A két várost az ételek szeretete köti össze

A dombvidéki város Mollet del Vallès kilenc mérföldre van Barcelonától, régi hagyománya a jó evés és a táj védelme. De eddig nem létezett a városban a termelőket és a fogyasztókat összekapcsoló, város szintű élelmiszerpolitika.

Így volt ez 2013-ig, amikor a gazdasági válság közepette az önkormányzat külön osztályt hozott létre nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, innovatív ötletek keresésére, a közszolgáltatás kapcsolatépítési lehetőségeinek feltárására, olyan EU programokhoz való csatlakozásra, mint az URBACT. Ugyanekkor a svédországi Södertalje Jó Gyakorlat Város, az Étrend a Zöld Bolygóért (Diet for the Green Planet) URBACT kísérleti transzfer hálózat vezetője olyan transzfer városokat keresett, mint például Mollet del Vallès, hogy megoszthassa velük jó gyakorlatát.

Södertalje, a 95.000 lakosú város híres arról, hogy támogatja a fenntartható helyi mezőgazdálkodást, hogy az lakosok részére szennyezés-mentesen tudjon táplálékot biztosítani. Svédországban – ellentétben Spanyolországgal  – országos törvény írja elő, hogy a városok felelőssége a közétkeztetés biztosítása. A városi élelmezési osztály 250 embert – köztük szakácsokat – alkalmaz, az ételt a város közvetlenül a termelőktől vásárolja. Naponta 24.000 iskolai ebédet osztanak ingyen, a húsfogyasztást 2010 óta 30 %-kal csökkentették, a hulladékot 40 %-kal mérsékelték. Södertälje iskolásainak 60 %-át helyi, az évszaknak megfelelő, organikus étellel látják el.

(Itt található meg a többi 97 URBACT Jó Gyakorlat figyelemmel az új Transzfer Hálózatokra)

Az, hogy Mollet hogyan adaptálta és fogadta be  Södertalje módszerét, arról szól, hogy egy innovatív városfejlesztési módszer az URBACT-nak köszönhetően országhatárokon keresztül jutott el és fejtette ki hatását Európa túlsó részén.

(További információ az URBACT Transzfer Hálózatokról szóló felhívásáról itt olvasható)

Mikor 2014 elején Mollet csatlakozott az ‘Diet for a Green Planet’ projekthez és a Södertälje vezette városhálózathoz a másik két transzfer várossal, Łomża-val (Lengyelország) és Molėtai-val (Lettország) együtt, elhatározta, hogy a helyi lakosság javára átalakítja a helyi élelmiszertermelést.  Az URBACT előírásoknak megfelelően Albert Garcia, a Mollet-i EU és nemzetközi kapcsolatok osztályvezetője URBACT Helyi Csoportot alakított ki. A Helyi Csoport sokféle érdekeltből áll, 14 tagja között vannak választott képviselők, önkormányzati tisztviselők, iskolaigazgatók, szakácsok és helyi gazdálkodók, akik rendszeresen találkoznak helyi szinten és látogatják a többi hálózati partnereket.

(Itt további információ található az URBACT Étrend a Zöld Európáért hálózatról)

A Södertälje-ba  tett első látogatásul után, ami arról szólt, hogy Mollet át tudná-e venni a megismert élelmezési módszert, nagy volt a bizonytalanság. „Ötletekkel teli bőrönddel jöttünk vissza Svédországból” mondta Garcia. „De bizonytalanok voltunk. A két város nem hasonlít egymáshoz. Más az étkezési kultúra, más az irányítás, mások az emberi erőforrások, más a költségvetés. Hogyan is tudnánk átvenni és alkalmazni, amit tanultunk? Hogy működhetne mindez nálunk?”

Molletben, ebben a spanyol városban az élelmiszerellátást és az éttermek fenntartását kiszerződés keretében magánvállalkozások végzik, és még soha senki nem hallott arról, hogy ilyesmit az önkormányzat saját intézményi keretei között intézhetne. „Mikor Södertäljéről olvastam, nagyon csodálkoztam, hogy az étkeztetés és étrend és az önkormányzati ügyek között szerepel. Számunkra a Södertäljei Étrend politika és ennek önálló hivatali egysége olyan idegen volt, mint egy UFO”- emlékezik Albert Garcia. „ A városnak szándéka volt piacot teremteni a helyi élelmiszerek számára, ez a város 2025-ig szóló fejlesztési stratégiájában is szerepelt, de senkinek se jutott eszébe, hogy a közétkeztetés lehet a városi-agrár fejlesztés eszköze. Pedig van egy gyönyörű, 734 hektáros agro-ökológiai parkunk, a Gallencs, közigazgatási területünk 50 %-át fedi le, van egészséges étkezési kultúránk, alkalmas az éghajlat egész évben ízletes termékek előállítására” – mondta Garcia.

Az első svédországi látogatás után Mallet az URBACT előírásokkal összhangban megalapozó tanulmányt dolgozott ki, ennek során készítette el az éttermek legelső minőségi ellenőrzését. Az eredmény nem volt egységes. A gyerekek és a szülők elégedettek voltak a minőséggel és az ételek ízével is. Ugyanakkor kiderült, hogy a legtöbb étel, amit a gyerekek kaptak, előzetesen mélyhűtött volt és messzi helyekről szállították. Valaki megjegyezte: „Miért kellene változtatni a rendszeren, ha az emberek elégedettek, semmilyen panaszt nem kaptunk.” De Södertälje inspiráló eredményei és a helyi gazdasági fejlődés és egészségesebb életmód perspektívája Mollet önkormányzatát a reform felé lendítette előre.

A Jó Gyakorlat adaptálása, nem másolása

Molletben nem lehetett olyan étkeztetési ügyosztályt létesíteni, amelyik közvetlenül vásárol a közétkeztetés számára. Ezért a város Södertälje jó gyakorlatát a saját feltételeihez alakította. Nura Duno és Antonio Martinez tisztviselők módosították a régi közbeszerzési rendszert egy új modell szerint, ami a minőségre helyezi a hangsúlyt, nem a beszerzési árra, így több száz gyerek eheti a közeli gazdáktól származó ételt a családok költségeinek emelése nélkül. Az új közbeszerzési rendszert 2014-ben a Södertälje-i Étrend a Zöld Bolygóért elvei szerint alakították ki – Ízletes és egészséges étel, organikus, kevesebb hússal, több zöldséggel és teljes kiőrlésű gabonával, szezonális étrenddel, helyben termelt alapanyagokból, kevesebb éttermi hulladékkal.

Nem aszerint választottak vállalkozást, mint korábban, hogy melyik vállal a legolcsóbban. Az új modell szerint az önkormányzat kötött áron ad megbízást az éttermek működtetésére, és pontozásos rendszer szerint, minőségi alapon választja ki és ellenőrzi a győztes vállalkozást. A pályázó vállalkozásokat pontszám szerint hasonlítják össze. A pontozás olyan szempontokra terjed ki, mint tápláló és ízletes étel (ezen belül követelmény: ne legyen előfőzött vagy elősütött étel; legalább 10 féle zöldség legyen hetente); öko-étel; helyi, friss termék (a zöldségtermesztő gazdaság legfeljebb, de inkább kevesebb, mint 30 km-re legyen).

„Nem volt könnyű alkalmas, a kritériumoknak megfelelő, vállalkozást találni. Jogi tanácsokra is szükségünk volt, hogy teljesítsük az EU közbeszerzési előírásait. Ez kissé bonyolult volt.” – mondta halkan Martinez. „Kompromisszumokat is kötöttünk. Más városokat is érdekli a dolog, sőt, független magániskolákat is.”

A kompromisszumok részben a költségekkel függtek össze. Az organikus, friss, a kis gazdaságokból jövő termék többe kerül, mint az iparilag gyártott, újra melegíthető étel. A családok számára meghatározott árak alacsonyan tartása érdekében az önkormányzat más költségeket csökkentett, például mérsékelte a szakácsok munkaidejét és a szállítókat ösztönözte, hogy alacsonyabb profitrátával dolgozzanak.

A transzferváros és a helyi közösség haszna

Jelenleg Molletben három városi óvoda gyerekei és a fogyatékosokat ellátó két központ kliensei kapnak egészséges ebédet; lencse, cukorborsó, paradicsom, zöldsaláta, bab, répa és más, Gallecs-ben, a város melletti 700 hektáros öko-gazdaságban termett zöldség kerül az asztalra. A többi friss étellel, hússal, hallal való ellátást egy regionális szervezettel való megállapodás biztosítja. A 10 városi elemi iskola közül háromban a szülők kezdeményezik az étkeztetés hasonló reformját, és a többi iskola is érdeklődik Molletben is és másutt is. Jelenleg a Mollet-i közétkeztetés által nyújtott ételeknek átlagosan  80 %-a organikus és 100 %-a szezonális. Minden zöldségféle kevesebb, mint 30 km távolságban levő gazdaságból érkezik. A kenyér is helyben készül egy helyi malomban őrölt lisztből. A hagyományos őrlési technikával működő malmot a Gallecs agro-parkban létesítették a Gallecs konzorcium és a Barcelonai Egyetem közös kutatási programja keretében. A fennmaradó zöldséget az agro-öko park közös konyhájában dolgozzák fel.

Mindez több munkahelyet és gazdasági fejlődést is jelent. Gallecs-ben jelenleg 20 kisgazdaság működik közre, és ennek köszönhetően többük kétszer annyi ember foglalkoztat, mint 2013-ban. A számok nőnek. Gallecsben most 7 hektár művelhető földterület van, míg a projekt kezdete előtt csak 2 hektár volt. A helyi gazdák 14 közétkeztetési helyet látnak el a régió más városaiban is.  „Visszajönnek a fiatalok a földhöz. Sok új kezdeményezés van, nem nagyszabású.” – mondja  Gemma Safont, aki a „Gallecs Konzorciumot” vezeti, melyet 2005-ben Mollet, a környező városok és a Katalán kormány közösen létesített az organikus gazdálkodás, a környezetvédelem és a jólét előmozdítása érdekében. Safont itt, a családi gazdaságban nőtt fel és látta, hogyan válik a terület paradicsommá nemcsak a növények és a vadvilág számára, hanem annak a 750 ezer embernek is, aki évente idejön a környező városokból.

Változó szokások és a nehézségek áthidalása

A helyi, szezonális, organikus iskolai étkeztetés jó gyakorlatának Södertälje-től Mollet-be való átvétele szabályok és szemléleti módok változtatását igényelte.

Garcia szerint először is megfelelő szövetségeseket kellett találni. A többi URBACT városhoz hasonlóan Mollet is megalakította saját URBACT Helyi Csoportját. Tagjai csupa lelkes tanár, gazda, szakács és politikus, óvodavezető és tisztviselő volt ugyanúgy, mint Södertälje-ben. Az önkormányzat kapcsolatba lépett a Katalán Ökoiskolák Szövetségével, akik tanácsot adtak arra, hogy hogyan szervezzék át a közétkeztetést, és auditálást is vállaltak. „Ez az URBACT Helyi Csoport nagyszerűen hozta össze a helyi aktív résztvevőket. Közösségtudat, kölcsönös elkötelezettség egy közös ügy mellett …csak így lehet fenntarható változást létrehozni” - mondta Garcia.

A tapasztalatcserék és kölcsönös látogatások Södertälje és Mollet között a döntéshozók felelősségtudatát és gondolkodásmódját is alakították. Egy Södertälje-i politikai delegáció háromnapos látogatása után Josep Monras, Mollet polgármestere is rájött arra, hogy az étel is lehet eszköz a környezeti, egészségügyi és gazdasági célok elérésében. Ettől kezdve az étel lett a polgármester kedvenc témája.

Volt néhány gubanc a közös munka során, például a hús szerepe ügyében. Néhány szülő nehezményezte, hogy a hús helyett többször növényi fehérjét adtak. Volt egy probléma, amit Garcia és kollégái „a nagy burger krízisnek” neveztek, amikor a gyerekek egy fél nagy burgert kaptak, és az emberek azt hitték, hogy a hatóság csapta be őket, hogy spóroljanak a gyerekek egészségének kárára. Volt gond a Gallecs-i Can Vila iskolában is, ahova 157 mindenféle korú, fogyatékos gyerek jár. A szakácsoknak itt nagyon kell figyelniük allergia és más étrendi követelmények miatt – van olyan gyerek, akit csövön át kell etetni. Az autista gyerekek különösen nehezen barátkoztak meg a teljes kiőrlésű gabonából készült tésztával és kenyérrel és a hús nélküli ebéddel. Enyhültek a problémák, amikor a lencséből készült szelet úgy nézett ki, mintha hús lenne. Montse Tarres igazgató szerint a „zöld étrendre” való átmenet nem sikerült volna a szülők segítsége nélkül.

Végül is a tanárok és az igazgatók itt és a helyi napköziben is úgy látják, hogy működik a rendszer. Az étel – annak fenntartható előállítása és az egészséges táplálkozás – az oktatási program szerves része. A tapasztalat „nagyon kedvező” a családok és a szakemberek részéről egyaránt.

Mireia Oliva, az úttörő Can Besora iskola igazgatója végig részt vett a helyi csoportban, volt Södertälje-ben és segítette a Mollet-i önkormányzatot. Az ő energiája segített abban, hogy megújult az iskola elkötelezettsége az egészséges, helyi élelmiszer mellett. Jó volt az eddigi tapasztalat? Jó hatással van a gyerekekre? A válasz: Molt, molt, molt – nagyon, nagyon, nagyon.

A Jó Gyakorlat Város haszna

Södertälje számára a Mollet-tel való kölcsönkapcsolat nemcsak egyirányú transzfer volt. A találkozó és a Mollet-i és a többi városba tett tanulmányutak során Södertälje is kapott új gondolatokat, ötleteket, javaslatokat a többiek tapasztalatai alapján, és elgondolkodhatott azon, hogy hogyan fejleszthetné tovább saját rendszerét.

Södertälje-ben a fő partner Sara Jevrfors, a közétkeztetési csoport vezetője volt. Őt különösen lenyűgözte a Mollet-ben tapasztalt nyugodt, pozitív gondolkodás, a táplálkozási potenciál, az egész éven át érő finom mediterrán élelmiszer, a közös és élvezetes étkezés kultúrája.

„Példaszerű, ahogyan Mollet együttműködött a zöldségtermelő gazdákkal. Jó ötleteik voltak az iskola és a gazdák kapcsolatának kialakítására. Sokat tanultunk az agro-park közös vezetését ellátó konzorciumról, most mi is alakítunk egyet” – mondta Jevrfors.

A kölcsönösen hasznos kapcsolatnak köszönhetően Mollet és Södertälje most már egy másik URBACT hálózat, az Agri-Urban tagjai, ahol a fenntartható helyi élelmiszerlánc még több gazdasági előnyét érvényesíthetik.

(Az URBACT Transzfer Hálózatba Jó Gyakorlat városként vagy Transzfer városként való jelentkezéshez lásd a Transzfer Hálózatok Alakításának Pályázati Feltételeit Terms of Reference és az Iránymutatást a Transzfer Hálózatokhoz Guide to Transfer Networks)

Van Jövő az URBACT Étrend a Zöld Európáért projekt után  

Mollet további lépést tett előre a 2013-15 évi Étrend a Zöld Bolygóért projekt után. A helyi csoport megmaradt, rendszeresen találkoznak és megbeszélik az étkezéssel kapcsolatos városi akciókat. Ez a „táplálkozás-politikai csoport” segített abban, hogy az önkormányzat táplálkozás politikáját „svéd módon” megszavazták, vagyis minden párt megszavazta. Ez komoly mérföldkő volt az önkormányzat számára és jó esély a város jövőjére.  Ma is folyamatban van a város törekvése, hogy Gallecs a szezonális organikus termékek fő helyi beszállítója legyen.

A projekt egyik eleme egy régi majorépület átalakítása e-kereskedelmi raktárrá és szállítóközponttá a fogyatékos gyerekek iskolájának szomszédságában. Helyi és regionális szinten a beruházás megoldott, most növelni akarják a helyi élelmiszer üzletágat, és adaptált munkahelyet biztosítanak a fogyatékkal élő embereknek.

Vannak tervek a kapcsolatépítésre az élelmiszer és az egészségügyi ágazat között. A Mollet-i Kórházzal együttműködve akarnak védekezni a rossz táplálkozás miatti betegségek és az elhízás ellen a kevesebb cukor, só és hús és több zöldség és tartósítószer-mentes élelmiszer fogyasztásával.

Az önkormányzati hivatalban Antonio Martinez arról elmélkedett, hogy mi lett volna más, ha Mollet nem találkozott volna Södertälje-vel. „Minden!” mondta „Lehet, hogy minden olyan lenne, mint öt évvel ezelőtt: a költségvetés csökken, nincs esély a szolgáltatások javítására. De sikerült valami újba kezdeni költségnövelés nélkül.”

Olvasnivaló:

• 97 URBACT Jó Gyakorlat
• Felhívás Transzfer Hálózatokra (határidő: 2018 január 30)
• URBACT Étrend a Zöld Földért hálózat
• URBACT Agri-Urban hálózat

  Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.