Üdvözöljük a külföldi szakembereket és diákokat!

Welcoming International Talent

Az európai városok egyre nemzetközibbé, multikultúráilisabbá válnak. A migrációval kapcsolatos negatív érzelmek és az identitásvesztéstől való félelem ellenére a külföldi tehetségek bevonzása gazdasági kényszer. Szükségük van mérnökökre, tudósokra, de vízvezetékszerelőkre, gondozókra vagy kamionsofőrökre is. Egyszerűen túl sok az olyan betöltetlen állás, amelyre nincs helyben – a városban, vagy akár az országban – jelentkező. Ráadásul Európa egyetemei is versenyeznek a külföldi diákokért: pótolniuk kell az elöregedő európai társadalom hiányait, vagy egyszerűen csak keresik a legjobb elméket…

A Welcoming International Talent elnevezésű URBACT transzfer hálózatban arra a kérdésre fókuszálunk, hogy hogyan lehet hatékonyan kezelni a városunkban élő külföldiekkel kapcsolatos kihívásokat: fogadásukat, itt tartásukat, a külföldi diákok és munkavállalók integrációját.

A felsorolt kihívások rengeteg kérdést vetnek fel, ami túlmutat egy önkormányzat szokásos kompetenciáján. Ezek az ügyek igen sok embert és intézményt érintenek: oktatási intézményeket, munkáltatókat, kulturális intézményeket, és persze a város lakóit. Számos szakpolitikai területet is hatással van erre a helyzetre – szociális, gazdasági ügyek, várostervezés, lakásügy.

Különösen a kis- és középvárosokat érinti érzékenyen a tudás-orientált nemzetközivé válás. A nagyobb városokkal, fővárosokkal ellentétben ezeken a helyeken sosem volt jelen jelentős méretű külföldi közösség (akár ideiglenesen), ezért új helyzettel állnak szemben.

Az észak-holland Groningen kiváló példája ennek. Mint egyetemi város, az utóbbi évtizedekben a külföldi diákok emelkedő számával szembesült, és emellett a tudományos munkatársi kör is egyre nemzetközibbé vált. Eközben a gazdaság – és ezzel együtt a szakemberek iránti igény – növekszik, a helyi társadalom viszont elöregedőben van. Groningen számára létkérdés, hogy ezt a két helyzetet össze tudja kapcsolni: minél több tehetséges külföldi diákot tud a városban tartani, annál jobban szolgálja a helyi gazdaságot és kompenzálja a helyi társadalom hiányosságait. Ahogy Jan Kees Kleuver, a projekt vezetője rámutatott: „Groningen alapvetően egy diákváros. Muszáj több külföldi diákot bevonzanunk, mert a térségünk népessége elöregedőben van, és ezáltal a diákok száma is csökkenhet…”.

A külföldről elszármazottak befogadása nem is könnyű feladat

Könnyebb mondani, mint csinálni… egy Groningenben élő külföldi számos nehézséggel találja magát szemben. Aki nem beszéli a holland nyelvet, az gyakorlatilag nem tud teljesértékűen részt venni a helyi társadalmi eseményekben. A közelmúltig a város színházai nem kínáltak semmit angol nyelven. Annak ellenére, hogy a legtöbb holland beszél angolul, hollandtudás nélkül nehéz eligazodni például a helyi sportéletben, a zenei klubok kínálatában, megérteni az egészségügyi ellátással kapcsolatos dolgokat, vagy nemzetközi iskolát találni gyermekeink számára. És mint kiderült, még a viszonylag alacsony nyelvi korlátok ellenére is a nemzetközi és a holland diákok alig keverednek. Emellett hiány van diákszállásokból, problémát jelent a bevándorlással kapcsolatos bürokrácia stb. stb. Szóval a szíves fogadtatástól még azért távol állunk…

Sok még tehát a tennivaló Groningenben… tavaly a kulcsszereplők egy csoportja – az önkormányzat, az egyetem, a klinika és nagy foglalkoztatók – összefogtak azért, hogy kidolgozzanak egy integrált stratégiát a külföldiek bevonzására és integrálására, vagyis arra, hogy ezek az emberek otthon érezzék itt magukat. Néhány konkrét lépést is tettünk:

• kifejlesztettünk egy kulturális közösségi platformot;
• felállítottunk egy nemzetközi házat a városközpontban;
• bizonyos intézkedésekkel igyekszünk könnyíteni a bürokratikus nehézségeket;
• a térségi vállalatok számára segítséget nyújtunk külföldiek alkalmazásában vagy gyakornoki programok biztosításában;
• segítjük a helyiek és a külföldiek kapcsolatteremtését.

Ezen a téren Groningen meglehetősen aktívnak és útmutatónak számít, mindenekelőtt abban, hogy minden döntésbe bevonjuk a nemzetközi közösséget, hiszen azt szeretnénk, ha a fejlemények az ő szükségleteikre reagálnának. Miután ezzel a programmal sikerrel pályáztunk URBACT Jó Gyakorlat címre, most egy európai középvárosokból álló kis csapatot vezetünk abban, hogy megosszuk egymással hasonló ambícióinkat.

’Welcoming International Talent’ URBACT Hálózat

Transzfer hálózatunkhoz csatlakozott Bielsko Biala Lengyelországból, Debrecen Magyarországról, Leuven Belgiumból, Magdeburg Németországból, Parma Olaszországból, és Zlin Csehországból. A közös ezekben a városokban, hogy valamennyien olyan közepes méretű egyetemi városok, amelyekben nő a külföldiek száma. Valamennyiben felismerték annak a stratégiai fontosságát, hogy vonzóvá váljanak külföldi diákok és szakemberek számára, és ezért szeretnének tanulni Groningen példájából. Felismerték, hogy a helyi partnerek által osztott közös jövőkép és az együttműködés az alapja a sikernek. Ez elsősorban is jelenti az önkormányzat és az egyetem együttműködését, de ezen felül a munkaadók, a kulturális intézmények stb. részvételét is. Közel sem egyszerű ezt bárhol is összehozni… Minden partnernek megvannak a specifikus helyi ügyei, és egy részük már elő is állt különböző megoldásokkal. Valamennyi résztvevő város úgy tekint a projektre, mint ami segíthet ezt a folyamatot katalizálni. A kölcsönös látogatásoktól, egymás munkájának megfigyelésétől és véleményezésétől inspirációt és friss ötleteket remélünk. Ahogy Zlin alpolgármestere megfogalmazta: „nem kell megvárnunk a projekt végét azzal, hogy változtassunk a hozzáállásunkon: reméljük, hogy inspirációt kapunk egymástól, és rögvest elkezdhetjük összehozni az érintett partnereket, kidolgozni és megvalósítani a terveinket”.

A legfőbb ügyek

A partnerek beazonosították azokat a specifikus ügyeket, amelyekre az együttműködés során fókuszálni kívánnak.

• Külföldi tehetségek bevonzása (a térség marketingje)
• A külföldi szakemberek és diákok munkaerő-piaci integrációja
• Társadalmi és kulturális integráció
• A városi szolgáltatások és létesítmények nemzetközibbé tétele
• Külföldiek lakhatása, szállása
• A felsőoktatás és a kutatás nemzetközivé válása
• A kormányzás átfogó témája: az érintett felek közötti együttműködés, a külföldiek szerepvállalása / bevonása

Hogyan nő egy fa – és át lehet-e ültetni?

Egy jó gyakorlat átvétele korántsem egyszerű. Ebben a projektben a jó gyakorlatot egy fához hasonlítjuk: egy élőlény, amelynek sok időbe telik, míg virágba borul, és amely a helyi, tápláló talajban gyökeredzik. A groningeni fa törzse a város főbb érintettjeinek átfogó stratégiája a nemzetközibbé válás érdekében. A projektek és a szakpolitikai programok az ágai, a levelei pedig a látható tevékenységek és a stratégia eredményei.

A fa gyökerei a felszín alatt találhatók. Nem láthatók, de meghatározóak a fa fejlődése szempontjából. A példában a gyökerek azok az alapvető intézményi struktúrák, amelyek segítették a groningeni partnerek együttműködését: a kulcsszereplők / érintettek közötti bizalom; közös törekvés arra, hogy a város a külföldi tehetségeknek helyet adjon; és a közös megértés, hogy a szélesebb térségben nagy szükség van az együttműködésre, csakúgy, mint a megosztott vezetésre, mert csak így lehet felelősséget vállalni az egyes szervezetek / érintettek egyéni érdekein túl.

A talajt olyan kulturális szempontok jelentik, amelyek lehetővé teszik a fa (törzs, ágak, levelek és gyökerek) növekedését, ami a tápanyagok fő forrása. Groningen esetében ilyen a participáció, az állampolgárok – jelen esetben a külföldiek – döntéshozatalba való bevonásának gyakorlata; valamint annak képessége, hogy a város együttműködjön és erőforrásokat rendeljen a közös célhoz, megoldva az esetlegesen felmerülő érdekkonfliktusokat.

A fa csak megfelelő klímában és csapadékviszonyok között tud fejlődni. Ez magában foglalja a politikai légkört (a város irányítását és a politikai döntéseket támogató választott képviselőket) és a társadalmi légkört: a befogadó és támogató helyi lakosságot, amely elfogadja a nemzetközibbé válást. Az időjárás és az éghajlat változhat, de az bizonnyal jelentős hatással lesz a fára.

Mit jelent ez az átültetésre nézve?

Először is: egy fa átültetése egy teljesen más helyre lehetséges, de nagyon nehéz, hiszen a fa élete számos tényezőtől függ. Ennek ellenére nem lehetetlen. A jó gyakorlat átültetése egy másik városba értelmezhető a teljes integrált megközelítés szintjén, vagy egyes projektek szintjén. Ez utóbbi egyszerűbb, hiszen Groningen nagy mélységben kidolgozott projekteket tud felmutatni, amelyeket boldogan oszt meg más városokkal. A cél érdekében kidolgozott digitális platformok (a Here&Now kulturális programajánló vagy az új, külföldieket segítő platform) eleve creative commons-licenc alatt jelent meg, vagyis szabadon replikálható, adaptálható.

A teljes integrált megközelítés átültetése is megvalósítható természetesen, de több erőfeszítést, erőteljes politikai, felső szintű támogatást igényel, és hosszabb időt vehet igénybe, különösen azokban a városokban, amelyek nemzetközivé válási stratégiáik koordinálásának korai szakaszában járnak. A kontextusból adódó tényezők szintén fontos szerepet fognak játszani: az együttműködés helyi kultúrája, a legfontosabb érintettek közötti hatalmi kapcsolatok, kompetenciák stb.

Végül, de nem utolsósorban: bár a groningeni mintát jó gyakorlatnak tekintjük, a partnerség többi tagjától is sokat tanulhatunk. Magdeburg például egy nagyon érdekes üdvözlő szertartást hozott létre minden újonnan érkező külföldi számára; a Zlin Egyetem pedig segíti a cseh és a külföldi hallgatókat összehozni az integráció elősegítse érdekében. Európa kertjében sok fa áll, amelytől tanulni lehet. 

Írta: Willem van Winden

Eredeti cikk: https://urbact.eu/welcoming-international-professionals-and-students