Kreatív szereplők a 11. kerületben – lezárult Újbuda első URBACT projektje

Idén nyáron zárult Újbuda első URBACT projektje, a Creative Spirits. A kerület 2016-ban rögtön a mélyvízbe ugrott azzal, hogy vezető partnerként csatlakozott a programhoz, ráadásul az éppen frissen bevezetett megvalósítási (implementation) projekttípussal. Megvalósítási projektekhez olyan európai önkormányzatok csatlakozhattak, amelyek rendelkeztek kész, elfogadott stratégiával vagy akciótervvel és legalább részben forrásokkal is ennek megvalósításához. A kihívást, a tanulási pontot tehát maga a megvalósítás folyamata adta, amelyben az adott városhálózat partnerei kicserélhették tapasztalataikat.

Előzmények

A Creative Spirits projekt témafelvetése a város megújítása a kreatív- és kulturális ipari (KKI) szereplők bevonásával, helyzetbehozásával. Újbuda stratégiájának egyik fókuszát ez a lehetőség adta: a Bartók Béla út városközponti szerepének erősítése a régi polgári, művészeti atmoszféra megidézésével, a galériák, kávézók, designboltok hálózatának újraélesztésével. Ennek érdekében az utcában lévő önkormányzati üzlethelyiségeket célzottan kínálták fel e célcsoportnak, természetesen megfelelő kedvezményekkel, ösztönzőkkel.

A terv bevált, néhány év alatt a Bartók Béla úton számos galéria, kávézó, kreatív üzlet nyílt meg, beleértve a városrészben legerősebb kultúrtörténeti jelentőséggel bíró Hadik kávéház feltámadását is. A sorba szintén beleillik az önkormányzati tulajdonú B32 Galéria és Kultúrtér létrehozása. Az utca és a kerület kulturális választékához nagyban hozzájárul az is, hogy a Kortárs Építészeti Központ (továbbiakban: KÉK) irodáját és co-working terét szintén a Bartók Béla úton találjuk.

Az utcában otthonra találó KKI vállalkozások hamar felismerték, hogy közösek az érdekeik és szükségük van a párbeszédre, együttműködésre, ezért 2014-ben megalakult a Kulturális Tizenegy Egyesület (továbbiakban: Kult11). Ahogy erről egy évvel ezelőtt beszámoltunk, az Egyesület később nem saját szerveződését, hanem magát az utcát helyezte kommunikációjának középpontjába, megteremtve a Bartók Béla Boulevard imidzsét.

Creative Spirits

Újbuda önkormányzata bedobta az URBACT-közösbe eddigi tapasztalatait, és mivel számos európai város érdeklődött a téma iránt, 2016-ban megkezdődött a munka a Creative Spirits megvalósítási projektben. A városhálózat tagjai közé csatlakozott a lengyel Lublin, a litván Kaunas, az ír Waterford, a portugál Loulé, a spanyol Ibi, az olasz Ravenna, a szlovén Maribor és Bulgária fővárosa, Szófia.

A hálózat tagjai így-vagy-úgy valamennyien a kreatív és kulturális iparágakban keresték, tervezték a városmegújítás egyik motorját megtalálni. „Fontos volt látnunk, hogy Európa más országaiban is hosszú út vezet a hasonló kezdeményezések működőképessé tételéhez.” – összegzi az együttműködés egyik tapasztalatát Técsi Judit, Újbuda Önkormányzatának kabinetvezetője.

Európai alternatívák

Az URBACT módszertanának legfontosabb eleme a városok egymás közötti tapasztalatcseréje, a látogatások, peer-review-k nyújtotta tanulási lehetőség. Antal Nikolett, a B32 vezetője és a helyi URBACT csoport koordinátora a tanulmányutakra visszaemlékezve négy megfigyelését osztotta meg velünk.

1. Miközben gyakran emlegetjük a politikai ciklusok közé szoruló városfejlesztés nehézségeit, érdekes volt megfigyelni Írország gyakorlatát, ahol az évente (!) választott polgármester szerepe jóval formálisabb, ugyanakkor az úgynevezett city managerek 10-15 évig is szolgálatban vannak, kellő szakmai folytonosságot biztosítva a városfejlesztési folyamatoknak.
2. Mariborban a projekteket lebonyolító szervezetek az önkormányzati döntéshozataltól távol helyezkednek el, így gyenge a függőségi viszony az önkormányzat és egyes városfejlesztési projektek lebonyolító szervezetei között. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a civil szféra meglehetősen önálló és önkormányzati támogatások nélkül igen aktív. E struktúra hátránya viszont, hogy a gyakorlati tapasztalatok kevésbé jutnak el a döntéshozói szinthez, kevésbé szervesülnek a városvezetés szemléletében.
3. A lengyelországi Lublin gyakorlata éppen a maribori ellentétének tekinthető. Az önkormányzat keretében külön részleg foglalkozik a pályázatokhoz köthető stratégiai tervezéssel, egy másik pedig a pályázatok lebonyolításával. A stratégiai döntések meghozásáért felelős részleg aktív kapcsolatban van az önkormányzat többi ügyosztályával, így mintegy horizontálisan átszövi az egyébként elkülönült, egymással kevésbé kommunikáló szakmai részlegeket.
4. Szintén az egyetemi város Lublin jó gyakorlata, hogy egy külön önkormányzati egység felel a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatokért.

A projekt lelke – a helyi szereplők

Minden URBACT projekt lelke a helyi URBACT csoport (ULG), amelyben mindazok, akiket érintenek a fejlesztések, részévé válhatnak a tanulási, tervezési, megvalósítási folyamatnak. Újbudán a B32 vezetője, Antal Nikolett koordinációjában működő ULG legfontosabb tagjai a Kult11 Egyesület, az egyfajta kulturális inkubációt megvalósító Eleven Blokk Művészeti Alapítvány és a KÉK voltak.

A közös munkába bevont szereplők közötti együttműködések, a kölcsönös bizalom kialakítása hosszas és nem mindig zökkenőmentes folyamat. Néha emailek százaira, találkozók tucatjaira van szükség ahhoz, hogy meginduljon a közös gondolkodás. Az URBACT partnervárosaiba szervezett tanulmányutak is jó alkalmat biztosítanak a helyi teremtő közösség megerősödésére. A projekt megvalósítása során jó gyakorlattá vált, hogy a tanulmányutakon történteket, az ott tapasztaltakat fotós prezentációk keretében megosztják az ULG éppen nem utazó tagjaival, így a projekt tanulási folyamatát mindenki követheti.

Szintén sikeres gyakorlata volt az újbudai ULG-nek, hogy a projekt során a térségbe „beköltöző” új vállalkozások bemutatkozási lehetőséget kaptak a mintegy 15 találkozó valamelyikén. Úgyszintén a helyi érintettek bemutatását, bevonzását szolgálta a Pont Újbudai Kulturális Magazin sorozata, amelyben az ULG által javasolt kreatívipari vállalkozások kaptak megjelenési lehetőséget.

A projektben kitalált új szerepkör, a kreatív nagykövet segíti az ULG külső kommunikációját, a projekt céljainak megismertetését a tágabb környezettel. Újbuda kreatív nagykövetévé Bosznai Tibort választották, aki az emblematikus Hadik kávézó és az ahhoz csatlakozó Szatyor bár ügyvezetője, valamint a Kult11 alelnöke is.

Merre tovább?

A projekt egyik nagy eredménye, hogy megkezdődött a kerület kreatív és kulturális ipari szereplőinek felmérése a brit mapping módszerrel. Az 1. szakaszban a BME hallgatóit is bevonó KÉK segítségével elkészült a kínálati oldal feltérképezése. Ez jelenti egyrészt azt, hogy végre van naprakész információ a KKI helyi szereplőiről, de jelent egy részletes kérdőíven és world café beszélgetésen alapuló helyzetfeltárást is az ő igényeikről, lehetőségeikről.

Ennek eredményeként mind az önkormányzat, mind a KKI szereplők közössége tisztábban látja, hogy melyek a legfontosabb tennivalók, kívánalmak, elvárások. A legfontosabb négy tétel a következő:

1. Utcamenedzseri funkció ellátása – olyan koordinációs, szervezeti feladatkör, amely biztosítani tudja a KKI szereplők közös fellépését, közös cselekvéseit.
2. Közlekedési helyzet tudatos befolyásolása – a legnagyobb kihívás a parkolás kérdése és a forgalomterhelés, amelyben több utca verseng egymással, és amelyben több, kerületen kívüli szereplő is érintett.
3. Kommunikáció – aktív, naprakész kommunikációra van szükség a KKI szereplők,  az önkormányzat és legfőképp a külső szereplők irányába. (A naprakész kommunikáció hiányára élesen rávilágított az az eset, amikor azonnali beavatkozásra volt szükség, hogy ne essen egybe az Eleven Tavasz rendezvény és a városrész lomtalanítása.)
4. Az eredmények hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása – Budapest több kulturális tematikájú utcát „elhasznált” már: a kreatív és kulturális funkciókat átvette a turistaipar, a nehezen létrehozott értékek elhasználódtak, degradálódtak.

Ki az, aki a fenti feladatokat a kezébe veszi? Hogyan garantálja az önkormányzat a hosszútávú fennmaradást? – tették fel a kérdést számtalanszor az ULG-tagok. Az önkormányzat válasza határozott: biztosítékot csak az jelent, ha a helyi érintettek közössége tovább erősödik és képessé válik az önálló cselekvésre és kommunikációra mind a hálózaton belül, mind az önkormányzattal, mind a külső szereplőkkel.

A mapping következő feladata a keresleti oldal feltárása. Hogyan viszonyulnak a helyi lakosok, az itt dolgozók, illetve a „térhasználók” a KKI kínálatához: milyen programokra vevők, milyen helyszíneket, kávézókat, éttermeket preferálnak, milyen árszintet tudnak elfogadni, hogyan viszonyulnak a dizájn-üzletek kínálatához.

A projekt egyik látványos hozadéka, hogy a KÉK és az önkormányzat között megerősödött munkakapcsolat eredményeként a KÉK Budapest100 programja bekerült az URBACT Jó Gyakorlatok tárházába, majd 2018-ban nyert és útrakelt a Come in! elnevezésű jó gyakorlat átadó (transzfer) projekt, szintén Újbuda vezetésével.

A Técsi Judittal és Antal Nikolettel készített interjú alapján leírta: Sain Mátyás

Fotók: www.facebook.com/ujbuda.urbact