Infónapot tartottunk az utolsó akciótervezési felhívás kapcsán

Bár Magyarország nem áll rosszul az URBACT programban résztvevő városok számát tekintve, jó lenne, ha minél több hazai önkormányzat részesülne – partnereivel együtt – abból a tanulási folyamatból, amit az URBACT kínál. A program alapegységét jelentő, 7-10 európai város által alkotott projektek (városhálózatok) egy-egy általuk kiválasztott témával foglalkoznak 30 hónapon keresztül. A tanulási folyamat tehát mindenekelőtt vonatkozik arra a problématerületre, amelyre az adott városhálózat elkötelezte magát. A korábbi résztvevők már tapasztalták, mennyi inspiráció, konkrét ötlet, és akár szemléletváltást is hozó felismerés származik a közös munkából, a tanulmányutakból és szakértők közreműködéséből.

A program URBACT-módszerként emlegetett megközelítése azonban a tanulás más formáit is kínálja. A problémaelemzés és az akciótervezés során a helyi érintettek bevonásával létrejövő helyi URBACT csoport aktív partnere az önkormányzatnak. E helyi tervező csoportok fontos tagjait adják az önkormányzat különböző ügyosztályainak, részlegeinek, cégeinek munkatársai is, akik ritkán kapnak lehetőséget arra, hogy a „megoldások” folyamatos szállítása helyett megállhassanak egy-egy probléma mélyebb elemzésére – közösen. Az URBACT-módszer ilyenformán segít abban is, hogy város olyan tanuló szervezetté váljon, amely képes alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, és képes innovációs kapacitásait minél jobban kihasználni.

Az innováció főszerepet kap a programban, hiszen a városhálózatok által megcélzott kihívások többségét az elmúlt évtizedek várospolitikai megközelítésével nem sikerült eredményesen kezelni. Változásra, más szemléletre, újszerű megoldásokra – vagyis innovációra van szükség, méghozzá a város adottságainak megfelelően hangolva. Ezért fontos a helyi innovációs kapacitás megerősítése, helyzetbe hozása. A tudás, az innováció korántsem csak az önkormányzat szobáiban keresendő. A város valamennyi szereplője – a közintézményekben dolgozó közalkalmazottak, az oktatásban részt vevő tanárok és diákok, a civilek vagy lakossági csoportok, a vállalkozások, a dizájn-gondolkodásban is járatos kreatívipari start-upok, vagy éppen a high-tech gazdaság szereplő éppúgy potenciális újítók, mint az önkormányzat városfejlesztésért felelős munkatársai.

A programban való részvétel akkor tud hosszú távú pozitív változást hozni a város életébe, ha az önkormányzat és partnerei képesek az egyéni tapasztalásokat szervezeti tanulássá alakítani. Ez csak kellő vezetői elköteleződés mellett lehetséges, mert további befektetett energiákat kíván. A tanulmányút nem akkor ér véget, amikor az azon résztvevő kollégák hazaérkezve kialusszák magukat – valójában a munka nagyja épp ekkor kezdődik. A látottakat, a hazahozott ötleteket ezután kell széles körben ismertté tenni, és feltárni a város számára ezekben rejlő lehetőségeket. A legjobb gyakorlatok is csak úgy adaptálhatók sikeresen, ha a helyi viszonyokhoz szabják azok, akik a legjobban ismerik e viszonyokat. A hazahozott ötletek ráadásul gyakran csak az inspirációt adják ahhoz, hogy a vizsgált problématerület érintettjei rátaláljanak saját újszerű megoldásaikra.

A programhoz való csatlakozás egyik kulcseleme a városhálózati tématerület megadása vagy kiválasztása (aszerint, hogy a pályázni kívánó város önállóan vet fel egy ügyet, vagy csatlakozik egy már alakulóban lévő városhálózathoz). Fontos, hogy a téma kellően konkrét legyen, vagyis ne egy olyan frázis, amely számos kötetben, stratégiában leírva már a polcon porosodik. Az URBACT egyfajta európai integrált várostervezési műhelyként működik, és mint minden műhelymunkának, ennek is megvan a maga íve. Szándékosan tartózkodunk attól, hogy példákat mondjunk, de rá lehet érezni, hogy melyek a már lerágott, és melyek a divatosabb, izgalmasabb ügyek. És ne feledjük: a téma csak az egyik szál a tanulásban, a másik a helyi innovációs képesség, divatos szóval innovációs ökoszisztéma helyzetbe hozása, megerősítése.

Az infónap előadásai megtalálhatók a program magyar honlapján. Majorné Vén Mariann bemutatta a pályázási folyamat és a lebonyolítás legfőbb lépéseit, kritériumait. Ezzel külön bejegyzésben is foglalkozunk. Külön előadásban felvillantott néhány jó példát az elmúlt évek akciótervezési projektjei közül, emellett meghallgattuk Hoffbauer Márk beszámolóját is a pécsi projektről. A rendezvényen nyomtatott formában is át tudtuk adni az érdeklődőknek a program legújabb, 'Cities in Action-Stories of Change’ című kiadványát, amely 40 városhálózat munkáját mutatja be. 

Az URBACT-ben jelenleg résztvevő XIV. kerület részéről Merker Viktor számolt be arról a városfejlesztési kísérletükről, amelyben az állampolgárok bevonása egy helyi viszonyokra adaptált applikációval történt jelentős eredménnyel. A kerület hozzáállásának fontos eleme, hogy folyamatosan keresik más budapesti kerületek aktív részvételét, partnerségét, hiszen a problématerületek nagyrésze nem áll meg a kerület határán. A programból való kitekintésként Juhász László egy olyan óbudai ingatlanbefektetést mutatott be, amelyben a műemlékvédelem, a megújuló energiák felhasználása, a smart technológiák és a bérlakáspolitika integritása jelenik meg.

A megbeszélést két igen aktív hazai URBACT-szakértő támogatta: Kézy Béla és Szigeti Ferenc. Ezúton is köszönjük értékes meglátásaikat a témaválasztással, a szervezeti tanulással, az innovációs kapacitások megerősítésével kapcsolatban!

A programban már résztvevő munkatársak az infónap végén a Széchenyi Programiroda részéről kaptak tájékoztatást, kérdéseikre felvilágosítást. Csatolva megtalálhatók a pályázáshoz szükséges legfontosabb programdokumentumok.

Az infónapról készült képek és az előadások itt találhatók.