A közbeszerzés fontossága a város gazdasága számára

Feltételrendszer

Az áruk és szolgáltatások vásárlásának (beszerzésének) folyamatát a városok és városi intézmények általában nehézségnek tartották, különösen, ha ez tágabb gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokhoz kapcsolódott.  A közbeszerzési folyamat bürokratikus, jogi bonyodalmakkal járó eljárás, amelyik idegen a település többi funkciójától, nehezíti a kis és középes vállalkozások (KKV-k) igénybevételét és erősen verseny orientált.

Ez a vélemény azonban napjainkban változik, és az látszik, hogy a közbeszerzés a városok fontos eszköze lett, amellyel ösztönözni tudják a helyi gazdasági fejlődést és kezelik a társadalmi és környezeti problémákat. Tíz éve beszélek már arról, hogy milyen fontos a közbeszerzés a nagyobb eredményesség szempontjából.  Manchester Város Tanácsánál, ahol az utóbbi nyolc évben dolgoztam, a helyi (Manchester-i illetőségű) cégekre és szervezetekre 2008-ban a közbeszerzési költségeknek még 51,5 %-a jutott, 2016-ban ez az arány már 73,6 % volt (lásd az alábbi ábrát) az ellátási láncolat többi, közvetett hasznával együtt.

Vállalkozások és szervezetek növekedése, Manchester, Egyesült Királyság, 2008 - 2016

Van néhány elszigetelt jó gyakorlat másutt is Európában. A legutóbbi fejlemény, hogy a közbeszerzés az EU Városi Agendájarévén a fejlesztéspolitika alapvonalába került. A közbeszerzés az alakuló Városi Innovációs Partnerségek egyik specifikus témája, és horizontális módon jelenik meg a többi cél, mint a gazdasági fejlődés és a szegénység elleni küzdelem keretében.

A közbeszerzés szempontjait az új irányelvek, főképpen a 2014.évi Európai Közbeszerzési Direktívák juttatták előtérbe. Korábban, igen helyesen, a közbeszerzési irányelvek fókuszában az előírások figyelembe vétele, a versenyképesség és az ár, a döntések és az áruk és szolgáltatások átadása volt. Mindez megmarad az új Irányelvekben is, de három lényeges szemponttal egészül ki.

• Először, az Irányelvek a közbeszerzések rugalmasságát ösztönzik, ezen belül lehetőség van potenciális szolgáltatók megbízására az áru és a szolgáltatás piacra kerülése előtt.
• Másodszor, az Irányelvek támogatják a KKV-k részvételét a közbeszerzésben, javasolják a tájékoztatást és az ösztönzést a pályázaton való indulásra és az eredményes pályázatra.
• Harmadszor, az Irányelvek aktív módon ösztönöznek arra, hogy a közbeszerzési folyamat nagyobb társadalmi, környezeti célokat szolgáljon.

A Procure (Közbeszerzés) URBACT Hálózat

A közbeszerzés fontosságának előtérbe kerülése játszott közre az URBACT III Program Procure (Közbeszerzés) hálózatánaklétrejöttében. Vezetője Preston (EK) Város Tanácsa. Úgy gondoltuk, most jött el az idő arra, hogy megfontoljuk, hogyan állítható a városok közbeszerzési eljárása a helyi gazdaság, a helyi vállalkozások és lakosok maximális javának szolgálatába.

A Procure Hálózat nemcsak a települési önkormányzatoknál alkalmazott közbeszerzéssel foglalkozik. A Procure Hálózat és ezen belül az egyes városokban az URBACT Helyi Csoportok (UHCs-k) résztvevői a helyi intézmények is. „Horgony-intézményeknek” nevezzük ezeket – vannak köztük egyetemek, egészségügyi intézmények, lakásszövetkezetek és nagyvállalatok. Ezek a közösségi, üzleti és szociális ágazatba tartoznak, sok foglalkoztatottat alkalmaznak, sokat költenek áruk és szolgáltatások vásárlására, és nem valószínű, hogy elköltöznek a városból ­– méretük és helyi beágyazottságuk köti őket.

A Procure hálózat kétéves működése során igyekszünk megértetni a város vezetőivel és a többi érdekeltekkel:

• Mi az Európai Közbeszerzési Irányelvek és az országos előírások szerepe az áruk és szolgáltatások tervezésében és beszerzésében.
• Hova kerül a város által elköltött pénz, milyen mértékben jut a helyi gazdaságba, azon belül az egyes gazdasági ágakba és KKV-kba.
• Hogyan lehet innovatív a közbeszerzés, hogyan érvényesülhetnek a társadalmi és környezeti kritériumok a folyamatban.
• Hogyan lehet a KKV-kat bekapcsolni a folyamatba, hogyan lehet segíteni őket a pályázat során.
• Hogyan mérhető és ellenőrizhető a közbeszerzés szélesebb körű hatása. 

A Procure (Közbeszerzés) Hálózat munkája nem előzmények nélkül indult. A helyzetértékelő alapozó tanulmány szerint mindegyik város hozzáfogott már közbeszerzési gyakorlatának továbbfejlesztéséhez. Ezt a törekvést kívántuk előmozdítani nemzetközi találkozókkal, az UHCs-k közreműködésével és Integrált Akciótervek készítésével.   

Néhány példa:

• Preston (EK) városa felmérte, hogy a horgony intézmények (a városvezetéssel együttműködő helyi intézmények) közbeszerzéseinek pénzei hova, melyik földrajzi területre és melyik ágazathoz kerültek.
• Albacete (Spanyolország) városa összekapcsolta a közbeszerzést és a munkahelyteremtést úgy, hogy a szerződés követelményei között rögzítette a foglalkozási lehetőségek bővítését.
• Almelo (Hollandia) városa a cégekkel együttműködve tanácsadással és készségfejlesztéssel segíti a KKV-kat a közbeszerzési dokumentumban kiírt pályázatokon való részvételre.
• Koszalin (Lengyelország) városa a Városfejlesztési Stratégiájának prioritásai között rögzítette a közbeszerzés keretében elérni kívánt célokat.
• Lublin (Lengyelország) városában létesült egy közbeszerzési iroda és van közbeszerzési terv, amelyben tájékoztatják a potenciális szállítókat a várható lehetőségekről.
• Candelaria (Spanyolország) városa közösségi fórumokon, a lakosok bevonásával kívánja megtervezni az árukat és szolgáltatásokat, még a közbeszerzési folyamat indítása előtt.
• Bologna (Olaszország) városa innovatív közbeszerzési anyagában hangsúlyosan kezeli a környezet- és természetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás szempontjait valamint a KKV-k szerepét.
• Koprivnica (Horvátország) városa ösztönzi a KKV-kat a pályázati részvételre azzal is, hogy a tenderhez szükséges kvóták számát 20.000 Euró alá csökkenti.
• Nagykálló (Magyarország) városa a közbeszerzési dokumentum kiadása előtt találkozott a vállalkozásokkal és tájékoztatta őket a lehetőségekről.
• Prága IX. kerülete (Cseh Köztársaság) minden közbeszerzési lehetőségről előre tájékoztatást tesz közzé a honlapján.
• Satu Mare (Szatmárnémeti, Románia) városa népszerűsíti a közbeszerzési lehetőségeket és ösztönzi a kis vállalkozásokat a pályázaton való részvételre.

A kiadások elemzése

A Procure (Közbeszerzés) hálózat fő tevékenysége az Integrált Akcióterv feltételrendszerének megállapítása. Mielőtt bármit tennének a városok azért, hogy a közbeszerzés jobban szolgálja a társadalmi és környezeti célokat és ösztönözze KKV-k részvételét, először is három tényezőt kell tisztázni. Ismerni kell a jogi kereteket, azaz az EU, az országos és a helyi előírásokat. Másodszor, mérlegelni kell, hogyan lehet a közbeszerzési eljárás innovatív, hogyan szolgálhatja a helyi gazdaság, valamint a helyi társadalom és környezet érdekeit. Harmadszor, értékelni kell, hogy az adott körülmények között hova kerüljön a közbeszerzéssel elköltendő pénz.

Az URBACT akciótervezési módszertana hangsúlyozza, hogy a tényfeltárás elengedhetetlen minden stratégia készítésénél. Ha egy város komolyan törekszik közbeszerzési eljárásának továbbfejlesztésére és ezáltal nagyobb előnyhöz kívánja juttatni a helyi gazdaságot, társadalmat és környezetet, tisztában kell lennie avval, hogy valójában mennyit költ a közbeszerzésre, és a kiadott pénz hova kerül. A kiadások elemzésére leginkább a pénzügyi év végén kerülhet sor, és a tényleges adatok alapján lehet megállapítani a következőket:

• A pénzköltés földrajzi elhelyezkedése: a beszállító cégek és szervezetek, és a nekik jutó pénz mekkora aránya marad városban, mekkora a régióban, és mekkora az ország más területein. Vizsgálni lehet azt is, hogy közvetetten a kiadások mekkora hányada jut ki a városból illetve a régióból.
• A pénzköltés ágazati megoszlása: a kiadás mekkora hányada jut például az építési és a kommunikációs ágazatba és a tanácsadókhoz. Ezt csatolni lehet a földrajzi megoszláshoz, így megállapítani, hogy mely ágazatok vannak képviselve a városban és környékén, illetve azt is, hogy a helyi gazdaság mely ágazataira jut kevés pénz a közbeszerzésből.
• A pénzkiadás címzettje: például, a kiadás mekkora hányada jut KKV-knak és nem-kormányzati, non-profit szervezeteknek. Ezt megint lehet kapcsolni a földrajzi megoszláshoz és megállapítani, hogy például a városi székhelyű beszállítók között mekkora a KKV-k és non-profit szervezetek aránya.
• A fenti adatokról a helyi érdekeltek tájékoztatása révén mindenki jobban megismeri a közkiadások jellegét és hatását, és felismerik, hogy a közbeszerzés a helyi fejlesztéspolitikai célok elérésének eszköze.

Az előnyök maximalizálása a közbeszerzés eszközével

A partnervárosok most foglalkoznak a kiadások elemzésével és az Integrált Akcióterv feltételrendszerével. Amint ez kész van, vizsgálni kezdjük, hogy hogyan lehet a közbeszerzési folyamatba illeszteni a társadalmi (szociális) követelményeket, és hogyan lehet növelni a közbeszerzés révén a társadalmi előnyöket. Ennek több módja van, például:

• Megbízás: A beszerzésre kerülő áruk és szolgáltatások tervezésénél a horgony intézmények (a városvezetéssel együttműködő helyi intézmények) felkérhetik a potenciális beszállítókat, hogy termékeik szolgáljanak társadalmi célokat is, például a bűnözés csökkentését.
• Tender/pályázat folyamata: a pályázat keretében a horgony intézmények a szelekcióhoz százalékos arányokat rögzítenek a társadalmi kritériumok teljesítéséről, például 10 %, és erről kérdezik a potenciális szállítókat.
• Tender/pályázati döntés: a döntéshozatalnál a horgony intézet pontozza a pályázatokat társadalmi szempontok teljesítése szerint.
• Ellenőrzés: az intézmény figyelemmel követi, hogy a szállítók érvényesítik-e a szociális kritériumokat.

A Procure (Közbeszerzés) Hálózatban résztvevő partnervárosokon kívül más városok is dolgoznak azon, hogy a közbeszerzési eljárásoknak nagyobb szerepe legyen a helyi gazdaság fejlesztésében, de jó lenne, ha ez a kezdeményezés tovább terjedne. Meggyőződésünk, hogy a korszerű közbeszerzési tevékenység kulcstényező lehet minden olyan fejlesztéspolitikában, ahol a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok egyaránt fontosak. Vonatkozik ez az infrastruktúra-fejlesztés projektjeire, a városvezetéshez kapcsolódó intézmények kiadásaira és minden városi projektre, ezek között az URBACT Megvalósítási Hálózatokra is. A közbeszerzés az integrált megközelítés egyik leghatásosabb, bár nem eléggé érvényesített eszköze.

Hálózatunk két éves munkája során igyekszünk 11 városunkban javítani a közbeszerzés gyakorlatán és példával, bizonyítékkal szolgálni más városok számára. Be kell látnunk azonban, hogy a változás európai szinten igen hosszú időt igényel, amíg általánosan elismerik a közbeszerzés és a városi gazdaság kapcsolatának fontosságát.   

Benyújtotta: Matthew Jackson URBACTvezető szakértő