Kilenc javaslat az élettel telibb és versenyképesebb városokért

Az Európai Unió számos városában alkalmazzák az itt felsorolt, közösségi részvételre és produktivitásra ösztönző helyi intézkedéseket. Vajon a tiédben is működnének?

Az új Lipcsei Charta három innovatív városformát emel ki, amelyek Európa szerte javíthatják a lakosok életminőségét: az Igazságos Várost, a Zöld Várost és a Produktív Várost.

Az URBACT legújabb kiadványa számos fenntartható megoldást tartalmaz az említett három szemponttal kapcsolatban – ezeket mind kipróbálták és ellenőrizték, az uniós városok egymástól vették át őket a helyi körülményekhez igazítva.

Hogy ízelítőt adjunk a „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?" című cikkben olvasható történetekből, kilenc példát mutatunk be a Produktív Városok helyi intézkedéseire. Reméljük, hogy a kis és nagyvárosokat egyaránt ösztönözzük arra, hogy „megértsék, alkalmazzák és újra felhasználják" ezeket a részvételen alapuló megoldásokat – az oktatástól és a vállalkozástól kezdve a hatékony kormányzásig és a városi terek jobb kihasználásáig – hiszen így javítható a lakosok életkörülménye, és ez a zöld gazdaságra való helyes átállást is segíti.

1. Kártya a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez

Hogy gördülékenyebben menjenek a mindennapok, Aveiro (Portugália) önkormányzata az érdekeltekkel közösen olyan kártyát fog biztosítani a polgárok számára, amivel a lakosok könnyen hozzáférhetnek az olyan közszolgáltatásokhoz, mint a könyvtár, a múzeum, a buszjáratok és a kölcsönzött kerékpárok, de ide tartozik a jobb online és recepciós támogatás is. Első lépésként egy diákkártyát bocsátottak ki, amellyel az egész városban elérhetővé váltak az iskolákhoz kapcsolódó szolgáltatások, az írószerektől és az étkeztetéstől kezdve az iskolai kirándulásokig. Az elképzelés egy intelligensebb, nyitottabb, rugalmasabb és befogadóbb társadalom létrejöttének támogatása. Aveiro és négy másik URBACT partnerváros a „CARD4ALL” elnevezésű program helyi körülményekre alakított változatát vezeti be a spanyolországi Gijónból származó jó gyakorlat alapján, ahol a polgárok már közel 20 éve rendelkeznek hasonló kártyákkal.

2. A városi megújulás középpontjában a lakosok jóléte álljon

Egy régi sportpálya újbóli használatba vételét célzó projektben Birmingham (Nagy-Britannia) a lakosokra bízta a fejlesztések irányítását a közösségi gazdaságfejlesztés tervezési modelljének (Community Economic Development Planning model) köszönhetően, a Łódźban (Lengyelország) már sikeresen alkalmazott megközelítések mintájára. A pozitív kezdetet követően a lakosok közösen kidolgoztak egy alternatív, közösségi irányítású főtervet a környező területre vonatkozóan, mivel az önkormányzat ide kapcsolódó korábbi terveit ellenezték. Az önkormányzat által kinevezett közösségi képviselők most együtt dolgoznak a lakosokkal, vállalkozásokkal, szolgáltatókkal és önkéntesekkel, akiknek közvetlen érdekük fűződik a terület gazdasági jólétéhez. Ugyanezt a megközelítést a város más területein is alkalmazzák. Birmingham egyike annak a hat városnak, amely az URBAN REGENERATION MIX hálózat keretében Łódź együttműködési modelljéből tanulhat.

3. Digitális üzleti központ létrehozása helyi vonatkozással

A görögországi Pireusz városa új „kék laboratóriumot (Blue Lab)” nyitott a kikötő közelében – ez Görögország első kékgazdasági innovációs központja. A legmodernebb technológiával felszerelt Blue Lab nyitva áll a tanulók és vállalkozók számára egyaránt, és üzleti mentorálást, technológiai és vállalkozói képzést is nyújt. A labor hozzájárult a vállalkozásokkal és az iskolákkal való együttműködés erősítéséhez, és számos új technológia megoldás felfedezéséhez. Pireusz további tervei között szerepel egy új, nagyobb co-working tér kialakítása, a munkaerő képzését szolgáló létesítmények létrehozása, valamint a fejlettebb technológiákba való beruházás. Pireusz egyike annak a hat URBACT Tech Revolution hálózati partnervárosnak, amelyek saját start-up támogatási programokat hoztak létre a Barnsley-i (Nagy-Britannia) Digitális Médiaközpont segítségével, ami jó gyakorlatként szerepel az URBACT listáján, és a helyi kreatív és digitális vállalkozások fontos központjává vált.

4. Helyi partnerségek kiépítése az oktatás területén

Halmstad (Svédország) városa a szülőket, az iskolai személyzetet, a helyi klubokat és az önkormányzati osztályokat mind bevonja az „Oktatási Innovációs Hálózatba” (EIN), ezzel erősítve a helyi kapcsolatokat és ösztönzve az oktatás fejlesztését. Az URBACT ON BOARD hálózat keretében Halmstad tanulhatott Viladecans városától (Spanyolország), ami eredetileg az oktatás színvonalának erősítése érdekében egy EIN-t hozott létre, hogy a visszájára fordítsa a növekvő munkanélküliséget és a gazdasági növekedés csökkenését. Halmstad hasznosította az új ötleteik egy részét, többek között a „pozitív gondolkodásmód és érzések” elnevezésű program keretében lehetővé tette a hatékonyabb tanulást és a tanulói részvétel népszerűsítését. Az önkormányzaton belüli kommunikáció is javult a következő, az osztályokat összefogó területeknek köszönhetően: Törődés és Támogatás; Oktatás és Tanulás; Fejlődés és Vonzóképesség; valamint az Infrastruktúra.

5. „Nappali szoba” a helyi klubtevékenységekért és a lakosokért

Idrija (Szlovénia) egy üres üzlethelyiséget alakított át a város „nappalijává”, ahol a helyiek és a helyi egyesületek ingyenes tevékenységeket szerveznek saját maguk számára. A projektben részt vesz a város vezetése, a szociális intézmények és gazdasági osztályok, a helyi klubok és az aktív polgárok, valamint a regionális fejlesztési ügynökség, a könyvtár és az idősek otthona is. A végeredmény egy mindenki számára nyitva álló találkozóhely, ahol különféle témákban szerveznek rendezvényeket, kezdve a lakásfelújítástól a sakkozáson át a kötésig. Emellett az idősek ingyenesen megközelíthetik a helyiséget tömegközlekedéssel az önkormányzat támogatásával, valamint a helyi könyvtár egy könyvsarkot is működtet itt. Idrija az Altenában (Németország) elindított „Stellwerk” elnevezésű, nem kormányzati szervezet platformját vette alapul, amely a város hosszas hanyatlását hivatott kezelni.

6. Üresen álló épületekből otthon

Chemnitz (Németország) „Ingatlanügynökség zsugorodó városok számára” elnevezésű projektje az üresen álló épületek lakásokká átalakítását támogatja, miközben visszaszorítja a spekulációt, kezeli a támogatási összegeket, és csökkenti a jövőbeni költségeket mind a rossz állapotban lévő épületek tulajdonosai, mind az önkormányzat számára. A projektet a városi hatóságok kezdeményezték és finanszírozzák, és a köz érdekében egy régóta működő magánpartner felelős a lebonyolításáért. Ez a modell arra ösztönözte Vilafranca del Penedès városát (Spanyolország), az URBACT ALT/BAU hálózat partnerét, hogy felülvizsgálja lakáspolitikáját, és olyan partnereket keressen, akik megfelelő műszaki kapacitással és fizetőképességgel rendelkeznek, hogy segítségükkel a város megvásárolhassa az elhagyott lakóegységeket. Ennek eredményeképp Vilafranca megállapodást kötött egy közösségi alapítvánnyal, amelynek fő célja, hogy a munkaközvetítőkkel együttműködve alacsony árú bérlakásokat találjon, szerezzen meg és újítson fel.

7. Kék vállalkozói verseny indítása (vízközeli városok számára!)

Mataró kikötővárosa (Spanyolország) támogatja a helyi vállalkozásokat és a munkahelyteremtést a tengeri gazdaságban – a pireuszi (Görögország) BlueGrowth kezdeményezés példájára. Mataró különböző köz- és magánszereplőket ösztönzött a részvételre, köztük a városfejlesztési csapatot (City Promotion team), a helyi „Barcelona Clúster Nàutic”-t, az illetékes kikötői hatóságot, valamint az egyetemnek és egy üzleti inkubátorháznak otthont adó technológiai parkot. Az így létrejött kék gazdaságbeli vállalkozásoknak szóló verseny (Mataró Blue Growth Entrepreneurship competition) pénzdíjakat, mentorálást és egy üzleti ösztönző programot kínál nyereményként. Az eddigi nyertes projektek között szerepel egy hajójavításra szakosodott franchise, egy hajómeghajtási rendszer és egy olyan alkalmazás, amely feltünteti a szuperjachtokon elérhető szolgáltatásokat.

8. Önkormányzati alkalmazottakból újítók

Torino (Olaszország) magánszponzorokkal összefogva versenyt hirdetett, amelyre 10 000 önkormányzati alkalmazott nyújtott be innovatív ötleteket a városvezetés teljesítményének javítására, és a nyertes javaslatok között a közösségi részvétel javítására, az ésszerű közbeszerzésre és a középületek világítására irányuló megoldások szerepeltek. Ez Rotterdamot (Hollandia) és az URBACT Innovato-R hálózat öt másik városát arra ösztönözte, hogy Torino tapasztalataiból merítve saját városaikban is támogassák az innovációt és hatékonyabbá tegyék a munkafolyamatokat. Így Rotterdam új szemszögből közelítette meg a több mint 1 800 közalkalmazottból és 500 külső érdekelt félből álló innovációs hálózatát, megerősítette a kapcsolatait a vállalkozásokkal és a tudományos körökkel, új online „inspirációs rendezvényeket” indított el, és segített egy új innovációs platform tervezésében.

9. A közkiadások fontossága

Koszalin (Lengyelország) megvizsgálta a város közbeszerzési kiadásait, és az így nyert adatokat felhasználja a közbeszerzési gyakorlatok átalakítására, hogy javítsa a helyi gazdaság helyzetét, a társadalmi és környezeti tényezőket is szem előtt tartva. Ehhez egy olyan kiadáselemző eszközt használtak, amelyet eredetileg Preston (Nagy-Britannia) fejlesztett ki, és amelyet az URBACT Making Spend Matter hálózaton keresztül hat uniós város is átvett. Koszalin szorosabb együttműködésbe kezdett a város olyan kulcsfontosságú intézményeivel, mint a kórház és az egyetem, hogy felmérje a kiadásokat, és hogy ez a pénz területileg hová kerül. Eközben a helyi kkv-k közbeszerzésben való részvételének támogatottságát is növelték.

Ezekről és még sok más, a városoknak szóló fenntartható megoldásról az URBACT legújabb, „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?” című kiadványában olvashatsz.

További ötletekért látogasd meg a Jó Gyakorlatok adatbázist.

Írta:  Amy Labarrière

Eredeti hír angol nyelven: https://urbact.eu/nine-solutions-more-vibrant-productive-cities