Hatékony vállalkozói együttműködés kiépítése

Hogyan tudnak a városok hatékony programokat indítani a vállalkozások és vállalkozó kedv fellendítésére? Hogyan válaszoljanak a városok a kezdő vállalkozások piacán a napjainkban kialakult strukturális változásokra?

Évente a világon mintegy 100 millió kezdő vállalkozás indul, s köztük egyre többen innovatív üzleti modellt alkalmaznak (például a „megosztó” és a „gig” /alkalmi/ gazdaság keretében), és egyre több az egyéni vállalkozó. Ez egy kifejezetten aktív és egyre fregmentáltabb piacra utal.

Az URBACT Jó Gyakorlatok között példaszerű Glasgow (vállalkozási együttműködés), Bologna (kreatív vállalkozás), Pireus (tengerhez kapcsolódó vállalkozás) és Barcelona (befogadó vállalkozás) megoldása. Azt mutatják, hogyan lehet az egész városra kiterjedő, hathatós együttműködő közösséget, ökoszisztémát alakítani a vállalkozások és a vállalkozó kedv előmozdítására.

Mi a vállalkozási ökoszisztéma?

A vállalkozási ökoszisztémák lényegében a vállalkozások ösztönzését szolgáló „építőkövek”, melyeket az önkormányzat alkalmazhat a vállalkozóbarát környezet kialakításánál.

A vállalkozói ökoszisztémák fogalma Dan Isenberghez fűződik. Ő a Babson Vállalkozói Ökoszisztéma Projekt alapító igazgatója, korábban a Harvard Business School professzora.

A Forbes Magazinban közölt  cikkében fejtette ki, hogy egy-egy hely vállalkozói ökoszisztémájának összetevői  a városi kultúra, a vállalkozásösztönző várospolitika, az erős helyi vezetés, a megfelelő pénzügyi erőforrás, a humán tőke, a kockázatvállaló piac és a különféle intézményi és infrastrukturális feltételek.

Miért lett egyre fontosabb a „vállalkozói ökoszisztéma”?

A társadalom strukturális változásai szétfeszítik a foglalkoztatás, a vállalkozás és a vállalkozó szellem közötti határokat. A technológia, a kommunikáció és ezekkel együtt a munkaadók és a munkavállalók elvárásainak változásai átalakítják a munka természetét és a munkaadók és a dolgozók közötti formális és informális szerződéseket (lásd például: Felkészülés a Munka Jövőjére, Világgazdasági Fórum, 2016).

Ezek a változások hívták életre a szabadfoglalkozásúak új generációját.

Mindezeknek a változásoknak a tetejében ott vannak a társadalom tágabb dimenzióban létrejövő változásai, a munkabérek lassú növekedése, a világ nagyvárosaiban a megélhetési költségek növekedése és a szabadfoglalkozásúak számának emelkedése. Könnyen belátható, hogy mindezek a változások segíteni fogják a kisebb és periferikus helyzetű európai városok fejlődését (lásd például a „Négy trend, ami 2021-re átalakítja munkafeltételeinket” című művet, Fast Company, 2015).

Ezek a változások a szóhasználatot is átalakítják. Megjelent például a „független munkaerő” kifejezés az egyén és a cégek között létrehozható különféle, korábban nem megszokott szerződési kapcsolatokra.  Az egyszemélyes vállalkozások, szóló vállalkozások száma nő. Megjelent a side-gigger kifejezés azokra, akik a megosztó gazdaságban vállalnak munkát, de van normális, részmunkaidős állásuk is.

Az Udacity nevű innovatív, internetes oktató cég, amely vezető világcégekkel, például a Google-lel, az AT&T-vel és a Facebookkal működik együtt, bevezette a nono-szint és nano-állás fogalmakat, amelyek a technológiai iparban megfigyelhető rövidtávú tanulási szükségletet és rövidtávú munkaszerződéseket jellemzik.  

Felül kell vizsgálni a foglalkoztatásra, a vállalkozásokra és a vállalkozásfejlesztésre vonatkozó hagyományos programokat

Mivel lazulnak a határok a foglalkoztatás, vállalkozás és vállalkozásfejlesztés kategóriái között, a jövő-orientált városokban át kell gondolni a munkaerő fejlesztésre és vállalkozásfejlesztésre vonatkozó korábban alkalmazott, hagyományos programokat.

A munkaerő-fejlesztési programok esetében nagy hangsúlyt kell helyezni a vállalati és vállalkozási jellegzetességekre és ezzel segíteni a résztvevőket, hogy megfelelő szakismerettel, készségekkel és tájékozottsággal talpon tudjanak maradni a mai bonyolult munkaerőpiacon.

A vállalkozásfejlesztési programok esetében pedig alkalmazkodni kell a programba csatlakozó, növekvő számú szabadúszók és egyszemélyes cégek igényeihez, hogy ismerjenek meg innovatív üzleti modelleket. Az interneten a „módszerek az egyszemélyes cégek számára” címszó alatt keresve látható, hogy mennyire más ezeknek a támogatási igénye, mint a „hagyományos” cégeké.

De ennél még szélesebb körű változásokra van szükség.

A munkaadó, az emberek és a város közötti kapcsolatok változó jellege miatt szükség van arra, hogy átfogóbb üzleti kultúra terjedjen el széles körben, s ezáltal a munka „új világában” való túléléshez önálló, adaptív és önbizalomra épülő szemlélet alakuljon ki, amelyhez hozzátartozik a problémamegoldó, vállalkozó és kreatív készség is.

A fiatal vállalkozókkal való együttműködéseket befogadóbbá és „kísérletezőbbé” kell tenni, mint amilyenek korábban a kezdő vállalkozóknak nyújtott készségfejlesztő programok voltak. Ki kell lépni a tantermi és konzultatív összejövetelekből és alkalmazni kell olyan módszereket is, mint a „hackathon” (csapatos ötletverseny), videó-összejövetel, média-találkozások.

Az URBACT Jó Gyakorlatoktól tanult ötletek

Az URBACT Jó Gyakorlatok közül Glasgow (vállalkozási együttműködés), Bologna (kreatív vállalkozás), Pireus (tengerhez kapcsolódó vállalkozás) és Barcelona (befogadó vállalkozás) sajátos módszereket alkalmazott a cégek támogatására. Érdemes tanulni ezekből.

Hathatós, „generalista” támogatási rendszer: a barcelonai Activa Befogadó Vállalkozói Jó Gyakorlata univerzális, mindenkinek szóló támogatást biztosított a városban 2004 és 2016 között, amivel 100.000 résztvevőt támogatott, s ennek eredményeként több mint 18.000 vállalkozás és 32.000 állás létesült. A program mindenki számára nyitottan működik, online és személyes, közvetlen támogatást nyújt annak, aki saját céget akar alapítani. Ráadásul szakmai támogatást is ad olyan preferált csoportoknak, mint a vállalkozó nők vagy a hátrányos helyzetű vállalkozók.

Szociális vállalkozás ösztönzése: Glasgow Együttműködő Város Jó Gyakorlata városszerte támogatja az együttműködéseket. Új partnerkapcsolatokat épít a közszolgáltatók és a lakosok között, így ösztönzi a helyi ellátás közös tervezését és működtetését, és ezzel a városi lakosok szélesebb körének nyújt lehetőséget a szociális vállalkozásokban való aktív részvételre. A Glasgow-i program kiterjedt, mert a helyi lakosok megértették, hogy a szociális vállalkozások segítségével is meg lehet oldani helyi kihívásokat. A szociális vállalkozások révén az emberek könnyebben, gördülékenyebben szerzik meg a vállalkozói készségeket, mivel partnerkapcsolatban dolgoznak egymással.

Kreatív és kulturális vállalkozások támogatása: a Bolognai-i IncrediBOL! Kreatív Innováció Jó Gyakorlata sokféle, egyénre szabott támogatást nyújt a kezdő kreatív vállalkozóknak. 7 év alatt 500 jelentkező volt, 80 cég kapott támogatást, 81 %-uk maradt fenn. A vállalkozásoknak nyújtott támogatás egy széles körben meghirdetett, üzleti terv kialakítását célzó pályázatra épült. Ez sikeresen ösztönzött kreatív üzleti ötletek kialakítására, a sikeres projektekbe való beruházások pedig gazdagították a város kulturális szféráját, tovább növelve Bologna mint kulturális központ hírnevét, ami vonzza a tehetséges, kreatív vállalkozókat.

A város ágazati erősségeinek és stratégiai jelentőségének kiaknázása: Pireusz Blue Growth Jó Gyakorlata olyan program, amely Pireusz tengerhez kötődő ágazataiban támogatja az innovációt és vállalkozást. Erősíteni és értékesíteni kívánja a város ágazati sajátosságait és stratégiai földrajzi helyzetét. Az ágazati jellegű innovációs program itt is az üzleti tervre szóló pályázatra épül, és támogatja a sikeres pályázók kezdő vállalkozásának beindítását.

A négy Jó Gyakorlatnak több közös jellegzetessége van, melyek kiemelik ezeket a többi, a vállalkozásokkal kapcsolatos Jó Gyakorlatok közül. Ezek a következők:

Széles körű tájékoztatás és piaci kapcsolat: Valamennyi program széles körben érte el a célcsoportokat, szemléletalakító és érdeklődést keltő volt, ösztönözte és bátorította a kezdő vállalkozókat.  A széles körű tájékoztatás és a piac bevonása fontos ahhoz, hogy növeljük a kínálatot a vállalkozók körében és tájékoztassuk a vállalkozókat arról, hogy hol szerezhetnek támogatást.

A cég fejlesztésére nyújtott támogatás módja: A programok egyénre szabott, egyeztetett támogatást nyújtottak a programban résztvevő vállalkozóknak, kapcsolatot teremtettek a szükséges szakmai támogatók felé, ösztönözték a támogatási rendszer többi összetevőit is.

Törekedtek a város vállalkozói kultúrájának erősítésére, ösztönzésére. Mind a 4 Jó Gyakorlat előterében a város vállalkozói kultúrájának ösztönzése volt, ezért sokféle érdekelttel és intézménnyel működtek együtt, hogy széles körben közvetítsék a vállalkozás előnyeit.

A sikeres vállalkozói ökoszisztéma létrehozása átfogó megközelítést igényel

Mind a négy Jó Gyakorlat tanúsította, hogy a város vállalkozói kultúrájának teljeskörű átalakítása komplex és kihívásokkal teli feladat, melyhez szükség van erős városi közigazgatásra, igen hatékony partnerkapcsolatokra és „ökoszisztéma” megközelítéssel tömeges öntevékeny akciók ösztönzése. (Az ökoszisztémában való gondolkodásról lásd a következő cikket: What I Learned from Trying to Innovate at the New York Times, John Geraci, April 2016.)

Nem elég a városban egy-két nagy, a helyi szükségletekre irányuló vállalkozásfejlesztési program támogatása, hanem a piacot kell vezérelni, mint ahogy a karmester vezényli a zenekart, ösztönözni a közösségek, az egyének, az intézmények, a mértékadók és a szubkultúrák magatartásának megváltozását, hogy gyökeres változás jöjjön létre a város makro-kultúrájában.

Az egész rendszer megváltoztatása mellett fontos az is, hogy az egyes programok ösztönözzék az embereket saját vállalkozásuk indítására, és ezek a vállalkozások működjenek együtt a fogyasztói igények szolgálatában.

Az URBACT Jó Gyakorlatok adaptálásával más városok is hathatós támogatási rendszereket alakíthatnak, amelyek együttműködve ösztönzik a vállalkozó kedvű lakosokat.

Benyújtotta: Jim Sims

Eredeti cikk