Társadalmi kommunikáció, közösségi részvétel – Tartu példái

Rendezési terv közösen

Az innovatív városfejlesztési kezdeményezések egyik jellegzetes, a jelenkori technológiai és társadalmi viszonyok közepette mind fontosabbá váló témaköre a digitalizáció és ennek érvényesítése a tervezés és fejlesztéspolitika társadalmi részvételének előmozdításában. A figyelemre méltó törekvések egyike az a példa, amelyet Tartu, egy észtországi város mutatott be arról, hogy az informatikai rendszer eszközei segítségével hogyan lehet társadalmi kommunikációt létesíteni és hogyan lehet kiépíteni a demokratikus döntéshozás folyamatát a várostervezésben és a megvalósításban.

A példamutató kezdeményezés egyik alapfeltétele és kerete, hogy az 1,3 millió lakosú, 45 ezer km2 területű országban olyan innovatív e-kormányzási modellt alakítottak ki, melyben a közszféra – a közigazgatás és közszolgálat – adatbázisa nyilvános, általánosan hozzáférhető az állampolgárok számára és közvetlen, rendszeres, kétoldalú a kapcsolat a lakosokkal a digitális platformokon keresztül. „Észtország nemcsak bevezette és alkalmazza a digitális rendszereket, hanem mindezt az állampolgárokkal közösen, azok közreműködésével valósítja meg.” (4 lessons for driving digital growth - 4 lecke a digitális fejlődés előmozdítására – TechTown történetek Tallinból)

A digitális kultúra elterjesztése és a közösség ügyeivel kapcsolatos adatbázis hozzáférhetősége az állampolgárok számára nagy lehetőséget biztosít a közügyekben való tájékozódásra és részvételre. Az önkormányzat megszólítására, probléma felvetésére a társadalmi kommunikáció útján a lakosok felkészülten és a városvezetés hatékony törekvései eredményeképpen bizalommal tudnak bekapcsolódni a helyi ügyekkel kapcsolatos döntéshozásba.

Tartu önkormányzata elhatározta, hogy új városrendezési tervét is a lakosság közreműködésével alakítja ki. Ennek érdekében először is a rendezési terv kidolgozásának technikáját kellett átalakítania. Hagyományosan a rendezési tervek 20-30 térképet tartalmazó, mintegy 240 oldalas nehéz szakmai szövegből állnak. Ehelyett és emellett kellett közérthető és érdeklődésre számot tartó szöveget és jól érthető, digitális térképeket kidolgozni. A rendezési terv bemutatására és társadalmi egyeztetésére az önkormányzat külön weboldalt létesített. A térképeket egységes rendszerben kellett összeállítani és interaktívvá tenni úgy, hogy látni lehessen például a közlekedési rendszerek illeszkedését a zöldfelületekhez.

Először is egy részletes digitális alaptérképet készítettek, amelyen a terv alapvető célját és az önkormányzat elgondolásait is megjelölték. A szakági témakörökben nem külön térképek, hanem információs rétegek vannak, amelyeket egymásra lehet vetíteni. Így például meg lehet vizsgálni, hogy az iskolák és a kerékpárutak – mindegyik külön-külön, egymásra vetíthető réteg – hogyan kapcsolódnak egymáshoz.  Vagy részletesen lehet vizsgálni egy-egy fontos témakört, például a műemléki szempontból védett területek, létesítmények elhelyezkedését és állapotjellemzőit. Az ilyen könnyen kezelhető térképek segítségével az emberek szívesen vizsgálják a város helyzetét és a jövőre vonatkozó elgondolásokat. A lényeg az, hogy a városi közigazgatásban használt minden térkép ugyanarra a közös platformra készüljön, mindegyik ügyosztály ugyanabban a térinformatikai rendszerben dolgozzon. Ezt biztosítja minden osztályban az illetékes informatikai szakember, együttműködve a hivatal informatikai osztályával.

A tervezési folyamat részeként a lakosokat felkérték, hogy javaslataikat tegyék fel az interaktív digitális alaptérképre rövid jellel és párszavas magyarázattal. Az így feltüntetett javaslatokat a közös térképen (digitális tervlapon) mindenki láthatta. Több, mint 100 különböző javaslat érkezett, ami nem történt volna meg, ha a javaslattevőknek a hagyományos, hivatalos beadványi formát kellett volna alkalmazniuk. Az önkormányzatnál tartottak attól, hogy az észrevételek, javaslatok valami ellen való tiltakozásról szólnak majd, de nem így történt. A javaslatok túlnyomó többsége konstruktív volt. Nagyon sok vonatkozott közterületek, játszóterek, kutyafuttatók stb. kialakítására. Több ilyen ötlet megvalósítása már eleve folyamatban volt, de jó volt látni ez úton is a lakossági megerősítést, és a következő éves költségvetés kidolgozásánál hivatkozási alapot jelentettek a lakossági vélemények.  Az összes javaslatot feldolgozták, megválaszolták. Jelezték, hogy az ötlet bekerülhet-e jellegénél fogva a rendezési tervbe vagy nem. Voltak egymással ellentétes javaslatok is, például a kutyasétáltató területek helyének kiválasztásánál. Különösen ilyen ügyek miatt volt szükség lakókörzeti fórumok összehívására és közös döntéshozásra. A körzeti fórumokat alaposan előkészítették, számba vettek minden egyes javaslatot és eldöntötték, hogy érvényesítik-e azokat a tervben, vagy nem. A döntést mindig magyarázattal támasztották alá. A fórumok megszervezésében a körzeti megbízottak is segítettek. A lakosság javaslatairól és az azok megválaszolásáról készült terjedelmes összefoglaló anyag is eljutott a lakosokhoz.

Végül a lakossági javaslatokat is tartalmazó általános rendezési tervet nagy társadalmi fórumon tárgyalták meg, ahol a körzeti gyűlésekről szóló videófelvételeket is bemutatták. A fórumon viták is voltak, de végül a terv társadalmi jóváhagyást nyert.

Részvételi költségvetés

A digitalizáció nyújtotta interaktív, többoldalú kommunikáció és a személyes találkozások, fórumok kombinációja keretében kibontakozó társadalmi részvétel még közvetlenebb formában érvényesülhet olyan akciók során, amelyek már nem a rendezési terv készítése, hanem inkább a megvalósítás folyamatában kerülnek sorra. Tartu, az URBACT Interactive Cities projekt egyik résztvevője érdekes példát mutatott be: a „részvételi költségvetés” metodikáját.

A közrészvételnek ehhez a formájához arra van szükség, hogy az önkormányzat évi költségvetésében legyen egy rész elkülönítve, amit a helyi lakosok kívánsága szerint használnak fel. Ezt az eljárást már több európai (francia, lengyel, dán) városban és 2017-től például Kispesten (Budapest XIX. kerület) is alkalmazzák. Tartuban több éve ez a gyakorlat. A lakosokat először is felkérik az önkormányzati weboldalon, szórólapokon, az írásos sajtóban és élőszóban is arra, hogy javasoljanak olyan fejlesztési projekteket, amelyeket a költségvetés e célra elkülönített részéből lehet megvalósítani.  A legutóbbi alkalommal a sok javaslat között volt például a város sűrűn beépített Aparaaditehas nevű részében egy kis zöldterület kialakítása, az Emajôgi folyócska partjának parkosítása, a vasút menti terület rendbetétele és egy régi, műemlék jellegű, ma is használt lovas istálló tetőszerkezetének felújítása. Lakosok szavazatai alapján választották ki a megvalósításra kerülő projektet. A javaslattevőknek kellett kampányolniuk a szavazatokért. A kis parkot javaslók főleg a szociális médián keresztül gyűjtöttek támogatókat, de közvetlen kapcsolaton keresztül is, mert sokan élnek az adott területen és a helyi kávézó is igen népszerű. Az istálló tetőfelújítását már korábban is javasolták, de nem sikerült elég támogató szavazatot szerezni. Most viszont nagy kampány indult, melynek során a gyerekek, akik a fő kedvezményezettek, lóháton vonultak a főtérre és kérték a járókelőket támogatásra; voltak óriásplakátok és a közösségi médiát is használták. Így ez a két akció nyerte el a legtöbb szavazatot és kapott lehetőséget a megvalósításra. Tartu városvezetése jól tudja, hogy az állampolgárokkal való közösségi kommunikáció a hatékony részvétel, a jó közérzet és a sikeres városfejlesztés szempontjából egyaránt rendkívül fontos. Ebben a kommunikációban az információ digitális megosztása, az interakció és a személyes találkozások kombinációjából alakított módszer bizonyult eredményesnek. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a helyi közösség figyelmének és együttműködésének elnyeréséért a médiával, annak jól fizetett riportereivel és újságíróival kell versenybe szállni.

Készült „A lack of communication is bad communication” és a „Tartu's new masterplan - A platform for ideas by citizens” című cikkek alapján.