Kisléptékű akciók: egy URBACT-innováció, amely segíti a városokat a helyi megoldások kikísérletezésében

Az uniós partnerek és URBACT-szakértők támogatásával végrehajtott "próbaüzemek" lehetővé teszik a városok számára a helyi megoldások prototípusának kialakítását és a jövőbeli intézkedések kockázatmentesítését, miközben a helyi érdekelteket bevonják a közös "cselekvésbe" és "gondolkodásba" a városi kihívások kapcsán. Sally Kneeshaw, az URBACT program szakértője a következőket vizsgálja...

A 2019-ben indított 23 URBACT akciótervezési hálózat legutóbbi fordulója egy új funkció - a kisléptékű akciók - bevezetésének előnyeit élvezte. Első alkalommal minden egyes partnerváros számára 10 000 eurós költségvetés állt rendelkezésre, hogy olyan kísérleteket hajtsanak végre, amelyek az úgynevezett integrált akciótervük (IAP) alapjául szolgálhatnak. Ezt a végleges dokumentumot minden egyes városban közösen készítik el, hogy összefoglalja a tervezett intézkedéseket egy adott városi kihívás kezelésére, a digitalizációtól a hulladékgazdálkodásig terjedő különböző témákban.

Az SSA-kat (Small Scale Actions / Kisléptékű akciók) a korábbi hálózatok azon kérésére vezették be, hogy a korábbi hálózatok erőforrásokat fordíthassanak az ötletek tesztelésére, mielőtt eldöntenék, hogy azok a véglegesített terv részét képezhetik-e. Az URBACT ezeket "kísérletként" kezelte. Ez egy olyan ötlet vagy koncepció, amelyet talán már kipróbáltak egy másik városban, és tesztelni lehet vele a különböző helyi körülmények között történő megvalósítás relevanciáját, megvalósíthatóságát és hozzáadott értékét. A kisléptékű akciók időben, léptékben és térben korlátozottak, és természetüknél fogva kudarcot vallhatnak".

Merjünk kudarcot vallani

A kísérletezés folyamatához hozzátartozik a kudarc lehetősége, és a kudarcból való tanulás lehetősége. A városok szakpolitikáinak kialakításában ez gyakran új kezdetet jelent. Az SSA ezért olyan folyamat is volt, amely lehetővé teszi a közigazgatás számára, hogy agilisabb cselekvési módokat alkalmazzon, más ágazatok, például a tervezés és a technológia módszereit adaptálva, és hogy a hosszú távú akciótervek kidolgozása előtt tesztelni tudja a fenntartható változásra vonatkozó ötleteket. Ez lehetővé teheti a városok számára, hogy jobban és gyorsabban tervezzenek és építsenek, hogy iteráljanak, vagy hogy visszajelzést kapjanak arról, hogy valamit inkább abba kellene hagyni, minthogy közpénzeket pazaroljanak el.

A városok vállalják az SSA kihívását

Legutóbbi felmérésünk szerint az URBACT-hálózatokban részt vevő városok 85%-a vállalta a kihívást, hogy 2021 folyamán legalább egy kisléptékű akciót kipróbáljon. Mivel az akcióterveket 2022 júniusáig kell véglegesíteni, megvizsgáltuk, hogyan működtek ezek az új kisléptékű akciók a gyakorlatban. Javítottak-e a városokban a kormányzási folyamatokon vagy a polgárok életén, illetve mit tanulhatunk belőlük programként?

Tekintettel az URBACT-hálózatok által vállalt városi kihívások széles skálájára - a körforgásos gazdaságtól kezdve a fenntartható turizmuson át a városbranding kialakításáig - az SSA-k nagyon eltérő megközelítései merültek fel. A legtöbb hálózat részt vett egy olyan folyamatban, amelynek célja annak meghatározása volt, hogy prioritásaik és információhiányuk tekintetében melyik fellépés lenne számukra a leghasznosabb. Végül a rendezvények, a tájékoztató kampányok, a végrehajtáshoz szükséges új eszközök/módszerek és a kisebb infrastrukturális beavatkozások voltak a legnépszerűbb SSA-k.

Mini megoldások születnek

Íme néhány példa abból a rengeteg helyi megoldásból, amelyeket az URBACT-városok az elmúlt évben 27 országban kipróbáltak, és amelyek most készen állnak a bővítésre.

KULTURÁLIS BEVONÁS

Az alacsony kulturális és közösségi aktivitással rendelkező városrészek befogadásának javítása érdekében Vilniusban (Litvánia) új beavatkozásokat teszteltek. Ezek különböző szolgáltatásokat és interakciós elemeket kínáltak a különböző városrészekben, például zenei piknikeket, szabadtéri könyvtárakat, történelmi szobákat és a Dublin (Írország) által inspirált "Tea & Chats" elnevezésű programokat. Eközben Szófiában (Bulgária) egy a kultúrához való hozzáférésről szóló tájékoztató kampányt kíséreltek meg a 11-16 éves diákok körébenegy olyan csoportban, amelynek részvételi szintje alacsony.. A tesztelés magában foglalta a diákok körében végzett felmérést, a tanárok képzését, valamint egy népszerű bloggerrel való együttműködést, hogy a diákok számára megfelelő módon kommunikáljanak.

Tudj meg többet az  ACCESS hálózatról. 

ÚJRAHASZNÁLAT és ÚJRAHASZNOSÍTÁS

Környezetvédelmi célú hálózatainkban a javítási és újrahasználati beavatkozásokat, a polgárok bevonását és a tudatosság növelését teszteltük. A körkörös textilfogyasztással kapcsolatos projekt azt vizsgálta, hogyan lehet a divatüzletek számára a lízing/bérleti modelleket általánossá tenni, és hogyan lehet egy működési modellt elindítani a belga Mechelen városában. Bukarest 3. kerülete (Románia) kipróbált egy komposztáló egységet.

Tudj meg többet az  Resourceful Cities hálózatról. 

ÚJ LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK

A hajléktalansággal kapcsolatban a cél az volt, hogy kipróbáljuk, értékeljük és ellenőrizzük, milyen irányba haladjunk az "Első a lakhatás" megközelítés megvalósítása felé vezető úton. Gent (Belgium) a különböző támogató ügynökségek közötti együttműködés új formáját tesztelte, egy új, összehangolt megközelítésben, három kedvezményezett bevonásával. Toulouse-ban (Franciaország) egyedülálló kampányt indítottak a magánbérlők egyetlen kommunikációs csatornán keresztül történő megnyerésére, amely növelte a megfizethető magánlakás-kínálatot. Ez az akció bebizonyította, hogy a koncepciót ki lehet terjeszteni a Métropole tágabb területére is.

Még több információ a  ROOF hálózatról. 

OKOS ÉRZÉKELŐK

Az új szenzortechnológiát több városban is tesztelték, például a városi levegőminőségi adatok valós idejű elemzésére Razlogban (Bulgária) és a helyi fürdőtavak vízhőmérsékletének közlésére Ange-ban (Svédország). Nagyon gyakorlatias tanulságokat szereztek, például arról, hogyan lehet elkerülni a szemétgyűjtést mérő érzékelők károsodását. A tesztelésnek köszönhetően most már könnyebb a méretnöveléshez szükséges összeget beárazni.

Eurico Neves vezető szakértő elmondta: "Az SSA-k nagyon sikeresek voltak számunkra - talán azért, mert ez egy technológia-orientált projekt az IoT és a szenzorok témájában, továbbá könnyű koncepciót alkotni és kis megoldásokat megvalósítani néhány szenzor körül, amelyek később felskálázhatók. Hálózatunk valamennyi városa már élenjár az Integrált akciótervek (IAP) kidolgozásában, jelenleg az SSA-nak az IAP részeként történő felskálázását tervezik.”

Tudj meg többet a  IoTXchange hálózatról.

EMBERKÖZPONTÚ UTCÁK

 A helymeghatározó SSA-k óriási különbséget jelentettek az érdekeltek bevonásában. A konkrét fizikai változások - például az utcák megnyitása - megvalósítása pozitív, negatív és váratlan reakciókat váltott ki, valamint kiderült, hogy több kommunikációra van szükség, például a boltosokkal. A további beavatkozásokat ezen eredmények alapján módosítják a jövőben.

Tudj meg többet a  Thriving Streets hálózatról.

 Dubrovnik (Horvátország) nagyon ambiciózus volt, és új útvonalat tesztelt a turisták és a lakosok közlekedésére. Egy másik város nyíltan vizsgálta felül városuk megközelíthetőségét a mozgáskorlátozott látogatók számára. Azonfelül, hogy javítani akartak a turisztikai élményen, tanulni is szerettek volna a témában.

Tudj meg többet a  TOURISM-FRIENDLY CITIES  hálózatról.

Mik voltak a kihívások, és mit tanultunk?

Az egyes URBACT-hálózatokon belül e helyi "tesztfutamokra" szánt rövid idő, valamint egyes esetekben a közbeszerzés szükségessége miatt egyes városok nehezen tudták a tervezett módon elindítani akcióikat. Több város pedig úgy találta, hogy a kísérleti intézkedések végrehajtásával kevesebb idő állt rendelkezésre az integrált akciótervek kidolgozására.

Sok városban azonban az SSA-nak sikerült a helyi URBACT-csoportokat is bevonnia, ami fokozta az érdekeltek elkötelezettségét. A program nagyszerű lehetőséget biztosított a cselekvésre, nem csak a megbeszélésre és a tervezésre. Az érdekelteknek fontos volt, hogy konkrét, kézzelfogható változtatásokat vitassanak meg, ne csak ötleteket.

A kisvárosok számára, amelyeknek gyakran kevesebb kapacitásuk van a prototípusok és kísérleti projektek létrehozására, ez az új folyamat a tudás, a készségek és a bizalom nyerő kombinációját hozta. Az iPlace-hálózatnak köszönhetően például a városi partnerek hackathonokat szerveztek az ötletek generálására. Ennek eredményeképpen a lettországi Saldus városa a jövőben is rendszeresen tart majd hackathonokat, és a nyerteseknek támogatásokat oszt ki.

Hogyan tovább?

Helyi szinten a tesztelésből származó tanulságokat most minden város beépíti a szélesebb körű tervezési folyamatba. Programszinten az URBACT szorosan figyelemmel kíséri a városokat, hogy a jövőben hogyan lehet finomítani az SSA-iránymutatásokat. Úgy tűnik, hogy a megkérdezett URBACT partnervárosok nagy többsége meg van győződve arról, hogy a kísérleti projekt hasznos eszköz az integrált akciótervek végrehajtásához, különösen a bizonyítékok gyűjtése és a koncepció alátámasztása terén.

Liat Rogel, a ROOF hálózat vezető szakértője elmondta: "Akár sikertelen, akár sikeres, a kisléptékű akciók mind segítenek a városoknak abban, hogy hatékonyabb akcióterveket készítsenek. Igazi erősséget jelent a saját és mások tapasztalatain keresztül történő iteráció lehetősége."

"A kisléptékű akciók sok esetben új dinamikát vezettek be, amelyet folytatni kell, és be kell építeni a jövőbeli tervezésbe és megvalósításba" - mondta Adele Bucella, az URBACT program- és projektvezetője. "A városok ötleteket vettek át egymástól, és együtt tanultak, például arról, hogyan dolgozzanak együtt az érdekeltekkel, hogyan mérjék a hatásokat. Helyi teszteléssel csökkentő a tervezett intézkedések kockázata, valamint a beruházás is megalapozottabb. A folyamat következő szakasza annak biztosítása, hogy az SSA tanulságai jól beépüljenek az összes integrált akciótervbe."

Írta: Sally Kneeshaw

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/small-scale-actions-urbact-innovation-helping-cities-experiment-local-solutions