereztetés folyamatában, akkor gondoskodjanak arról, hogy az értékelésnél (pontozásnál), a döntésnél, a nyertes kiválasztásánál mindezek érvényesüljenek.

Monitor tevékenység

8. módszer – szerződésmenedzsment és monitoring

Az utolsó módszer a társadalmi szempontok gyakorlati érvényesítésére az szerződésmenedzsment és monitoring. Erre alkalmazható egy elkötelezett szerződésmenedzser, a monitoring pedig történhet a szolgáltatókkal elvégzett éves rendszerességű kérdőívek segítségével.

Az elkövetkező hónapok során a Procure hálózat valamennyi városa gondolkodni fog azon, hogy hogyan foghat hozzá a társadalmi kritériumok érvényesítéséhez a közbeszerzési folyamatokban az Európai Közbeszerzési Irányelvekben foglalt célok megvalósítása érdekében.

Írta: Matthew Jackson a Procure Hálózat vezető szakértője;
Mathew a Helyi Gazdasági Stratégiák Központja  (Centre for Local Economic Strategies, CLES) ügyvezető helyettese.

A cikk itt olvasható eredetiben, angol nyelven.