Com.Unity.Lab: hozzuk helyzetbe a leromlott városrészek közösségét

Képzeld el a jelenetet: egy színes favelában (spontán épült városrészben) a fiatalok egy rapper szövegére táncolnak az utcán: a szegénység ilyenfajta idealizálásával gyakran találkozunk a televízióban. A szegény, de mégis bájos környékekről, a tehetségnek köszönhető sikertörténetekről szóló legendák olyan romantikus narratívák, amelyek elfedik a sokkal hétköznapibb valóságot: a szegénység öröklődik és nagyon kevesen tudnak kitörni belőle. A hátrányos helyzetű településrészeken felnővő gyermekek minden valószínűség szerint alacsony szintű oktatást fognak kapni, nehézségeik lesznek a munkaerőpiacon, és persze jobban ki vannak téve a bűnözés és a kábítószer-függőség kockázatának. De a jó hír az, hogy senki sincs végleg elátkozva: anyagi, oktatási, pszichológiai támogatással, szakmai képzéssel sok pozitív hatás érhető el.

Európai szintű erőfeszítés a városi szegénység és a nélkülözés elleni küzdelemre

Az ilyen jellegű beavatkozások nem jelentenek újdonságok a szociális szféra gykorlatában, de a gazdasági válság következtében fellépő megszorítások az elmúlt évtizedekben számos európai városban – és Európán túl is – a szegénység növekedését eredményezték. Vannak persze európai szintű kezdeményezesek a helyzet javítására, mint például az EU Urban Agenda városi szegénységre fókuszáló partnersége, a Megfizethető Lakhatás vagy a Migránsok és menedékkérők integrálása programok. Emellett az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap strukturális beruházásai sok olyan projektet támogatnak, amelyek a deprivált népesség integrálását segítik, és szociokulturális infrastruktúrákat építenek ki hátrányokkal helyzetű térségekben. Ezek a programok számos olyan helyzetre is hatással vannak, amelyek napi szintű konfliktusokat jelentenek a városlakóknak. Ezért is különösen fontos, hogy az önkormányzatok is szerepet vállaljanak ezeken a területeken a helyi stratégiákon keresztül.

Támogassuk helyi szinten a fenntartható városfejlesztést

Lisszabon városa felismerte, hogy a szegénység kezelésére csak többféle eszköz együttes – integrált – használatával van esély. Elővették a város terveit, és beazonosították azokat a területeket, amelyben a lakosság különösen rászorul a segítéségre. Például az a térség, amely a város területének mintegy 6%-a, de ahol Lisszabon népességének egyharmada él nyomorúságos körülmények között. A város felismerte, hogy csak a helyi társadalom bevonásával, velük együtt tud bármin változtatni.

Fontos eszköz a BIN/ZP elnevezésű támogatási program, amely a helyiek projektjeit tudja kivirágoztatni, és ezzel elősegíteni a helyi közösség erősödését, partnerségek kiépülését. Egy projekt legfeljebb 50 ezer euró (16 millió forint) támogatást kaphat, amelyre legalább két helyi szervezetnek kell partnerségben pályáznia. Az elmúlt 7 évben 150 projekt kapott támogatást, amelyben több, mint 500 szervezet mintegy 1500 tevékenységet folytatott le.

A következő lisszaboni utazásoddal te támogathatod a társadalmi befogadást

Az egyik támogatott projekt a Largo Residências, egy hostel, műteremház és kávézó az Intendente városrészben. A Largot egy szövetkezet működteti, amely a környék lakosságának kulturális és társadalmi integrációja érdekében fejleszt különféle projekteket. A Largo létrehozását támogatta az önkormányzat a BIP/ZIP program keretében 2011-ben, és ma is foglalkoztat 15 embert, akik nehezen találnának máshol munkát. Javasoljuk, ha legközelebb Lisszabonban jársz, itt foglalj szobát!

Egyél megfizethető ételeket és harcolj a hosszú távú munkanélküliség ellen

Egy másik BIP/ZIP-ből finanszírozott projekt a Cozinha Popular da Mouraria (Mouraria levesező), ahol a helyi lakosok össze tudnak jönni, sőt, látogatók is csatlakozhatnak, hogy együtt fogyasszanak el egy megfizethető árú ebédedet vagy vacsorát. Az ételeket olyan helyi foglalkoztatottak készítik, aki hosszú ideig munkanélküliségben éltek, és nemegyszer kábítószerfüggők is voltak a múltban. A konyha egy nyüzsgő közösségi hely, ahonnan más projektek is útjukra indultak, mint például a Muita Fruta (sok gyümölcs), amelynek keretében lekvár készül a környék fáin termő gyümölcsökből.

Fedezd fel a „Gabip” helyi társkormányzati irodákat

Az úgynevezett Gabip irodák olyan helyi egységek, amelyek az önkormányzat, a kerületi vezetés és minden érintett szereplő és civil szervezet részvételével egyfajta társkormányzást valósít meg egy adott városrészben. A helyi közösség és a helyi szervezetek részvételével ezek artikulálni tudják a helyi érdekeket a politikai, adminisztrációs vagy technikai kérdésekben. Jelenleg 6 aktív Gabip iroda működik a városban, amelyek az alpolgármester jóváhagyásával mint nem hivatalos szervek foglalkoznak a helyi problémákkal – azokkal, amelyek megoldásához intézmények és civil szervezetek együttműködésére van szükség. Ilyen például a lakásállomány regenerációja. Az egyik Gabip az URBACT II USER projektje során alakult ki, és nagy szerepet játszott az illegális lakhatási kérdések rendezésében.

A CLLD (közösség-vezérelt helyi fejlesztés) sikere Lisszabonban

A közösség-vezérelt helyi fejlesztés (CLLD) az EU egyik támogatási konstrukciója a 2014-20-as időszakban. Ebben a „városi LEADER-ként” is emlegetett konstrukcióban helyi kezdeményezésű, a helyi szereplők hálózatai ált kifejlesztett stratégiák és projektek kapnak támogatást, Lisszabonban például a BIP/ZIP (prioritást élvező elmaradott) területeken. A CLLD célja a foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi gazdaság ösztönzése, a lakosok megsegítése a magasabb iskolázottság elérésben és általában a szegénység átöröklődésének mérséklése. Jelenleg 173 szervezet dolgozik CLLD-támogatású programokban, ezek helyi szövetségek (51%), plébánia tanácsok (10%), nemzeti szervezetek (24%), alapítványok (6%) és felsőoktatási vagy kutatási szervezetek, elsősorban egyetemek (6%). Ezt a CLLD-szövetséget a Lisszaboni önkormányzat vezeti a tagok által megválasztott bizottságon keresztül. Összesen 3 millió eurót költenek el a foglalkoztatással kapcsolatos helyi projektek fejlesztésére, 5 millió eurós működési költség mellett.

Com.Unity.Lab transzfer hálózat

E tapasztalatok alapján Lisszabon önkormányzata összefogott az olasz Bari és a dán Aalborg városokkal.

Bari olyan társadalmi innovációs projekteket hajt végre, amelyek meghatározott körzetekben, mint például a Libertà városrészben a helyi lakosok számára igényeiknek megfelelő társadalmi-kulturális szolgáltatásokat nyújtanak. Itt megismerhetők a Spazio 13 és az Officina degli Esordi tapasztalatai.

Aalborg régóta kísérletezik olyan szociális programokkal, amelyek összekötik a városrészek közösségi házait, hogy egyfajta közösségi hálózatként működjenek az integráció és a képzés területén. Ilyen például a Sundheds- og Kvartershuseta a maga fair trade kávézójával, amely egészségügyi programokat támogat helyben.

A Com.Unity.Lab transzfer hálózat keresi a megoldási utakat a legkülönfélébb szociális ügyekben, és megpróbálja a meglévő gyakorlatokat is fejleszteni új lehetőségekkel, például digitális kommunikációs platformokkal vagy új támogatási eszközök felhasználásával.

Eredeti cikk: https://urbact.eu/comunitylab-empowering-local-communities

Írta: Daniela Patti