A helyi élelmiszer-rendszerek megerősítése: mi a siker receptje?

Ebben a cikkben Marcelline Bonneau, az URBACT program szakértője több olyan URBACT partnervárost, illetve gyakorlatot mutat be, amelyek elindultak a fenntarthatóbb helyi élelmiszer-ökoszisztémák kialakítása felé. Végül pedig szó esik a városi szintű integrált élelmiszerpolitikák elsődleges szerepéről.

A helyi élelmiszerekre épülő rendszerek sokfélesége az URBACT városokban

2013 óta az URBACT program hét olyan hálózatot támogat, amelyek a fenntartható élelmiszerekkel és a városi mezőgazdasággal kapcsolatos témákkal foglalkoznak: Food Corridors, BioCanteens, RU:rban, BeePathNet, Sustainable Food in Urban Communities, Agri-Urban és Diet for a Green Planet. Ez a hét hálózat összesen mintegy 50 európai várost foglal magába.
Az URBACT városok által érintett különféle témák tükrözik az élelmiszer-rendszerünk összetettségét, valamint az ágazatok és a politikai prioritások közötti összefüggéseket, amint azt az alábbi ábra is jól szemléltet.


Az élelemtől az egészségig, a társadalmi igazságosság és méltányosság támogatása

A Covid-19 járvány egyre nyilvánvalóbbá teszi annak szükségességét, hogy senki ne szenvedjen hiányt az egyik legfontosabb elsődleges szükségletünk, az élelmiszer szempontjából. Atheniou (CY) Mollet del Vallès (ES), Milánó (IT) és Mouans-Sartoux (FR) városa alapjaiban változtatta meg élelmiszerrendszereit a világjárvány idején.
Mollet del Vallès-ban az élelmiszer-igazságosság már jó néhány éve napirenden van. A város a Diet for a Green Planet és az Agri-Urban nevű URBACT-hálózatban egyaránt részt vesz. Az „Eat Well in Mollet” stratégia elősegíti az egészséges táplálkozási szokásokat, hiszen hozzáférhetővé teszi a lakosok számára a tápláló, helyi, organikus és fenntartható ételeket, miközben az egészséges ételek megválasztására oktatja őket. A kiszolgáltatott helyzetű lakosságra vonatkozó stratégia keretében nyújtott támogatás magában foglalja a szociális juttatásokat, a kezdeményezés helyszíne pedig egy agroökológiai park.
 

Családi workshop – Mollet dèl Vallès

Az élelmiszer-szuverenitás a helyi termelési ökoszisztéma alapeleme

Az élelmiszer-szuverenitás a Via Campesina nevű nemzetközi kezdeményezés szerint az élelmiszer előállítását, forgalmazását és fogyasztását végző embereknek ellenőrizniük kell az élelmiszertermelés és -osztás mechanizmusait és politikáját.
Az élelmiszer-szuverenitás elérése és az élelmiszerekhez való helyi hozzáférés biztosítása érdekében sok város felismerte a helyi alapú termelés fontosságát, ezzel együtt sok helyen támogatják az ökológiai termesztést (ideértve a városi kerteket is), valamint a fenntarthatóbb forgalmazási láncokat (szupermarketek, piacok, szövetkezetek etc.), illetve hangsúlyt fektetnek az élelmiszerek helyben történő feldolgozására (vendéglátás, menzák).
Az URBACT Agri-Urban és BioCanteens nevű hálózathoz tartozó LAG Pays de Condruses (BE) – mely az első ilyen projekt Vallóniában – egy mezőgazdasági inkubátor modellt hozott létre, amely ötvözi az élelmiszertermelést, a képzést és az értékesítést. A „Point Vert” (Zöld Pont) elnevezésű projekt több mint 6 hektáron (beleértve a 6 db 700 m2-es üvegházat is) hatékonyabb hozzáférést biztosít a biogazdálkodásra alkalmas területekhez, az infrastruktúrához, valamint az eszközökhöz. A gyakornokok különböző növényekkel és termesztési technikákkal kísérletezhetnek, és technikai, vállalkozási és értékesítési támogatást kaphatnak, továbbá találkozási helyet biztosít a gazdálkodók számára is.
 

Point Vert 

Ezen túlmenően a megfelelő várostervezés és a földhasználat biztosítása szintén kiemelt kérdéssé vált. Bár még eléggé gyerekcipőben jár, az URBACT Food Corridors hálózata, igyekszik megerősíteni a vidék és a város közötti kapcsolatokat a városok és a mikrotérségek szintjén.

A gasztroturizmus ,mint a városok egyik legfontosabb hajtóereje

Egyes városok a helyi termelés, az ételek feldolgozásának és elkészítésének, valamint helyi termékeik márkázásának és promóciójának növelésével és javításával a térségük vonzerejére erősítésére helyezik a hangsúlyt. összpontosítanak. Erre összpontosít a BeePathNet hálózat részét képező Amarante (ES), amely a helyi környezettel, a biológiai sokféleséggel és az élelmiszer-önellátási kihívásokkal összefüggésben a városi méhészettel foglalkozik. A város „Méh ösvény” platformot fejleszt a méhekkel és a mézzel kapcsolatos termékeinek népszerűsítése és a turisták vonzása érdekében. A város méhészekkel, valamint iskolákkal működik együtt, és természetesen minden évben kiemelkedő eseménynek számít a Méhek Világnapja, melyen az összes érintett részt vesz!
 

Méhészeti termékek – Amarente 

A lakosok és érintett szereplők széleskörű bevonása

Sok város a fogyasztói magatartás megváltoztatásának szükségességére összpontosít: megpróbálja felhívni a lakosok figyelmét arra, hogy fogyasszanak organikusabb, szezonális, helyi és növényi eredetű élelmiszereket, erősítve ezzel a helyi közösség elkötelezettségét.
Krakkóban (PL), az URBACT RU:RBAN hálózat tagjaként különböző közösségépítő és iskolai „Gardens with Class” programok keretében próbálják bevonni a helyi lakosságot. Ez a program támogatja az általános iskolák kertjeinek felállítását, melynek végső célja a kertek közösség számára való megnyitása, valamint az iskolai tanárok díjazása az elkötelezettségükért és az eredményeikért. Körülbelül 18 iskola 50 tanára vesz részt (körzetenként egy). A kezdeményezésben való részvétel a helyi közösségek, az egészség, a tanárok karrierje és az új tanulási módszerek szempontjából várhatóan további előnyökkel jár.

Iskolakertek Krakkóban
 

A közbeszerzés mint a helyi ökológiai fogyasztás támogatásának ösztönzője

A városok azon is munkálkodhatnak, hogy a jogalkotási és piaci kereteket akadályoktól az engedélyezők felé fordítsák a fenntarthatóság fokozása felé történő elmozdulás ösztönzésében. A közbeszerzés egy ilyen eszköz, amely rendkívül hasznosnak bizonyult az európai városok számára.
Például Mouans-Sartoux (FR) városa – az URBACT BioCanteens hálózat vezető partnere – vitát nyitott a megválasztott képviselők és a köztisztviselők előtt a jogszabályok kiigazításáról annak érdekében, hogy a közbeszerzések hatékonyan javíthassák az iskolai étkezdék élelmiszer-ellátását. A Mouans-Sartoux által alkalmazott fő elvek a következők voltak:

• A helyi monotermelők helyzetbe hozása a nagyobb élelmiszer-tételek beszerzése esetén;
• a biotermékek szisztematikus és szervezett bevonása;
• a bioélelmiszerek mennyiségének növelése;
• rendszeres kérdőívezés a helyi beszállítókkal a termékeik növelése a közétkeztetésbe való nagyobb bevonás érdekében;
• kiválasztási kritériumok meghatározása a minőségi és környezeti kérdések jobb figyelembevétele érdekében.

Ezáltal a helyi beszállítókkal való együttműködés reálisabb és hatékonyabb, mint valaha.
 

Fenntarthatóságra törekvő iskolai menza – Mouans-Sartoux

A helyi városi élelmiszer-politika fontossága

Ez csak néhány a sok történetből, mely az URBACT városokhoz kapcsolódik. Mindezen sajátos és egyedi példák átfogó jelentőségűek abban, hogy a városok megfelelő politikai keretet dolgozzanak ki arra, hogy koherens és strukturált, ugyanakkor transzverzális és integrált módon támogassák az élelmiszerekkel és a városi mezőgazdasággal kapcsolatos projekteket. Ez különösen nagy kihívást jelent, mivel az élelmiszerpolitikával továbbra is több minisztérium foglalkozik helyi, regionális és nemzeti szinten. Sajnos Európában még sehol nem hoztak létre élelmiszerügyi minisztériumot!
Ennek a politikai megközelítésnek egy nagyszerű példája és az URBACT Sustainable Food in Urban Communities hálózat egyik kiemelkedő eredménye a brüsszeli Good Food Stratégia. A hálózatban zajló munka során a régió kidolgozott egy helyi részvételi folyamatot, összegyűjtötte az ismereteket, közösen alkotta meg a jövőképet, és olyan intézkedéscsomagot állított össze, mely mérhető eredményekkel bírt.

Good Food Stratégia egyeztetése Brüsszelben

A stratégia 2016-ban készült el, és hét témát érintve összesen 15 intézkedést foglal magába:
1. A helyi fenntartható élelmiszer-termelés növelése;
2. A mindenki számára elérhető újra-lokalizált és fenntartható ellátás biztosítására való átállás támogatása;
3. A fenntarthatóbb élelmiszerek iránti kereslet támogatása;
4. Fenntartható és vonzó "jó/egészséges étel" kultúra ("good food" culture) kialakítása;
5. Az élelmiszer pazarlás csökkentése;
6. A jövő élelmiszer-rendszerének megtervezése és népszerűsítése;
7. A stratégia megvalósításának biztosítása.
 
E stratégia sikere után egy új, ambiciózusabb stratégia készül 2022-re, amelyet a brüsszeli élelmiszer-ökoszisztéma minden érdekeltje ismét közösen létrehozott.
A témában folyamatosan frissülő tartalommal további cikkeket a következő oldalon talál:
https://urbact.eu/theme/environment
 
 
Írta: Marcelline Bonneau

Eredeti cikk: https://urbact.eu/reinforcing-local-food-ecosystems-recipe-success