You are here

Helyi paktumok - új megközelítés a városi szegénység leküzdésére

Edited on

29 May 2020
Read time: 5 minutes

Az URBACT által kidolgozott szakpolitikai dokumentumban szereplő manifesztum a helyi paktum bevezetését sürgeti mint a városi szegénység leküzdésének új és megerősített megközelítését. 

Az URBACT által az EU Városi Menetrendjének Városi Szegénységi Partnersége (Urban Poverty Partnership UPP) keretében végzett munka talán legfontosabb eredménye az a szakpolitikai dokumentum, amely a városi szegénység elleni küzdelem megújított megközelítését szorgalmazza ’helyi paktumok’ kidolgozásával. Bemutatjuk a javasolt megközelítés kulcsfontosságú elemeit és a dokumentum üzeneteit az európai városi szegénységgel foglalkozó leendő szakpolitikák kidolgozására.

Kép: Állampolgári részvétel a revitalizációs törekvések középpontjában Łódźban (PL), URBACT Regeneration Mix hálózat

A megerősített politikai megközelítés hét dimenziója

A szakpolitikai dokumentumban szereplő manifesztum a helyi paktum bevezetését sürgeti mint a városi szegénység leküzdésének új és megerősített megközelítését. Ez a módszer ötvözi a területalapú megújítást (az állami beavatkozások rangsorolása a legnagyobb társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdő városrészek javára), valamint egyértelmű elkötelezettséget teremt a helyi érintettekkel való részvételi együttműködési folyamatok mellett (a köz-, magán- és közösségi szféra közötti partnerségek kibővített modelljén alapulva).

A helyi paktum megközelítése legalább hét különféle aspektust foglal magában:

  • Területi alapú politika - az állami beavatkozások megerősítése (technikailag és pénzügyi szempontból) azokon a kiemelt területeken, ahol a legnagyobb társadalmi-gazdasági nehézségek vannak jelen.
  • Integrált városfejlesztés - ambiciózus helyi stratégiák és cselekvési tervek kidolgozása, amelyek ötvözik a fizikai és a szoft beavatkozásokat.
  • Többszintű kormányzás (pénzügy) - az összes területi szint (európai, nemzeti, regionális, helyi) és minden forrás (állami és magán) koncentrálása és optimalizálása.
  • Közös cselekvés és társadalmi innováció - a helyi lakosok ösztönzése és felhatalmazása arra, hogy aktív érdekeltekké váljanak területük átalakításában és új megoldások megvalósításában.
  • Többszintű kormányzás (stratégiák) - a városi hatóságok ösztönzése és támogatása a helyi szintű stratégiák végrehajtására a közös nemzeti / regionális keretrendszer szerint.
  • Horizontális együttműködés (kormányzás) - valamennyi önkormányzati részleg, az összes ágazat és az érdekelt felek aktív részvétele a helyi kormányzati intézményekben.
  • Kapacitásépítés - az emberi erőforrások javítása és a helyi érintett felek mozgósítása a cselekvések tervezésére, végrehajtására, figyelemmel kísérésére és értékelésére irányuló kapacitások növelésére.

Cselekvésre ösztönzés minden szinten

Ez a városi szegénység leküzdésére irányuló megerősített megközelítés egyértelmű hatással van a helyi, nemzeti és európai szintű döntéshozatalra. Helyi szinten felhívja az önkormányzatokat, hogy hozzanak létre új megoldásokat a helyi lakosokkal, közintézményekkel, oktatási intézményekkel és a magánszektorral együttműködve.

Nemzeti szinten a helyi paktum ösztönözheti az országokat arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak legalább 6%-át a fenntartható városfejlesztésre (a 2020 utáni ERFA-rendeletjavaslat 9. cikke) és különösen a prioritást élvező városi területek fejlesztésére különítsék el.

Európai szinten pedig ez a megközelítés hasznos alapot kínál a következő kohéziós politika tervezéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy a különféle európai strukturális alapokat hogyan lehet hatékonyan felhasználni a prioritást kapó városrészeket célzó helyi stratégiák támogatására. Pozitív módon hozzájárulhat a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Karta frissítéséhez és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtásához.

Vagy miért ne mehetnénk még messzebb, létrehozva egy új, specifikus európai területi eszközt, amely arra ösztönzi és támogatja a helyi önkormányzatokat, hogy alkalmazzák a helyi paktum politikai megközelítését a hátrányos helyzetű városi területeken? Egy ilyen „Helyi Integrált Paktum” (LIP) eszköz több alapból állna, rugalmas és integrált volna és nagyrészt a helyi érintettek ötletein alapulna, a jövőbeli kohéziós politika 5. célkitűzése keretében.

Prioritási terület Franciaországban a várospolitika kontextusában

Tanulás négy ország példáiból

A szakpolitikai dokumentum az URBACT által az UPP kérésére elvégzett munkára épült. Az URBACT-et felkérték, hogy folytassa a „Helyi paktum mint több alapot tartalmazó eszköz […] a 2020 utáni kohéziós politikában” elnevezésű UPP-javaslatot, egy olyan potenciális eszköz kidolgozására, amely a városi önkormányzatok számára ad lehetőséget a szegénység által leginkább érintett területekre összpontosított beavatkozásokhoz.

Ebben az összefüggésben az URBACT három szakpolitikai laboratóriumot szervezett 2018 folyamán négy ország - Franciaország, Németország, Lengyelország és Spanyolország - mintáinak és példáinak megvizsgálására. A laboratóriumok nemzeti, regionális és helyi szintű képviselőket hívtak össze, hogy elemezzék a hátrányos helyzetű területeket célzó várospolitikájukat.

A laboratóriumok fontos különbségeket azonosítottak a városi szegénység elleni küzdelem megközelítésében, tükrözve az adott nemzeti sajátosságokat. Ez elsősorban a meglévő adminisztratív keretben, valamint a döntéshozatal központosítottságának vagy decentralizációjának mértékében, az európai alapok - különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) - viszonylagos jelentőségében, illetve a participációs gyakorlat elterjedtségében mutatkozik meg.

A laboratóriumok további összefüggéseket tártak fel a városi szegénységre irányuló megközelítésben a nemzeti kontextusok függvényében. Például egészen más intervenciós politikákhoz vezet, ha a leginkább rászoruló városrészek a történelmi központban avagy a külvárosokban találhatók. Az első esetben a kihívás jellemzően az életminőség javítása a gentrifikáció elkerülése mellett, míg az utóbbi esetében a kihívás inkább a szegregálódás elkerülése és a társadalmi sokféleség kialakulásának előmozdítása.

Három URBACT szakpolitikai laboratórium

Három URBACT szakpolitikai laboratóriumot tartottak a városi szegénység leküzdése témájában Saint-Denis-ben (FR), Lodzban (PL) és Barcelonaban (ES). Bevonták a négy résztvevő ország nemzeti, regionális és helyi szintű érdekeltjeit:

- Franciaország: Lille város (helyi szint); Lille várostérség (önkormányzatok közötti szint); CGET (nemzeti szint).

- Németország: Berlin városa (helyi szint); Városfejlesztési és Lakásügyi Osztály, Soziale Stadt szekció (regionális szint); Építési, Városi és Területfejlesztési Szövetségi Kutatóintézet (nemzeti szint).

- Lengyelország: Łódź város (helyi szint); Marshall iroda (regionális szint); Befektetési és Fejlesztési Minisztérium, Várospolitikai Iroda (nemzeti szint).

- Spanyolország: Barcelona város (helyi szint); Catalunya régió (regionális szint); Fejlesztési Minisztérium, Várospolitikák Igazgatóságának helyettese (nemzeti szint).

Iránymutatások a helyi paktum megközelítésének fő szempontjaira

A várospolitika kialakításának támogatása érdekében a dokumentum áttekintést nyújt a kívánt megközelítés különféle elemeinek gyakorlati megvalósításáról, elsősorban Franciaország, Németország, Lengyelország és Spanyolország példáin keresztül.

Ezek az iránymutatások a következőkre terjednek ki: többszintű kormányzás; integrált megközelítés; részvétel; a terület-alapú politikák pénzügyi irányítása; intézményi irányítás és műszaki támogatás; valamint monitoring és értékelés. A dokumentum felvázolja a leküzdendő legfontosabb kihívásokat, a megvalósítandó megközelítés lényeges aspektusait és a négy vizsgált ország gyakorlati példáit.

Például a „részvétel” témája alatt a dokumentum azonosítja, hogy a fő kihívás a prioritást kapó városrészek polgárai aktív részvételének kialakítása. Ez magában foglalja mindazoknak a készségeknek és erőforrásoknak a rendelkezésre bocsátását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lakosok bekapcsolódjanak a helyi várospolitikák valódi tervezésébe és végrehajtásába. A dokumentum bemutatja a francia állampolgári tanácsokat, illetve a német szomszédsági tanácsok és a cselekvési alapokhoz kapcsolódó zsűrik működését.

Az „integrált megközelítés” keretében a dokumentum kiemeli a fő kihívásokat, amelyek a több ágazatot érintő beavatkozások biztosításával járnak az elsőbbségi körzetekben, figyelembe véve a társadalmi, környezeti, gazdasági és fizikai szempontokat. Ez magában foglalja a fizikai beavatkozások szoft intézkedésekkel (társadalmi támogatás) történő kombinálását és a hatékony horizontális együttműködést a különböző közigazgatási egységek között. A bemutatott példák között szerepel a társadalmi kohézióra, az életképességre és a gazdasági fejlődésre irányuló társadalmi szerződések rendszere Franciaországban, valamint a „Szociális város” program Németországban.

Utolsó felhívás a cselekvésre!

A városi szegénység elleni küzdelemről szóló URBACT szakpolitikai dokumentum azt állítja, hogy sokat el lehet érni, ha egyre több ország kötelezi el magát a várospolitika javasolt többszintű kormányzási modelljének alkalmazására, prioritási területek megcélzására. Mindenesetre, ahogy a következő uniós programozási ciklusba lépünk, fontos lesz, hogy jelentős finanszírozás és megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a leginkább rászoruló területek megsegítésére. Álmodjunk nagyot!

A helyi paktumról szóló dokumentum itt érhető el. Az országprofilok elolvasásához kattintson a Franciaország, Németország, Lengyelország és Spanyolország vonatkozó linkjeire.

Eredeti cikk: https://urbact.eu/local-pact