Milyen a lakható város? URBACT-szeminárium a XXV. Országos Urbanisztikai Konferencián

A MUT elnöke, Salamin Géza megnyitójában utalt arra, hogy a lakáspiac jelentős változásban, növekedésben van, azonban a kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében elengedhetetlen, hogy ez ne csak a gazdasági szereplők játéktere legyen, hanem az európai irányelveknek megfelelően, a helyi közösségek szükségleteinek figyelembevételével az állam és az önkormányzatok is szerepet vállaljanak a megfizethető lakások elérhetőségében. A konferencia 54 előadója ennek módszertanába, lehetőségeibe kínált bepillantást.

Hazai körkép

A plenáris előadások sorát Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Bevezetésként utalt a fővárosi agglomeráció súlyára az ország földrajzi mintázatában: a tágabb térségben közel 4 millió ember él, ahol – csak kiemelve példaként egy adatot – a 3-as metrónak nagyobb az utaslétszáma, mint a teljes országos vasúti hálózatnak. A térség lakossága ugyanakkor az országos átlag fölötti mértékben elöregedőben van, ezért olyan várospolitikát kell kialakítani, amely vonzó a gyerekes családok számára. Ebben természetesen nagy szerepe van a megfelelő, megfizethető lakásállománynak is. Számos problémás jelenségre felhívta a hallgatóság figyelmét: a túl sűrű, élhetetlen új beépítésekre, illetve ennek ellenpólusaként a túl szétterülő kertvárosok erőforráspazarló területhasználatára, a befektetési célokból vagy más okból üresen álló lakásállományra, a zöldfelületek rendkívül alacsony arányára, a rozsdaövezetekben rejlő kihasználatlan lehetőségekre, illetve a kertvárosokban a szolgáltatásokat és munkahelyeket biztosító alközpontok hiányára, szükségességére.

A konferencia témáját adó lakhatási helyzet általános kontextusának megismerése után mélyreható elemzést kaptunk a lakáspiaci folyamatokról két előadótól: Nagy Tamás, a MNB főosztályvezetője és Soóki Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője mutatta be a grafikonok mögött rejtőző valóságot. A helyzet egyik, mindenki által tapasztalt sarokköve a reálbérek növekedését jóval meghaladó lakásár-növekedés, amely elősorban a városokat érinti. Az árnövekedés fő oka, hogy a kereslet koncentráltan jelentkezik. A statisztikák szerint a külföldi lakásvásárlók aránya a látszat ellenére nem nőtt jelentősen, viszont a vásárlók nemzetiségi összetétele változott; a korábban megszokott nyugat-európai vásárlók helyett megjelentek a távoli országok, például Kína, Vietnám befektetői. Szintén a hétköznapi tapasztalatokkal ellentétes az a statisztikai tény, hogy nem épül elég új lakás; a növekedés üteme csökken, és a kereslet meghaladja a kínálatot. Ennek egyik oka az alapanyagok és a munkaerő korlátos elérhetősége. A versenyképesség, vonzóképesség szempontjából a fő nehézség a nagyon nagyarányú áremelkedés: mind a lakásbérlés, mind a vásárlás tekintetében Budapest az európai térben is a legdrágább városok közé tartozik, amennyiben a számítást az átlagos jövedelemhez viszonyítjuk. Az állami konstrukciók elsősorban vidéken jelentenek jelentős segítséget, a hitelkonstrukciókat pedig főként a jómódúak veszik igénybe. A kedvezmények kifutása feltehetően visszaesést fog eredményezni az új lakások piacán, ami a használt lakások felé tereli a vevőket.

Visszacsatolás a nagyvilágból

A plenáris szekció jelentős nemzetközi kitekintést is biztosított angol nyelvű előadások sorozatával. Az Ohio State University oktatója, Bernadette Hanlon rövid betekintést adott a tengerentúli dilemmákba.  Az úgynevezett New Urbanism irányzata keresi a megoldásokat az amerikai kertvárosok túlságosan szétterülő struktúrájára, a változó igényekre, illetve nem utolsó sorban a fenntarthatósági szempontok jobb érvényesítésére. Cséfalvay Zoltán, a Joint Research Centre of the European Commission vezető kutatója és az MTA Földrajzi Tudományos Bizottságának tagja a jövőben várható társadalmi-gazdasági tendenciák felől közelítette a témát. A felvetés központi gondolata a középosztály szűkülése, fogyása, egyfajta társadalmi szegregáció, amelynek egyik oka az új technológiák megjelenése a foglalkoztatásban: a gazdagok mellett a dolgozók anyagilag kevésbé jutalmazott rétege válik meghatározóvá. A lakhatás tekintetében a tulajdonlás helyett a hozzáférésnek kell meghatározóvá válnia. A városokban olyan adatalapú szolgáltatások elterjedésére számíthatunk, amelyek az urbánus központok léptékében tudnak hatékonyan működni.

A MUT Egyesült Királyságbeli partnerszervezete, Royal Town Planning Insitute részéről Richard Blyth tartott izgalmas előadást a lakhatás és a fenntarthatóság összefüggéseiről. Egyik meghatározó üzenete, hogy a felelőtlen környezetterheléssel szemben a fenntartható lokáció áll, vagyis a lakhatásnak térben a legmegfelelőbb helyen kell rendelkezésre állnia, hiszen a közlekedés okozza az urbanizált térségek legtöbb problémáját. Fényképekkel is gazdagon illusztrált beszámolójában számos példát mutatott be a szigetországból a fenntartható urbanisztika lehetőségeire: az esővíz helybentartásáról, az Angliában is jellemző energiaszegénység leküzdését is szolgáló épületenergetikai újításokról, a környezetbarát alapanyagokról és építési technológiákról, vagy akár a tervezésben a nők szerepéről, a női nézőpont erősítéséről.

Alföldy György, a Budapest Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar dékánja a zsugorodó, vagyis fogyó népességű városok problematikáját elemezte. Ezzel a helyzettel elsősorban a korábban túlzottan monofunkcionális, illetve gyenge adaptálódási képességgel rendelkező városok szembesülnek. Előadásában felhívta a figyelmet az URBACT által kiadott Shrinking Cities (Zsugorodó városok) című kiadványra, az abban szereplő jó példákra. A városfejlesztés során nem a már lényegében készen lévő „hardverre” – az épületállományra, infrastruktúrára – kellene fókuszálnunk, hanem a „szoftverre”, az emberekre és az ő közösségeikre. A „nem-növekedés” jegyében ráadásul nem a korábban megszokott infrastruktúrát kellene fejlesztenünk, tovább skáláznunk, hanem teljesen új megközelítésre van szükségünk a legújabb technológiák ésszerű felhasználásával. Állami lakáspolitikára van szükség, a helyi önkormányzatok önállóan nem képesek megbirkózni a lakásproblémákkal. Amit tehetnek, hogy az üres ingatlanok hasznosítására például üres ingatlan menedzsmentet, átmeneti hasznosítást, átgondolt adópolitikát alakítanak ki.

URBACT-szekció a megfelelő lakhatásért

Az URBACT program Nemzeti Tájékoztatási Pontja által szervezett URBACT-szekció az európai tendenciák és jó gyakorlatok bázisán vizsgálta a konferencia fókuszát adó lakhatási kérdéskört. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának vezető tanácsosa, illetve Takács Péter, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága munkatársa az Európai Unió városfejlesztési szakpolitikáinak vonatkozó területeibe adtak betekintést. Az előadások gazdag szakirodalmat, tájékozódási hátteret nyújtottak. A 2014-20 közötti időszak város- és lakáspolitikára vonatkozó lényeges európai tapasztalata, hogy a végrehajtás könnyebbnek bizonyul ott, ahol már kezdettől fogva erős szakpolitikai keretek és intézményi kapacitások állnak rendelkezésre. Az Európai Városi Agenda lakhatási munkacsoportjának fókuszában többek között a megfizethető, adekvát, felhasználói igényekhez illeszkedő lakhatás, a szociális lakások elérhetősége, a spekuláció visszaszorítása, a bérleti biztonság és a jobb jogi, pénzügyi feltételek megteremtése áll. A 2021-27 időszak 5 szakpolitikai célkitűzése közül kiemelendő a polgárokhoz közelebb álló Európa, amely a városi és vidéki területek fenntartható fejlesztését, helyi kezdeményezéseit célozza. A korábbi 5 % helyett a Regionális Fejlesztési Alapból 6 % kötelezően a fenntartható integrált városfejlesztésre fordítandó, helyi fejlesztési partnerségek révén. Az Európai Városi Kezdeményezés nevű program 500M euró javasolt költségvetéssel fogja segíteni a helyi igényeken alapuló részvételi városfejlesztést.

A szekcióbeszélgetések közös megállapítása hogy szükség van nemzeti várospolitikára és lakáspolitikára is.

A szekció egyik legfontosabb előadásában a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület részéről Párdi Zsófia a lakhatás legnehezebben kezelhető szegmensét elemezte: a bérlakások építésére és biztosítására szolgáló állami vagy önkormányzati beruházásokat. A hazai statisztikák ismertetésén túl előadásának gerincét a délelőtti plenáris előadásokban is emlegetett bécsi modell bemutatása adta. Közhasznú lakástörvény, lakástársaságok versenyeztetése, széleskörű támogatottság, magas zöldfelületi arány, állami lakásépítési program, megfelelő szabályozás segíti a városi lakhatást. Itthon már a középosztály sem tudja megfizetni a piaci árakat. Az állam nem személyeket, hanem közérdeket támogat a bérlakásépítéssel.

Két előadás hazai URBACT-városok és projektek törekvéseihez kapcsolódott. A Kortárs Építészeti Központ részéről Szerencsés Rita a Budapest100 Programra mint díjazott jó gyakorlatra alapított Come In! projekt törekvéseit mutatta be. Ez a modell, ahogy Alföldi György fogalmazott, a „szoftverre” helyezi a hangsúlyt, ezen keresztül generál pozitív változásokat a városban. A kutatók, idős lakosok, fiatal önkéntesek interakciója által a saját otthonok újfajta megismerése, például a panelhelyzet újradefiniálása válik lehetővé. A hazai URBACT városokat Debrecen képviselte még a szekcióban. A Welcoming International Talent projekt célja a külföldi munkavállalók integrálása a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokba. Ennek lakáspiaci vonatkozásait mutatta be Kun Ferenc a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. részéről. A szabályozók szükségessége mellett az építőipar oldaláról nézve a technológiai fejlődés hiányára mutatott rá előadásában.

A lakhatási helyzet térbeli mintázatainak elemzésére, az ebben rejlő lehetőségekre két előadó reflektált. Jaschitzné Cserni Tímea a Lechner Tudásközpontban készülő Nemzeti Fejlesztési Potenciál Térkép nevű webes térinformatikai alkalmazásba adott előzetes bepillantást. Az alkalmazás a téradatok akár ingatlan szintű megjelenítésével és kereshetőségével szolgálja az ideális telephelyet kereső beruházókat, befektetőket, az őket vonzani kívánó önkormányzatokat és a terület- és településrendezési szabályok betartásáért felelős döntéshozókat. Nagy Szabolcs pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben zajló, a Kárpát-medencei magyar településterület város-vidék mintázatát feltáró kutatás részeredményeiről számolt be.

További fényképek és a szekció előadásai itt elérhetők.

Fotók: Kis Ádám, Jaschitzné Cserni Tímea / Lechner Tudásközpont