Közösségi lakhatás – a városi lakhatási politika egyik kulcs összetevője

Ezek a megoldások általában olyan kormányzási mintákon alapulnak, amelyek egyensúlyt teremtenek az egyéni vágyak és a kollektív igények között, és biztosítják a bérlők sokféleséget. A közösségi (közösség által irányított) lakhatási modellek olyan életmódot segíthetnek elő, amely jobban alkalmazkodik a 21. századi egyének és közösségek komplex társadalmi-gazdasági, egészségügyi és környezeti igényeihez.

"Kétségtelen, hogy a közösségi lakhatási modellek egyre fontosabbá válnak, mivel magukban foglalják a kölcsönös támogatás és a szolidaritás elemeit is, amelyet sok ember keresni fog." – Michalis Goudis, a Housing Europe kommunikációs igazgatója

Ebben a cikkben bemutatjuk és feltárjuk a webináriumon megtárgyalt, együttműködésen alapuló és közösségorientált lakhatási rendszerek fő típusait, és megvizsgáljuk, hogyan járulnak ezek hozzá a modern társadalmi igények kielégítéséhez. Végül feltesszük a kérdést, mit lehet tenni európai szinten az ilyen megoldások támogatása érdekében, a jogokon alapuló, szélesebb körű megközelítés részeként.

A közösségi lakhatás sokféleségének megértése

A közösségi lakhatás szempontjainak vagy formáinak leírására többféle kifejezés is használatos. Ezek között szerepelnek olyan fogalmak, mint a „kollektív”, az „együttműködő”, a „lakosok által irányított”, a „részvételi”, az „önszerveződő”, valamint a „együttélés”, a „szociális lakásépítés” és a „saját építés”. A végfelhasználók – leendő lakók – részvétele a tervezésben és a kollektív döntéshozatalban minden módszertanban közös, amellett, hogy a lakásállományra és a beépíthető földterületre közjavakként tekintünk.

Ezeket a modelleket leggyakrabban az állami vagy önkormányzati lakásépítési rendszerek kiegészítéseként közelítik meg, túlmutatva az elsődleges lakhatási igények szimpla biztosításán. E modellek gyakran összetett motivációkból indulnak ki, beleértve a megfizethetőséget, a közösségi élet iránti vágyat, a társadalmi beilleszkedést, valamint a nemek közötti egyenlőség, a környezeti fenntarthatóság és a demográfiai átmenet körüli progresszív értékrendeket.

A kollaboratív lakásmodellek tehát a társadalmi kohézió fontos forrásai lehetnek az európai városokban, legyőzve a társadalmi elszigeteltség és az anyagi nélkülözés különféle megjelenési formáit. Az aktivisták által vizsgált megközelítések sokfélesége mutatja az innovatív megközelítést olyan kérdésekben, mint a közösségi részvétel, a társadalmi befogadás, a szolidáris gazdaság, az etikus finanszírozás és a részvételi dizájn.

Dr. Darinka Czischke(link is external), a TU Delft kutatója a webináriumon kiemelte, hogy az együttműködő lakhatási modellek sokféle mutáción mentek keresztül az elmúlt században. Az ilyen kezdeményezések egyik legelterjedtebb formája a szövetkezeti ház, amely az 1900-as évek elején alakult ki a szélesebb szövetkezeti mozgalom részeként.

Kollaboratív lakhatási modellek az Északi-Féltekén, Dr Darinka Czischke

A különböző társadalmi és technológiai trendek hatással voltak az állami és a piacvezérelt lakhatási alternatívák keresésére. Ide tartoznak az 1960-as évek polgárjogi mozgalmai, amelyek az első közösségi területmenedzsment modellek (Community Land Trusts, CLT) létrehozását eredményezték, majd az 1970-es évek emancipációs mozgalma, amely a kollektív lakhatás új formáit mutatta fel.

Az elmúlt években az ezredforduló lakhatási válsága lendületet adott a lakhatási aktivisták új generációjának, akik tovább dolgoznak a lakók által irányított szövetkezetek, a saját irányítású kollektív lakások és a CLT-k modelljein.

Webináriumunkban – az UIA(link is external) és az URBACT várospéldáin keresztül – három modellt vizsgáltunk alaposabban: a szövetkezeti, a Community Land Trust és a közösségi lakhatás (co-housing) modelljeit. Ez alkalomból képviselők, köztisztviselők, aktivisták és más aktív szereplők nézeteit is megismerhettük. A következő fejezetekben részletesebben áttekintjük ezeket a lakhatási formákat.

Lakásszövetkezet: egy ésszerű megközelítés

Andreas Wirz, a Svájci Lakásszövetkezeti Szövetség igazgatósági tagja elmondta, hogy országában hosszú hagyománya van a szövetkezeti lakásoknak. Ez a hagyomány az 1980-as években jelentős lendületet kapott, amikor az együttélés alternatív módjai iránti érdeklődés megugrott. Jelenleg Zürichben mintegy 35 000 szövetkezeti lakóegység található, és az összes bérelt lakás 25%-a nem profitorientált.

A lakásszövetkezetek az egyedi lakások méretének és alaprajzának sokféleségét kínálják, közös létesítményekkel kombinálva. Az ilyen modellek tehát hatékonyan reagálnak a közösség, valamint a különféle családok és egyének igényeire olyan módon, amely nem csupán a legmegfizethetőbb Svájcban, hanem kevesebb helyet is igényel, mint más lakhatási formák.

Különféle típusú és méretű lakásokat kínál a zürichi Kooperatív Kalkbreite, Kalkbreite(link is external), 2014

A szövetkezeti lakhatás kialakult ökoszisztémájával rendelkező svájci modell az állami szereplőkkel folytatott szoros együttműködésre épül. Például Zürichben a helyi és regionális lakhatási támogatásokat szövetségi jelzáloggaranciák és egy, a nonprofit házépítést szolgáló központi iroda egészítik ki. Ezen felül a Svájci Lakásszövetkezetek Szövetsége forgóalapokkal, szolidaritási alapokkal és részvénytőke-hozzájárulással segít új lakásprojekteket.

A lakásszövetkezetek nem korlátozódnak a nagy szövetkezeti hagyományokkal rendelkező területekre. Chemnitzben, az ALT/BAU URBACT transzferhálózat vezető partnervárosában a fel nem használt és pusztuló lakásállomány aktiválására keresnek megoldásokat, és az első lakásszövetkezetek a semmiből jöttek létre.

Volker Tzschucke, a chemnitzi lakásszövetkezet egyik alapítója a webináron beszámolt arról, hogy egy szervesen kialakuló baráti társaságnak köszönhető az új lakhatási paradigma a városban. A kezdeményezést egy helyi szövetkezeti bank segíti. Egy olyan csökkenő lakosságú városban, mint Chemnitz, az együttműködési modell fontos eszköz lehet az üres épületek és lakások közösség által irányított újjáépítésében.

Közösségi területmenedzsment – bíztató alternatíva az ingatlanspekulációval szemben

A közösségi területmenedzsment (Community Land Trust - CLT) lényege, ahogy a CLT Brussels(link is external) (CLTB) részéről Arthur Cady kifejtette, hogy megvédjék a lakhatási célú ingatlanokat (telkeket és épületeket) az ingatlanspekulációtól. Ennek módja, hogy megvásárolják a területet, majd hosszútávra bérbe adják az azon lévő házak/lakások tulajdonosainak. Ilyen módon a föld alapítványi (trust) tulajdon marad, és csak a lakásokat lehet fix, de hosszú távon megfizethető áron értékesíteni előre meghatározott feltételek szerint.

Más, a megfizethetőséget szolgáló lakhatási programokkal ellentétben, ahol állami támogatásokkal kell kiegészíteni a lakások vásárlásáért vagy bérléséért fizetendő árat, a CLT-knek csak egy induló beruházásra van szükségük a földvásárláshoz, valamint az épületek felépítéséhez vagy felújításához. Ezt az innovatív megközelítést jelenleg a CALICO(link is external) UIA projektben tesztelik, ahol az állami finanszírozás döntő jelentőségű volt a föld megvásárlásához, és lehetővé tette, hogy a lakóegységeket a legsebezhetőbb csoportok számára is megfizethető áron lehessen tartani.

Mivel a modell elsősorban a tulajdonláson alapult, a webinárium résztvevői megkérdezték, mi történne, ha a CLT egységek tulajdonosai később eladnák a lakásukat. A tulajdonosok számára megengedett, hogy lakásaikat az eredeti vételáron, plusz a hozzáadott érték 25%-áért értékesítsék, függetlenül attól, hogy mennyi ideig éltek ott, így a tranzakció árát hosszú távon is a piaci ár alatt lehet tartani.

A CLTB lakosai valamennyien jogosultak szociális lakhatásra, így a CLTB hivatalosan elismert szociális lakásszolgáltatóvá vált, rendszeres támogatásokkal a brüsszeli fővárosi régióból. A CALICO-ban külön program van egyedülálló nők és intergenerációs lakosok számára, különféle gondoskodási lehetőségeket és szolgáltatásokat integrálva a lakhatási projektbe.

A CLTB demokratikus irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben nemcsak a hatóságok és a lakosok vesznek részt, hanem szomszédok és a civil társadalom képviselői is. Ez lehetővé teszi a szélesebb városi közösség számára, hogy részt vehessen és beleszólhasson a fejlesztési folyamatba. A CLTB közösségi részvételére irányuló erőfeszítései között szerepel az emberek képzése a társtulajdon kezelésére, közösségi helyiségek létrehozása, valamint földterület rendelkezésre bocsátása egyéb helyi kezdeményezések számára.

A közösségi lakhatással kapcsolatos legújabb trendek és erőfeszítések

Jelen pillanatban Európa 109 CLT-t számol Angliában és Walesben, 22-t Franciaországban, 4-et Belgiumban és fejlesztés alatt állnak ilyenek Írországban, Hollandiában és Németországban, ideértve az „Inkluzív és összetartó városok fenntartható lakhatása” című INTERREG projekt támogatását is (SHICC(link is external)). Ez utóbbi célja, hogy támogassa a sikeresebb CLT-k létrehozását az Észak-Nyugat-Európa (NWE) régió városaiban a 2017–2020 közötti időszakban.

Az első német CLT-t jelenleg Berlinben építik, egy olyan városban, amelyben már több mint 500 co-housing projekt működik, de ahol a föld az elmúlt években gyakorlatilag nem volt elérhető. Ahogyan Michael LaFond(link is external), a Kreatív Fenntarthatósági Intézet és a cohousing berlin(link is external) adatbázisának alapítója elmagyarázta a webináron, a CLT-k itt egy olyan tanulási folyamatot kínálnak, amely egy másik szintre hozza az együttélési és az együttműködési lakhatási projektek tapasztalatait.

A berlini Stadt Boden Stiftung(link is external) néven működő CLT „állampolgári alapítvány” lesz, egy demokratikusan ellenőrzött helyi szervezet, amelyben a lakosok, a szomszédság, az adományozók, az állami testületek és a szakértők közvetlenül részt vesznek. Az egyszerű lakhatási projektek mellett a berlini CLT lehetővé teszi az aktivisták számára, hogy összehangoltabb politikai keretet építsenek ki, szorosabb együttműködést alakítsanak ki az önkormányzattal, szélesebb körű demokratikus döntéshozatali struktúrákat és szilárdabb, hosszú távú perspektívát adjanak a városban a kollaboratív lakásépítéshez.

A kollaboratív lakhatás egy másik formáját ennél kedvezőtlenebb intézményi környezetben tesztelték. A köz-civil együttműködés gyenge hagyománya és a gyorsan zsugorodó bérlakásszektor mellett Budapest Zugló kerülete az UIA által finanszírozott E-Co-Housing(link is external) projekt kidolgozásával foglalkozik egy új, környezetvédelmi szempontból is fenntartható közösség létrehozásán.

Szabó Rebeka, a kerületi polgármester-helyettese bemutatta, hogy Zugló törekvése egy olyan gazdaságilag megvalósítható és környezeti szempontból fenntartható szociális lakhatási rendszer prototípusának megteremtése, amelyet helyi szinten lehet megismételni állami támogatás nélkül. A zöld technológiai társaságokkal, a környezetvédelmi és társadalmi nem kormányzati szervezetekkel és az egyetemmel együttműködésben a kerületi önkormányzat egy fókuszcsoportot hozott létre, hogy kialakítson egy lakóépületet közösségi terekkel, közös létesítményekkel és olyan intelligens technológiai megoldásokkal, amelyek például lehetővé teszik a leendő lakosok számára energiafogyasztásuk figyelemmel kísérése.

Együttműködő lakhatás – milyen szerepet játszik az EU-támogatás?

Míg a kollaboratív lakásépítés biztosan nem fogja megoldani Európa valamennyi lakhatási kihívását, a tulajdonlás különböző nem spekulatív formái részét képezhetik a megoldásnak. Kulcsfontosságú szerepet játszhatnak Európa legégetőbb igényeinek kielégítésében - amelyet a Covid-19 hatása tovább súlyosbít - a lakhatási egyenlőtlenségek, a társadalmi kirekesztés, a fenntarthatóság és más problémák területén. A modell a lakosokat és a közösségeket állítja első helyre, az irányítást a kezdeményezések középpontjába helyezi, és modelleket kínál a megfizethető és környezetvédelmi szempontból fenntartható lakhatáshoz.

A városoknak vállalniuk kell a felelősséget annak biztosításában, hogy polgáraik hozzáférjenek megfelelő és megfizethető lakhatáshoz. Ugyanakkor a nemzeti és az európai szint is fontos szerepet játszhat az ilyen erőfeszítések támogatásában az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap+, az Európai Beruházási Bank, az Invest EU(link is external) és más konstrukciók révén. Ide sorolhatjuk a városok URBACT által támogatott tanulási hálózatait, az UIA által megvalósuló innovatív rendszerek kipróbálását és más csereprogramokat, például a housing2030(link is external)-t.

Az EU Városi Menetrendje(link is external) (UAEU) kulcsszerepet játszik azáltal, hogy támogatja a megfizethető lakhatással kapcsolatos partnerséget(link is external) - amely összehozza a városok, a tagállamok, valamint a különféle európai intézmények és kezdeményezések képviselőit. A Partnerség 2018. decemberében közös cselekvési tervről(link is external) állapodott meg a „jobb szabályozás”, a „jobb ismeretek és irányítás”, valamint a „jobb finanszírozás” témájában.

Az URBACT és az UIA közös tanulási tevékenysége a „lakhatáshoz való joggal foglalkozó városok” témájában közvetlenül erre és más EU UA-partnerségek munkájára épül. A közösségvezérelt lakásmodellekről szóló első URBACT-UIA webinárium összehangolta és támogatta a partnerségi cselekvési terv ajánlásait a jó lakáspolitikáról és kormányzásról helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten.

Michalis Goudis azzal a gondolattal zárta az online szemináriumot, hogy az ilyen típusú tanulási csereprogramok megerősítése egyértelmű hozzájárulás ahhoz, hogy a jövőben az EU Szociális Jogi Chartája és a European Pillar of Social Rights(link is external) valamennyi EU-s szakpolitikára hatást gyakoroljon.

-

Figyeljen a jövőbeli URBACT-UIA online szemináriumokra, amelyek a lakhatáshoz való jog érvényesítése felé vezetik az európai városokat.

Regisztráljon most a következő, a lakhatási kirekesztéssel foglalkozó webinárra!

Lemaradt a webinarról? Teljes terjedelmében itt megtekintheti(link is external) az URBACT Youtube csatornáján.

Írta: Laura Colini és Polyák Levente

Eredeti cikk: https://urbact.eu/community-led-housing-key-ingredient