Részvételi térképezés a szociális innováció szolgálatában
Edited on
09 November 2017Gyakran mondják, hogy a városokban nem az erőforráshiány, hanem az erőforrások nem hatékony felhasználása okoz gondot. De hogyan lehetséges ez főleg akkor, ha egyre több szervezet működik különféle szakterületeken? Első lépésként érdemes számot vetni arról, hogy mi folyik itt. Ebben a cikkben az URBACT Boostinno (Innováció Ösztönzése) hálózat szakértői a térképezés szerepéről elmélkednek, és arról, hogy ez hogyan segíti a hatékony együttműködést és végső soron a jobb szolgálatot.
Gyakran mondják, hogy a városokban nem az erőforráshiány, hanem az erőforrások nem hatékony felhasználása okoz gondot. De hogyan lehetséges ez főleg akkor, ha egyre több szervezet működik különféle szakterületeken? Első lépésként érdemes számot vetni arról, hogy mi folyik itt. Ebben a cikkben az URBACT Boostinno (Innováció Ösztönzése) hálózat szakértői a térképezés szerepéről elmélkednek, és arról, hogy ez hogyan segíti a hatékony együttműködést és végső soron a jobb szolgálatot.
Szembenézni a legnehezebb problémákkal
A társadalmi innováció olyan bonyolult problémákkal terhelt, amelyek megoldása során intenzív módon és hosszú időn át kell együtt dolgozniuk a kormányzati, közigazgatási, vállalati , oktatási, civil szervezeti képviselőknek és az állampolgároknak. A folyamat során szerzett tapasztalatokat megosztják egymással, az együttműködés gyümölcsöző lesz, a törekvések összehangolódnak, megsokszorozódnak, túlnőnek a projekt keretein és kollektív, integrált, rendszeres hatást fejtenek ki. A sikeres együttműködéshez minden résztvevőnek ismernie kell az összes többi érdekeltet és látnia kell maga előtt a sokféleség közepette a kapcsolatrendszerből kibontakozó ”nagy összképet”.
A közmegegyezés már városi léptékben is nehezen alakítható ki, amikor a különféle kisközösségek képviselői személyesen találkoznak. Még nehezebb közös nevezőre jutni országos vagy éppen EU szinten. Ennek fő oka, hogy a kisebb csoportok külön-külön működnek együtt saját bonyolult gondjaik megoldásán. Számtalan kis csoport dolgozik, sokszor hosszú időn át, tulajdonképpen egymással összefüggő megoldásokon. A szétaprózottságot tovább bonyolítja, hogy minden folytonosan változik, a hangsúly áttevődik más problémákra, a módszerek, az érdekeltek, az erőforrások mind-mind sokfélék. A szétaprózottság zavart eredményez, ugyanazt az eljárást újra és újra feltalálják, és a megoldások rendszerint nem optimálisak. Ezt a szétaprózottságot lehet mérsékelni a térképezés segítségével.
A térkép hasznos vizuális eszköz, segít tájékozódni bonyolult helyeken. Jól ismerjük a zsebatlaszokat, amelyek segítenek eltalálni A-ból B-be. Ennek a földrajzi térképnek a mintájára alakították ki a társadalmi innovációk és erőforrások helyrajzi térképét, a Paris térképet, ami feltünteti a szociális és szolidáris gazdaság sokféle szereplőjének elhelyezkedését. Az ilyen helyrajzi térképek megkülönböztetik és elhelyezik a térben az elemeket, de kevésbé alkalmasak a kollaboratív kapcsolatok hálózatának ábrázolására.
Egy másik térképi megoldás a közösségi hálózat térképe. Ez nem egy helyrajzi térkép referenciapontokkal, hanem a közösségi hálózat olyan szempontjait ábrázolja, mint a célok, problémák, témák, „megosztások”, tehát mindazt, ami az együttműködésről szól. Az ilyen térképek elvi iránymutatók, amelyek segítik a résztvevőket, hogy kiigazodjanak az együttműködés gyakran nagyon bonyolult terében. Jellegzetesen ilyenek a szociális hálózati elemzés térképei, amelyek társadalmi viszonyokat ábrázolnak formális, elemző módon. Példa erre a Torinoi informális startup hálózattérképe. Egy közösségi hálózat térképét a tagok interaktív módon használják, és látják a célok, az ügyek, az akciók, a szervezetek, az érdekeltek és az erőforrások összefüggéseit. A résztvevők látják, hogy hol az ő helyük ebben a kollaboratív hálózatban. Az ilyen térkép ábrázolja, és egyben gazdagítja az együttműködési kapcsolatokat és ezzel a kreativitást és a szociális innovációt.
A Boostinno hálózat projektjeinek feltérképezése
A Boostinno az EU URBACT Program egyik hálózata, melynek célja: „a közigazgatás felkészítése új szerepének ellátására, hogy legyen a szociális innováció akcióinak/projektjeinek/politikájának ösztönzője és brókere/facilitátora azzal, hogy a szociális innovációt bevezeti a közhivatalba, átvezeti közhivatalon és kivezeti a közhivatalból.” A résztvevő városok Párizs (FR), Strasbourg (FR), Barcelona (ES), Braga (PT), Milánó (IT), Torino (IT), Nagybánya (RO), Skane (SE), Wroslaw (PL), Gransk (PL) és Lvov (UA).
A Barcelonában 2016 novemberében tartott transznacionális műhelyre való felkészülés során (lásd: a mellékelt videó) készítettünk egy térképet a Boostinno hálózat közös munkájáról, és megjelöltünk néhány célt és szempontot (1. ábra).
A kísérlet célja az volt, hogy kipróbáljuk, segít-e a résztvevő városok együttműködésének térképe abban, hogy a tagok jobban lássák, ki kivel dolgozik és milyen témán. Az összejövetel során mindegyik város kiválasztotta azokat a városokat, ahova tanulmányútra utazik. 11 város képviselője volt Barcelonában és csak kevés idő volt arra, hogy találkozzunk és beszélgessünk a potenciális partnerekkel, ezért a térkép jó szolgálatot tett.
A gyűlés előtt kérdőívet küldtünk a városokba, kértük, hogy ismertessék röviden öt „zászlóshajó projektjüket”, olyan helyi kezdeményezéseket, amelyeken bemutatják, hogy mit szeretnének átadni és megosztani európai kollégáikkal. Megkértük, hogy a projektjeikhez kapcsoljanak az URBACT „Városi témák” listájából választott témákat: integrált városfejlesztés, gazdaság, környezet, kormányzás, befogadás. Emellett azt is megkérdeztük, hogy a város mit akar „megosztani” (konkrét javaslatok), mit akar „adni” és mit akar „használni” másik városoktól. A térkép végül valóban bemutatta a Boostinno hálózat városainak közös alapállását, látni lehetett a közös célokat és az egyes városok saját helyét és célját az együttes térben.
Az összejövetelen a térkép készítője bemutatta a teljes térképet, a „big picture-t”. Ezután megjelöltük az „állomásokat”, azt, hogy melyik várost melyik másik város képviselői keresik fel. A térképkészítő mindenkinek adott egy személyes útvonalat arról, hogy hol helyezkedik el a rendszerben, és a város milyen témákban, projektekben működhet a legjobban együtt a többi várossal (2. ábra). Így az összejövetel szűkre szabott idejét jól ki lehetett használni, mert a városok könnyebben meg tudták találni a Barcelonában jelen levők közül azt, akivel célszerű kapcsolatba lépniük, és hamarosan el is kezdhettek beszélgetni.
A közösségi hálózat részvétellel történő térképezése
A barcelonai műhelytalálkozóra készített térképünk csak az első lépés. Ugyanilyen fontos vagy talán még fontosabb maga a térképezési és értelmezési folyamat, melynek során elkészítjük és használjuk a térképeket. Ezért fejlesztettük ki a közösségi hálózat részvétellel történő térképezésének módszertanát.
A közösségi hálózat részvétellel történő térképezése során közösen állapítjuk meg, jelöljük és elemezzük a közösségi hálózat kapcsolatrendszerét, interakciókat, és az ezúton nyert ismeretek alapján értelmezzük, fejlesztjük és értékeljük a közösségi együttműködést. Az a legfontosabb, hogy a közösség minden tagja vegyen rész mindegyik munkaszakaszban. A részvétel nemcsak adatszolgáltatást jelent, hanem megfelelő képzés után mindenkinek karban kell tartania saját térképét, és együtt kell értelmezni a térkép üzeneteit irányított beszélgetések keretében. Például mit jelent a térképen megjelölt tevékenység-koncentráció? Miért van az, hogy az egyik témakör a térkép szélén lóg, pedig a program célkitűzései szerint központi szerepe volna?
Van a közrészvételnek még egy fontos formája. A közösség tagjainak kell meghatározniuk a térkép nyelvezetét, így azt, hogy milyen elemeket és kapcsolatokat tartalmaz (és mit nem), és milyen véleményt tükrözzön a térkép. Ez „az ábrázolás hatalma” a közrészvétellel történő térképezés alapja, melyet óvatosan kell kezelni. Minden legitim térképezési folyamat legelején tisztázni kell.
Csak most kezdtük… A barcelonai kísérlet célja az elv és módszer tesztelése volt, közös térképezési nyelvezet kialakítása a résztvevő városok közös tematikája alapján. Most dolgozunk a következő lépéseken, részletesen vizsgáljuk a kiválasztott innovatív akciókat és a hangsúlyt az adatok gyűjtése és ábrázolása helyett arra helyezzük, hogy a térképezés, az összefüggésrendszer ábrázolása hogyan segíti a kapcsolatok, interakciók átlátásának és megértésének folyamatát.
A jövő
Európa rengeteg bonyolult problémával küszködik. A cselekvést és az együttműködést programok és projektek segítik. Ezek fontos eszközök a prioritások megállapításához, az erőforrások elosztásához és a megbízhatóság igazolásához. De mindez nem elég. Meg kell találnunk a módját, hogy a sokféle problémát, ügyet, amelyekkel a programok és projektek foglalkoznak, összefüggés-rendszerbe helyezzük és integráljuk; hogy megtaláljuk a kezdeményezések, közösségek és hálózatok közötti egymásra hatás, együttműködés terét. Az önkormányzatok, hivatali osztályaik és partnereik akkor majd jobban megértik a hiányokat, és olyan új ötletekre és kezdeményezésekre találnak, amelyek nem illeszkednek a mostani eszközrendszerbe. Így jobban megértik a „nagy összképet”. Meggyőződésünk, hogy a közösségi hálózat részvételi térképezése módszert és irányt ad az integrált akciók és politikák felé a horizontális együttműködés és partnerkapcsolatok bázisán.
A térképezés így rávilágít az együttműködés fontos, de csak hiányosan ismert összefüggéseire. A városban és környékén működő érdekeltek közötti kapcsolatok jellegének jobb megismerése növeli a Városi Agenda hatását és sikerét. Egész biztosan érdekelni fogja az URBACT közösséget. Azt is reméljük, hogy ez a módszer eléri a szociális innováció regionális, országos és EU szintű törekvéseit is, és az eddiginél integráltabb programokhoz és akciókhoz vezet.
Video interjú Aldo de Moor-ral a térképezési kísérletről:
A cikk a blog post módosított változata.
A cikk szerzői: Aldo de Moor, a Community Sense (Közösség Értelme) tanácsadó cég (NL) vezetője és Piotr Wolkowinski, az URBACT Boostinno hálózat Vezető Szakértője
Submitted by Mariann Ven on