Gyerekekkel az előítéletek leküzdésében
Edited on
21 January 2020Az iskolák városi erőpontokként léphetnek fel a rémhírek és az intolerancia leküzdésére.
Az iskolák létfontosságú szomszédsági csomópontok, amelyeknek fontos szerepe van az összetartóbb és nyitottabb városok kialakításában, az interkulturális értékek érvényesülésének elősegítésében. A cikk felvázolja, hogy az iskolák miként válhatnak kulcsszereplővé a városi „rémhírek elleni stratégiák” végrehajtásában, különös tekintettel az URBACT Rumourless Cities transzferhálózat részeként Amadora (PT) és Messina (IT) között létrejövő korai tapasztalatokra.
![](https://archive.urbact.eu/sites/default/files/styles/medium_380x285/public/images/fight_prejudice_teens.jpg?itok=BKCZJb1L)
Az álhírellenes megközelítés
Az álhírek (rosszindulatú pletykák, előítéletek, rémhírek, hiedelmek, félelem vagy gyűlölet keltését szolgáló történetek) elleni stratégia koncepciója először Barcelonában (ES) merült fel 2010-ben a tízéves interkulturális terv részeként, amelyet később más városok is adaptáltak. Az „rémhírek elleni stratégia” egy olyan stratégiai terv, amely közvetlen és asszertív módon fordul a sokszínűséggel kapcsolatos előítéletek és félinformációk felé, javítva a helyzetet a pletykák eloszlatása és a sztereotípiák lebontása révén.
A megközelítés sokkal több, mint egy, a rosszindulatú pletykák és hamis / félrevezető hírek elleni információs kampány. Számos tanulmány mutatja, hogy a tényadatok egyszerű terjesztése csak minimális mértékben befolyásolja az észlelést, a meggyőződést (ezeknek a tanulmányoknak az összefoglalója itt olvasható).
A megközelítés arra az alapra épít, hogy elsőként meg kell ismernünk saját magunkat, fel kell ismernünk a pletykákkal és az előítéletekkel szembeni saját fogékonyságunkat; ez az első fontos lépés az összetartóbb, elfogadóbb közösségek kiépítéséhez. A módszertan kulcsfontosságú eleme egyfajta társadalmi mozgalom felépítése alulról, amely aztán kritikus gondolkodásra ösztönöz és olyan, érzelmi alapú tevékenységek kialakítását is lehetővé teszi, amelyek pozitív párbeszédhez és interakciókhoz vezetnek.
A gyerekek mozgósítása
Természetesen az oktatási intézmények és a fiatalabb generációk bevonása kulcsfontosságú ennek a munkának a sikeréhez és fejlődéséhez. Az iskolák fontos közösségi intézmények, ahol alulról építkező kezdeményezések szárba kaphatnak. A gyermekek mozgósítása alapvető fontosságú, nem utolsósorban azért, mert ennek a korosztálynak még kevesebb ideje volt előítéletek kialakítására, illetve a fiatalok nagyon érzékenyek a közösségi médiában terjedő rémhírekre, álhírekre. A hamis hírek, a közösségi média visszhangkamrái, a gyorsan és ellenőrizetlenül terjedő vélemények és információk világában a gyermekeknek egyre nagyobb szükségük van arra, hogy képesek és tudatosak legyenek az információk és vélemények kritikus feldolgozására és elemzésére.
A Ne terjeszd a pletykát! projektjének köszönhetően Amadora nagy hangsúlyt fektet az iskolák bevonására. A diákok és a tanárok részt vesznek az előítéletek elleni küzdelemben, iskoláikban „rémhírellenes ügynökökként” is szerepet vállalva. A helyi tanárok emellett különösen aktív hangadói lettek a rémhírek elleni hálózatnak, míg a közösségi művészek kreatív műhelyeket és módszertant dolgoztak ki az iskolákban a rosszindulatú pletykák témájára összpontosítva. Az iskolák aktivitása és részvétele fontos adottság, a munka folytatásának és megszilárdításának egyik pillére.
Tanuljunk Amadora tapasztalataiból és adjuk át a gyakorlatot más európai városoknak
A készségek átadása, az Amadorában megszerzett tapasztalatokból való tanulás érdekében a Rumourless Cities kidolgozott egy helyi szakmai továbbképzési programot. Minden város műhelytalálkozót szervez, amelyben helyi tanárok és oktatási szakemberek találkoznak amadorai oktatókkal, köztük Elisa Moreira-val (a kreativitás és a művészet képzésben való felhasználására szakosodott tanár) és Marina Palacio-val (illusztrátor, művész-oktató és animációs filmrendező), akik mesélnek munkájukról, feladataikról és kreatív tantermi álhír-elleni tevékenységeikről. A hálózat öt városa számos innovatív módszert használva vonja be az iskolákat, aminek egy jó példája Messinában a Together on Air projekt.
Messina: részvételi előítélet-elleni kampány fiatalok körében
Messina városa úgy döntött, hogy az előítéletek helyi szintű megoldásának leghatékonyabb módja a fiatalokkal való együttműködés, két okból: egyrészt az iskoláskorú gyermekek nyitottabbak, ezért valószínűbb, hogy megváltozzanak, másrészt az ő generációjuk a leginkább kitett a közösségi média híreinek, pletykáinak. A város összehozta az iskolák képviselőit, az oktatás szakembereit, a pszichológusokat és a média szakembereit, hogy kidolgozzanak egy oktatáson alapuló cselekvési tervet és ezzel elindítsák az álhír-ellenes programot. Messinában az iskolák lesznek az előítéletek leküzdését szolgáló kampány ’termelési központjai’, ahol a város ügynökeiként járnak el gyermekek és fiatalok.
A Together on Air projektben az iskolás gyerekek egyfelől médiatartalmakat készíthetnek és publikálhatnak, másfelől a műsorcsatornáikat is maguk kezelik. A tartalmat rádióhoz és TV-hez készítik, rádión és a YouTube-on adják közre. E folyamat kulcsfontosságú része az online tartalom kapcsán felmerülő kommentek és viták kezelése és az azokra való válaszadás. Messina filmezéssel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra építve érzelmi szinten vizsgálja a bevándorlás érzékelését. Jó példa erre:
A folyamat 2019 decemberében kezdődik Messinában az iskolák bevonásával, az „Előítélet és digitális információk” témájával. Ezt egy iskolai képzési program követi, amelynek célja hatékony és figyelemfelkeltő multimédiás tartalmak létrehozása. A képzést és a folyamatos támogatást a média szakemberei és a kulturális közvetítők biztosítják, akik egyaránt oktatják a gyermekeket a médiatartalom készítése során, illetve vizsgálat alá vonják az előítéletek, pletykák és a média téves értelmezése körüli kérdéseket is, amelyek erőteljesen hozzájárulnak ezekhez az ügyekhez.
Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni ennek a megközelítésnek a hatását és hatékonyságát, az elején kiindulási felmérést végeznek az iskolások között (az iskolákban és az interneten), amit majd megismételnek a projekt végrehajtása után, miután a médiatartalomnak volt ideje terjedni és a fiataloknak az ezzel kapcsolatos élményeket megtapasztalniuk - 2020 júniusában.
Következtetés: minden a kezdeményezésről szól
Az „ügynökség”-érzet fejlesztése kulcsfontosságú mind Amadora, mind Messina oktatási munkájában. Mindkét esetben a gyermekek a változás ügynökei, nem pedig passzív résztvevők. Felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy átvegyék a kezdeményezést, a vezetést, és hangadó tagokká váljanak az iskola és a tágabb közösségek körében.
Ennek a transzfer hálózatnak az igazi értéke a partnerséget vezető város segítő szerepének megteremtése. Ahelyett, hogy az amadorai projektet a messinai kontextusba helyezték volna, a hálózat az elv, a magabiztosság és a cselekvések mikéntjének átadását támogatta, súlyt és tágabb dimenziót adva a helyben kifejlesztett (és az ifjúság által vezetett) kezdeményezéshez.
További információ az URBACT-ról és az oktatásról: https://urbact.eu/education
Írta: Ruth Essex
Eredeti cikk: https://urbact.eu/opening-minds-fight-prejudice
Submitted by Mariann Ven on