Infónapot tartottunk az utolsó akciótervezési felhívás kapcsán

Bár Magyarország nem áll rosszul az URBACT programban résztvevő városok számát tekintve, jó lenne, ha minél több hazai önkormányzat részesülne – partnereivel együtt – abból a tanulási folyamatból, amit az URBACT kínál. A program alapegységét jelentő, 7-10 európai város által alkotott projektek (városhálózatok) egy-egy általuk kiválasztott témával foglalkoznak 30 hónapon keresztül. A tanulási folyamat tehát mindenekelőtt vonatkozik arra a problématerületre, amelyre az adott városhálózat elkötelezte magát. A korábbi résztvevők már tapasztalták, mennyi inspiráció, konkrét ötlet, és akár szemléletváltást is hozó felismerés származik a közös munkából, a tanulmányutakból és szakértők közreműködéséből.

A program URBACT-módszerként(link is external) emlegetett megközelítése azonban a tanulás más formáit is kínálja. A problémaelemzés és az akciótervezés során a helyi érintettek bevonásával létrejövő helyi URBACT csoport aktív partnere az önkormányzatnak. E helyi tervező csoportok fontos tagjait adják az önkormányzat különböző ügyosztályainak, részlegeinek, cégeinek munkatársai is, akik ritkán kapnak lehetőséget arra, hogy a „megoldások” folyamatos szállítása helyett megállhassanak egy-egy probléma mélyebb elemzésére – közösen. Az URBACT-módszer ilyenformán segít abban is, hogy város olyan tanuló szervezetté váljon, amely képes alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, és képes innovációs kapacitásait minél jobban kihasználni.

Az innováció főszerepet kap a programban, hiszen a városhálózatok által megcélzott kihívások többségét az elmúlt évtizedek várospolitikai megközelítésével nem sikerült eredményesen kezelni. Változásra, más szemléletre, újszerű megoldásokra – vagyis innovációra van szükség, méghozzá a város adottságainak megfelelően hangolva. Ezért fontos a helyi innovációs kapacitás megerősítése, helyzetbe hozása. A tudás, az innováció korántsem csak az önkormányzat szobáiban keresendő. A város valamennyi szereplője – a közintézményekben dolgozó közalkalmazottak, az oktatásban részt vevő tanárok és diákok, a civilek vagy lakossági csoportok, a vállalkozások, a dizájn-gondolkodásban is járatos kreatívipari start-upok, vagy éppen a high-tech gazdaság szereplő éppúgy potenciális újítók, mint az önkormányzat városfejlesztésért felelős munkatársai.

A programban való részvétel akkor tud hosszú távú pozitív változást hozni a város életébe, ha az önkormányzat és partnerei képesek az egyéni tapasztalásokat szervezeti tanulássá alakítani. Ez csak kellő vezetői elköteleződés mellett lehetséges, mert további befektetett energiákat kíván. A tanulmányút nem akkor ér véget, amikor az azon résztvevő kollégák hazaérkezve kialusszák magukat – valójában a munka nagyja épp ekkor kezdődik. A látottakat, a hazahozott ötleteket ezután kell széles körben ismertté tenni, és feltárni a város számára ezekben rejlő lehetőségeket. A legjobb gyakorlatok is csak úgy adaptálhatók sikeresen, ha a helyi viszonyokhoz szabják azok, akik a legjobban ismerik e viszonyokat. A hazahozott ötletek ráadásul gyakran csak az inspirációt adják ahhoz, hogy a vizsgált problématerület érintettjei rátaláljanak saját újszerű megoldásaikra.

A programhoz való csatlakozás egyik kulcseleme a városhálózati tématerület megadása vagy kiválasztása (aszerint, hogy a pályázni kívánó város önállóan vet fel egy ügyet, vagy csatlakozik egy már alakulóban lévő városhálózathoz). Fontos, hogy a téma kellően konkrét legyen, vagyis ne egy olyan frázis, amely számos kötetben, stratégiában leírva már a polcon porosodik. Az URBACT egyfajta európai integrált várostervezési műhelyként működik, és mint minden műhelymunkának, ennek is megvan a maga íve. Szándékosan tartózkodunk attól, hogy példákat mondjunk, de rá lehet érezni, hogy melyek a már lerágott, és melyek a divatosabb, izgalmasabb ügyek. És ne feledjük: a téma csak az egyik szál a tanulásban, a másik a helyi innovációs képesség, divatos szóval innovációs ökoszisztéma helyzetbe hozása, megerősítése.

Az infónap előadásai megtalálhatók a program magyar honlapján. Majorné Vén Mariann bemutatta a pályázási folyamat és a lebonyolítás(link is external) legfőbb lépéseit, kritériumait. Ezzel külön bejegyzésben is foglalkozunk. Külön előadásban felvillantott néhány jó példát(link is external) az elmúlt évek akciótervezési projektjei közül, emellett meghallgattuk Hoffbauer Márk beszámolóját(link is external) is a pécsi projektről. A rendezvényen nyomtatott formában is át tudtuk adni az érdeklődőknek a program legújabb, 'Cities in Action-Stories of Change’ című kiadványát, amely 40 városhálózat munkáját mutatja be. 

Az URBACT-ben jelenleg résztvevő XIV. kerület részéről Merker Viktor számolt be arról a városfejlesztési kísérletükről, amelyben az állampolgárok bevonása egy helyi viszonyokra adaptált applikációval(link is external) történt jelentős eredménnyel. A kerület hozzáállásának fontos eleme, hogy folyamatosan keresik más budapesti kerületek aktív részvételét, partnerségét, hiszen a problématerületek nagyrésze nem áll meg a kerület határán. A programból való kitekintésként (link is external)Juhász László egy olyan óbudai ingatlanbefektetést(link is external) mutatott be, amelyben a műemlékvédelem, a megújuló energiák felhasználása, a smart technológiák és a bérlakáspolitika integritása jelenik meg.

A megbeszélést két igen aktív hazai URBACT-szakértő támogatta: Kézy Béla és Szigeti Ferenc. Ezúton is köszönjük értékes meglátásaikat a témaválasztással, a szervezeti tanulással, az innovációs kapacitások megerősítésével kapcsolatban!

A programban már résztvevő munkatársak az infónap végén a Széchenyi Programiroda részéről kaptak tájékoztatást(link is external), kérdéseikre felvilágosítást. Csatolva megtalálhatók a pályázáshoz szükséges legfontosabb programdokumentumok(link is external).

Az infónapról készült képek és az előadások itt (link is external)találhatók.