HEALTHY CITIES: A várostervezés és az egészség összekapcsolása

Amikor egy várostervet készítenek, vagy beavatkozást terveznek, az egészség nem mindig kapja meg a megérdemelt figyelmet és teret. Lényeges, hogy az egészségügyi szakemberek ritkán vesznek részt a városi tervek és politikák kidolgozásában. Az orvosok, az ápolók és az orvosi szakértők kapacitásai általában teljesen le vannak kötve a betegek, a kórházak és az egészségügyi rendszerek területén. Kevés idejük marad a várostervezésben való részvételre. Sajnos az egészségügyi rendszereink általában inkább reaktívak, mint proaktívak.

Az egészségügy proaktív megközelítése érdekében a várostervezőknek és a politikai döntéshozóknak egészségügyi hatásvizsgálatokat (Health Impact Assessments - HIA) kell készíteniük, hogy jobban megértsék a különféle városi tényezők egészségre gyakorolt ​​hatását. A HIA-kat azonban gyakran csupán kiegészítő tevékenységnek tekintik, nem pedig az egészségi állapot javításának kulcsfontosságú, megelőző intézkedéseként. Az egészségügyi szakértők részvételének hiánya pedig a HIA jelenlegi megvalósításában fals eredményeket produkálhat.

HOGYAN vonja be az egészséget tudatosan a várostervezésbe – az EGÉSZSÉGES VÁROSOK MEGKÖZELÍTÉSE

Az EGÉSZSÉGES VÁROSOK (HEALTHY CITIES) egy kilenc partnerből álló hálózat (helyi és tervezési hatóságok), amely integrált cselekvési terveket készít a várostervezés és az egészségügy összekapcsolására. Módszertanán keresztül a hálózat célja, hogy a várostervezés egyben egészségfejlesztő hatású is legyen.

A hálózat ágazatközi és együttműködésen alapuló megközelítéssel és ahol lehetséges, a hagyományos egészségügyi rendszerek és szakértők segítségével támogatja az egészség, mint kulcsfontosságú elem tudatos beépülését a várostervezésbe. A fizikai, társadalmi és környezeti egészség minden partner számára azonos cél és az összes várospolitika közös szála. A partnerek közül mindenki létrehozott egy multidiszciplináris helyi csoportot saját városi területeinek megtervezésére. A csoportok figyelembe veszik a tér kihasználásának minden aspektusát, és bevonják a munkába a környezetvédelmi szakértőket, építészeket, egészségügyi szakértőket és lakosságot is.

1. ábra: A légszennyezéssel, zajjal és hővel, valamint a fizikai aktivitás és a természetes terek hiányával járó egészségi állapotok. Forrás: ISGLOBAL: Várostervezési, Környezetvédelmi és Egészségügyi Kezdeményezés, online elérhető  ITT.

A hálózat a HIA eszközt használja útmutatásként a városi tényezők egészségügyi mutatókra gyakorolt ​​hatásának megértéséhez. Ezzel együtt támogatja az “Egészség minden politikában” (Health in all Policies – HiaP) megközelítést és a lehető legjobb eredmény elérése érdekében saját Egészséges Városok Értékelő Eszközét használja.

Az egészségügyi hatásvizsgálat mint integrált eszköz

Mi is az egészségügyi hatásvizsgálat (HIA)?

„Az egészségügyi ​​hatásvizsgálat olyan eljárások, módszerek és eszközök kombinációja, amelyek alapján egy politika, program vagy projekt megítélhető a lakosság egészségére gyakorolt ​​lehetséges hatásai és e hatások népességen belüli megoszlása ​​szempontjából” (WHO 1999).

A HIA nem új eszköz. Az első irányelveket még az 1990-es évek elején dolgozták ki, és 1999-ben a göteborgi konszenzusos dokumentum határozta meg a fő iránymutatásait és a legfontosabb kapcsolódó fogalmakat. A HIA hat lépésből áll: Vizsgálat, Azonosítás, Felmérés, Ajánlások, Jelentéstétel, valamint Monitoring és Értékelés (magyarázat: 2. ábra).

2. ábra: A HIA hat lépése

Sajnos a HIA nem tartozik a várostervezés általános gyakorlatai közé. Noha bonyolultabbá teszi a tervezési folyamatot, értékes és rugalmas eszköz, amely alkalmazkodni tud a felhasználói igényekhez és szakértelemhez. Az egészségügyi hatásvizsgálatok célja gyakorlatilag tényalapú ajánlások készítése, amelyek maximalizálják a pozitív és minimalizálják az egészségre gyakorolt ​​negatív hatásokat. Ezeket a döntéshozók és a nyilvánosság tájékoztatására használják, ha olyan politikákat vagy terveket fontolgatnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják az egészséget.

A HIA akkor valósítható meg a legjobban, ha felhasználói az “Egészség minden politikában” (Health in All Policies – HiAP) megközelítést is támogatják. A HiAP rendszerezetten veszi figyelembe az egészségre gyakorolt ​​hatásokat az ágazatokban, ezzel biztosítják a kormányok elkötelezettségét az egészség és a jólét javítása mellett. A HiAP az egészségügy központi pillérévé teszi a különféle ügynökségeket és szektorokat, tényalapuló módszerével támogatva az együttműködést. A HiAP szemlélet integrálása segíthet abban, hogy a várostervezés az egészséget meghatározó elemként kezelje a fejlesztések során.

Miben újszerű a HEALTHY CITIES?

A HEALTHY CITIES támogatja a “Egészség minden politikában” (HiAP) gyakorlatot, és az egészségügyi hatásvizsgálatot (HIA) használják a várostervezési gyakorlatok integrált megközelítéséhez. A kilenc helyi integrált cselekvési terv kidolgozása során az egészségügyi és a várostervezési szempontokat folyamatosan figyelembe veszik (3. ábra).

A Partnerek már a célok meghatározásának első lépésétől kezdve az Egészséges Városok Értékelő Eszközt alkalmazták az összes javasolt intézkedés egészségre gyakorolt ​​hatásának értékelésére és szemléltetésére (4. ábra).

Az Egészséges Városok Értékelő Eszköz lehetővé teszi a városi tervek, célok és beavatkozások gyors értékelését annak megfelelően, hogyan hatnak a 16 városi tényezőre. Automatikusan kiszámítja a beavatkozások lehetséges egészségügyi hatásait, támogatva a döntéshozatali folyamatokat és bemutatva a várostervezési döntések egészségügyi következményeit. Tudást ad a nem egészségügyi szakembereknek és megkönnyíti a tudományágak közötti párbeszédet. A városi tényezők egészségre gyakorolt ​​hatása lehet közvetlen (egyes mutatókra, például szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi megbetegedések, cukorbetegség, depresszió stb.), vagy közvetett (bizonyos egészségi tényezőkre, például fizikai aktivitásra, étkezési szokásokra, levegőminőségre vagy zajszennyezésre).

Az Egészséges Városok Értékelő Eszköz (2020) rendszeres felülvizsgálaton alapul. A rendszer összesíti azokat a tudományos lektorált publikációkat, amelyek összekapcsolják a városi tényezőket és azok hatását a város egészségére¹. Az eszköz 16 városi meghatározó tényezőt és azok 21 egészségügyi mutatóra gyakorolt ​​hatását veszi alapul. Az eszközt Marta Rofin Serra, az HEALTHY CITIES koordinátora, várostervező és építész fejlesztette ki.

4. ábra: AZ EGÉSZSÉGES VÁROSOK hálózat integrált cselekvési tervek célkitűzéseinek kollektív pozitív hatása. Az első három pozitív egészségügyi hatás: Fizikai aktivitás, Elhízás és túlsúly és Ülő viselkedés.

Az HEALTHY CITIES módszertan egy ismétlődő elemzés alapján működik, ahol a HIA minden egyes lépése három iteratív elemet támogat: Elemzés, Tervezés és Dizájn, valamint Kormányzás² (5. ábra).

Ez a megközelítés ötvözi a HIA-t az Együttműködési Tervezés Keretrendszerrel. Az említett három összetevőre a várostervezéssel kapcsolatos kérdések megfelelő és rendezett kezelésében van szükség, valamint abban, hogy a megoldandó problémák ne csak kihívások maradjanak, hanem együttműködéssel megvalósuló, megfelelő tervezési eredmény szülessen. Lényegében ez a megközelítés úgy szervezi a HIA-t, hogy jobban illeszkedjen a várostervezés céljához.

5. ábra: A HIA lépései az együttműködési tervezés keretrendszerével kombinálva

Merre tovább?

A HEALTHY CITIES által javasolt integrált megközelítés célja nem az integrált cselekvési tervek kidolgozásának meghatározása, hanem a jobb döntéshozatal támogatása. A kilenc partner az összes kapcsolódó eszközt és megközelítést tovább tárgyalja és folyamatosan teszteli. A projekt előrehaladása során több eredményt fognak közzétenni magával az integrált megközelítéssel és annak eredményességével kapcsolatban, azaz, hogy miként lehet megtervezni és kialakítani egy egészségesebb várost. A hálózat legfőbb célja, hogy a várostervezés támogassa az egészséget.

¹ Puig-Ribera A, Bort-Roig J, Rofin M, Garcia-Cuyás F, Geli M, Chamorro C, Perona-Ribes L, Cervantes P, Torrentó J, del Val R, Palmero F. (2018). Planning local urban environments to promote health in Vic (Barcelona): A comprehensive approach. European Journal of Public Health; 28 (suppl. 4): 208.

² van Herk S., Zevenbergen C., Ashley R., Rijke J.,Learning and Action Alliances for the integration of flood risk management into urban planning: a new framework from empirical evidence from The Netherlands,Environmental Science & Policy,Volume 14, Issue 5,2011.

Szerzők:

Sofia Aivalioti (HEALHTY CITIES alkalmi szakértő),

Marta Rofin Serra (HEALHTY CITIES koordinátora),

Sebastiaan van Herk (HEALHTY CITIES vezető szakértője)

Eredeti cikk: https://urbact.eu/healthy-cities-bridging-urban-planning-and-health#