Hogyan gyorsítsuk fel a városok körforgásos gazdaságra való áttérését?

Ebben a cikkben bemutatok néhány sürgető intézkedést, amit a városok megtehetnek, és felteszem azokat a kérdéseket, amelyek az erőforrások jobb kezeléséhez és megőrzéséhez vezethetnek.

A cikket az Utrecht város vezetésével zajló URBACT URGE Akciótervezési Hálózat (URGE: Building circular cities) munkájából származó első eredmények inspirálták.

A cikk célja annak bemutatása, hogy a városok hogyan tudnak jobban felkészülni az EU fenntarthatósági célkitűzéseihez való hozzájárulásra, és előkészíteni az utat az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) végrehajtásához.

Új politikai lendület

2020 márciusában az Európai Bizottság elindította a „A körkörös gazdaság új cselekvési terve a tisztább és versenyképesebb Európáért” megnevezésű tervezési folyamatot. Ez egy erős és koherens politikai keretet vezet be, amely elősegíti a fenntartható termékek, szolgáltatások és üzleti modellek tervezését. A módszertan célja, hogy olyan új fogyasztási mintázatokat alakítson ki, amelyek működése során nem keletkezik hulladék.

A szakpolitikai keret meghatározza azokat a kulcsfontosságú termék-értékláncokat, amelyeket prioritásként kell kezelni. Ide tartoznak a következők: IKT és elektronika; akkumulátorok és járművek; élelmiszer, víz és tápanyagok; csomagolás, műanyagok, textíliák; épületek és a városi infrastruktúra.

Az új politikai keret révén a Bizottság felkéri az EU intézményeit és szerveit, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a körforgásos gazdaság megvalósításához. Arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az általános célkitűzések fényében fogadják el vagy aktualizálják nemzeti körforgásos gazdálkodási stratégiáikat, terveiket és intézkedéseiket.

Ez a terület is olyan, ahol a városok kulcsszerepet játszanak, nem utolsó sorban a körkörös alapelvek megtervezésében, tesztelésében és alkalmazásában. A legfontosabb, hogy stratégiákat és politikákat kell kidolgozniuk az integrált ágazati megközelítések jegyében.

Az új piacok fontossága

A városi szintű stratégiáknak foglalkozniuk kell a jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatokkal, ideértve olyan intézkedések bevezetését is, amelyek elősegítik az egyes hulladékáramokból származó anyagok másodlagos nyersanyagként történő helyi felhasználását, újrahasznosítását.

Ezt azonban nem lehet megtenni, ha nem állnak rendelkezésre műszaki szabványok a másodlagos nyersanyagok minőségének és biztonságának szavatolása érdekében. Ezzel párhuzamosan további intézkedésekre van szükség operatív szinten a másodlagos nyersanyagok széles körű felhasználásának előkészítése érdekében, ideértve az ösztönzők bevezetését a jobb fenntarthatósági teljesítmény jutalmazására.

A városoknak fel kell készülniük arra is, hogy felmérjék a kulcsfontosságú másodlagos nyersanyagok piaci monitoringközpontjai létrehozásának megvalósíthatóságát, feltérképezzék az anyagmozgásokat, és lehetővé tegyék az információcserét a másodlagos nyersanyag-értékesítők és a potenciális vásárlók között. Így új üzleti modellek fejleszthetők, amelyek pozitív hatással lehetnek új munkahelyek teremtésére.

A stratégiák fontos feladata az ilyen stratégiák bevezetése a közbeszerzési rendszerekbe, tekintettel arra, hogy az európai zöld közbeszerzési kritériumok és a bevált gyakorlatok szerint az önkormányzatok vásárlóereje az EU GDP-jének 14% -a. Kritikus fontosságú lesz a jogszabályok befolyásolása és elfogadása a másodlagos nyersanyagok fokozott felhasználása érdekében.

Az emberi tényezőt se felejtsük el

Az új üzleti modellek sikere érdekében elengedhetetlen a kereslet fellendítése; alapvető fontosságúak a polgárok tudatosságának növelésére irányuló intézkedések. A megnövekedett kereslet ösztönzi a kínálatot, így ezeknek a kezdeményezéseknek nagy jelentősége van.

Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a fogyasztók megbízható és releváns információkat kapjanak a termékekről az értékesítés helyén, adott esetben a tervezési fázistól kezdve (pl. abban az esetben, ha házat keresnek), ideértve az élettartamukra és a szervízszolgáltatások elérhetőségére vonatkozó információkat, alkatrészek biztosítását vagy használati kézikönyvek készítését is.

Ugyanennyire, ha nem még inkább, fontos, hogy a szakemberek tudatosítsák az anyagok újratervezésének és újrafelhasználásának előnyeit, és biztosítsák ezeket a lehetőségeket. Fontos szereplők azok a mérnökök is, akik építési projekteket terveznek a körforgásos gazdaság elveinek figyelembevételével, vagy azok, akik zárt hurokban (ipari szimbiózis) tudnak folyamatokat tervezni.

De nem szabad elfeledkeznünk azokról a fizikai munkát végző emberekről sem, akiknek az új megközelítésben a kapacitásaira építeni akarunk. Ebben az összefüggésben, ha lépéseket teszünk, akkor a körköröség várhatóan pozitív nettó hatással lesz a munkahelyteremtésre, feltéve, hogy a munkavállalók megszerzik a zöld átmenet által megkövetelt készségeket.

A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó munkahelyteremtésben úttörő szerepet játszó szociális gazdaságban rejlő lehetőségek tovább erősitik a zöld átmenet és a társadalmi befogadás kölcsönös előnyeit.

A helyi megközelítések fontossága

A körkörös gazdaság lokális megoldásait a helyi feltételekhez és keretekhez kell igazítani. A meglévő tulajdonságok figyelembevételének része a helyi gazdasági tevékenységekből származó legfontosabb, konkrét hulladékáramok, az erőforrásoktól való függőségek, a jelenlegi anyagfelhasználás és hulladék-export tevékenységek számbavétele.

Helyi szinten az egyoldalú politikaalkotás elkerülése érdekében fel kell oldani az ügyosztályok „silóit”, elkülönültségét. Ezenkívül a körkörös gazdaságnak rendszeres témává kell válnia a közbeszédben. Ez segít a városoknak a legnagyobb hatású tevékenységek azonosításában és rangsorolásában a helyi valóság és a felhasználható anyagok elemzése alapján.

Nagyon fontos az átmenetet támogató helyi infrastruktúra finanszírozása és kiépítése. Például anyagbankokra és a zöld pontokra van szükség az újrahasználandó anyagok szétválasztásához, feldolgozásához, raktározásához, mielőtt azok a végfelhasználókhoz kerülnek.

Ebben az összefüggésben is kritikus az integrált megközelítés elfogadása. Az új kohéziós politikai alapok várhatóan támogatják majd a városokat az ilyen beruházások végrehajtásában, de össze kell hangolni az erőforrásokat és az érdekeltségeket minden szinten - EU, nemzeti, regionális, területi -, beleértve a kemény és a puha programozást is.

A helyi szintű tevékenységek rangsorolása, azokból egy jól felépített cselekvési terv kialakítása a Zöld Megállapodás végrehajtása és a körkörös gazdaságba való átmenet felgyorsítása érdekében még kihívásként áll városaink előtt. Ebben az összefüggésben további helyi kritériumokat lehet mérlegelni, mint például a helyi környezetre gyakorolt ​​negatív hatások, a költségek vagy a társadalmi elfogadhatóság.

Záró gondolatok

A körforgásos gazdaságra való áttérésnek szisztematikusnak, mélynek és transzformatívnak kell lennie az EU-ban és azon kívül is. Ennek megvalósításához sok intézkedésre van szükség helyi szinten.

Az URGE projektben részt vevő kilenc város úgy tűnik, hogy tett egy lépést előre, mivel felismerték a helyi stratégiák, politikák és tervek bevezetésének jelentőségét a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében. Teljes mértékben elkötelezettek amellett, hogy elmélyítsék ezeket a kulcsfontosságú kérdéseket az elkövetkező években.

Noha az URGE hálózat az építőiparra összpontosít, lehetővé kell tenni az eredmények általánosítását és más ágazatokra történő alkalmazását. Ez a rövid cikk is olyan cselekvési tervként kíván szolgálni, amelyet a városoknak kritikusan meg kell fontolniuk a körforgásos gazdaságot támogató intézkedések értékelése, rangsorolása és végrehajtása érdekében.

Ezek a megközelítések teljes mértékben összhangban állnak a szélesebb európai stratégiával, amelynek szándéka, hogy a városokat az uniós szintű fenntarthatósági célok megvalósításának élharcosaivá tegyék.

Írta: Eleni FELEKI

Eredeti cikk: https://urbact.eu/how-accelerate-cities%E2%80%99-transition-circular-economy