Európai városfejlesztési jó gyakorlatok sikeres adaptációja
Edited on
01 February 2021Mit tanultunk, hogyan készüljünk a 2021-27-es időszakra?
Online konferencia – Összefoglaló – 2020. november 4.
Közel 80 résztvevővel sikeresen lezajlott a rendezvény a hétköznapjainkat átformáló járványhelyzet következtében gyakorlattá vált online formában. A program megnyitójában Tóth Attila, a Miniszterelnökség Településfejlesztési Osztályának vezetője kiemelte, hogy az URBACT Program (2021-27 közötti) negyedik ciklusának előkészítésén dolgozik a Monitoring Bizottság, amelynek következő ülésén a programozás mellett a 2021. évi lehetséges pilot projektekről is szó lesz. Továbbra is fontosnak tartja a városok közötti sikeres tapasztalatcseréket, a példaértékű jó gyakorlat transzfer eredményeket. Az URBACT hosszú évek alatt kifejlesztett módszertanával, szakértői bázisával, kapacitásépítő egyetemeivel valós problémákat segít megoldani, miközben további lehetőségekre inspirál.
A 2021-27 időszak városfejlesztési irányairól Móricz Ádám, az Európai Bizottság Regionális Politikai és Városfejlesztési Főigazgatóságának programmenedzsere nyilatkozott. Zajlanak a Bizottság és a tagállamok közötti egyeztetések, utóbbiaknak többek között (társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti szempontból) integrált területi és helyi (városi) fejlesztéseket kell támogatnia. A helyi fejlesztési stratégia tehát fontos területi eszköz, a fejlesztések kiválasztásának alapja. A projektek kiválasztásába a helyi (városi) hatóságokat be kell vonni. A finanszírozás is történhet integrált módon, vagyis a projektek a területi operatív program mellett a különböző ágazati operatív programokon keresztül is támogathatók. A programozási folyamat a tagállamokban alulról építkező, többszintű, partnerségi folyamat keretében történik. A partnerség kiépítése helyi szinten is feladatot ad, vagyis a városoknak is be kell vonni a helyi érintetteket (civil szervezeteket, vállalkozásokat) a fejlesztési folyamatokba. Az elmúlt időszakban sikeresen létrehozott CLLD (Helyi közösségek által vezérelt fejlesztések) partnerségeinek további fennmaradását, fejlesztését is ajánlja az Európai Bizottság.
A városoknak kiemelt szerepe lesz a környezeti, klímapolitikai célok megvalósításában, a digitális átállásban és az innovatív szemlélet elterjesztésében is. A funkcionális várostérségek (városkörnyéki területek) támogatása elősegíti majd a városok szolgáltató szerepének erősödését a környező települések számára.
Az Európai Bizottság prioritásként kezeli továbbá a városhálózat alacsonyabb szintjén elhelyezkedő kisvárosokat, mint a felzárkóztatás, térségi szervezés, város-vidék kapcsolatok fontos szereplőit.
A források tekintetében a programmenedzser elmondta, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) korábban minimum 5%-nyit kellett kötelezően integrált, fenntartható városfejlesztésre fordítani. Ez a mérték a következő időszakban a jogszabályi kompromisszum értelmében már 8% lesz. A kötelező ERFA allokáción felül az Európai Városi Kezdeményezés nevű eszközzel kívánja még tovább segíteni a Bizottság a városokat, amely ernyő platformként képzelhető el, vagyis összefogja a korábban kissé szétaprózottan működő európai városfejlesztési programokat. Ezzel a szervezettel fog szorosan együttműködni az URBACT IV Program is.
A Bizottság magyarországi képviseletének honlapján keresztül (https://ec.europa.eu/hungary/news/20200527-eu-funds-consultation_hu), valamint a Kormány által indított partnerségi egyeztetési folyamaton keresztül (https://www.palyazat.gov.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2021_2027) a helyi hatóságok konzultálhatnak.
Videó prezentáció - 2021-27 városfejlesztési irányai, Móricz Ádám, programmenedzser, Európai Bizottság Regionális Politikai és Városfejlesztési Főigazgatóság
Móricz Ádám előadása után az URBACT transzferhálózatokban közreműködő hazai partnervárosok projektjeinek bemutatkozó kisfilmjei következtek:
BeePathNet, Budapest XII. kerület – A kerület Zöld Irodája mint viszonylag önálló szervezet dolgozik együtt a ljubljanai vezető partnerrel. 
Budapest legzöldebb kerülete a városi méhészet apropóján keresi a környezeti nevelés, a fenntartható, ’zöld város’ lehetőségeit. Ahogy a méhek sem ismerik a kerület határait, remélhetőleg a projekt tevékenységei is túlnőnek az adminisztratív határokon!
Tropa Verde, Budapest XIV. kerület – a spanyol Santiago De Compostelából származó jó gyakorlatban a város jutalmazza a szelektív hulladékgyűjtésben élenjáró lakókat. A jutalomként járó kuponok számos helyen használhatók, és egyre komolyabb presztízst is jelentenek: vannak például olyan városi rendezvények, ahol az első sorokba csak kuponokkal lehet jegyet szerezni.
Come In!, Budapest XI. kerület – A kerületi önkormányzat vezető partnere a Kortárs Építészeti Központtal közösen megvalósuló projektnek, amely a Budapes100 gyakorlatát adja át európai partnereinek. A téma egyik érdekessége, hogy a jó gyakorlatot – a közösségi fesztivált – többször is meg lehet valósítani a projekt időtartama alatt, így tanulva és fejlesztve azt. A magyar partner Őrmezőn dolgozva maga is keresi a fejlődés útjait.
Innovato-R, Veszprém – Torinó a város által foglalkoztatott mintegy 10 ezer közalkalmazott innovációs kapacitásait próbálja aktivizálni belső ötletpályázatokkal. Veszprémben a polgármester által személyesen is nagy támogatást élvező projektben az első körben 58 pályázatot nyújtottak be a közszféra dolgozói. A projekt sikere jó alap a közösségi kormányzási modellen alapuló Európa Kulturális Főváros projekthez, és hosszú távon a közalkalmazottak elköteleződésének, felelősségvállalásának megerősítéséhez.
Welcoming International Talent, Debrecen – Milyen lehetőséget, erőforrást jelent a város számára az ott élő külföldiek közössége? A külföldi hallgatók, munkavállalók, valamint a BMW-gyár építése kapcsán Debrecen is stratégiai szinten keresi a választ erre a kérdésre.
Re-grow City, Nyírbátor – A vezető partner, a német Altena közvetítő szerepet vállalt bérlők és bérlemény-keresők között, hogy új élettel töltse meg a várost. A helyi igények feltérképezése segítette első sikeres projektjük életre hívását. Egy felújítás alatt lévő régi iskolaépületben egy szórakozóhelyet (Pop-up Pub) alakítottak ki a helyi fiatalok nagy örömére. A hely a megnyitása óta nagy népszerűségnek örvend.
TECH Revolution, Nyíregyháza – Bányászvárosból a digitális gazdaság főszereplője… az angol Barnsley példája nyomán Nyíregyházán egy volt katonai ingatlanban hoztak létre technológiai én innovációs központot. A működésmód és a tartalom kitalálásában sok múlik az URBACT projekten.
A videófilmeket követően egy tanulságos panelbeszélgetés következett. A beszélgetést Kézy Béla, URBACT szakértő moderálta. A beszélgetésben részt vett Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere, Rózsa Zoltán Budapest Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Iroda vezetője, illetve Ábrahám Máté Budapest Újbuda Önkormányzatának tanácsadója, projekt koordinátora. A résztvevőkhöz intézett első körkérdés arra vonatkozott, hogy mi jelentette a legnagyobb nehézséget a transzferfolyamat során. Veszprém (Innovato-R projekt) esetében, ahol az önkormányzat saját dolgozóit próbálta aktívan bevonni és különböző innovációs ötletek kidolgozására sarkallni, eleinte nem mutatkozott nagy érdeklődés az önkormányzati dolgozók részéről, de mint kiderült ez nem a passzivitásnak, hanem inkább annak volt köszönhető, hogy bár a városban az önkormányzat aktívan együttműködik a civil szervezetekkel az emberek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy megkérdezzék a véleményüket, pláne egy munkahelyi környezetben. Alpolgármester asszony épp ezért hangsúlyozta többször is a nyitottság, az együttműködés és a megújulási képesség fontosságát.
A XII. kerület (BeePathNet projekt) esetében az jelentett kihívást, hogy hogyan tudnak ők, mint önkormányzat adaptálni egy alapvetően alulról jövő jó gyakorlatot. Nem szeretnének önkormányzatként hosszú távon vezető szerepet betölteni a projektben, sokkal inkább egy önjáró hálózat kiépítésére törekednek. Esetükben is fontos szempont volt a lakosság szemléletformálása, hiszen a biodiverzitást fontosságára a méhek, beporzó rovarok témáján keresztül próbálták felhívni a figyelmet, viszont a lakosok többsége nem feltétlenül érti elsőre ennek összefüggését. A szemléletformálás nem megy egyik napról a másikra, esetükben ez egy 1,5 éves intenzív folyamat volt.
Végül a XI. kerület tekintetében a többi projekttel ellentétben nem jó gyakorlat átvételről, hanem jó gyakorlat átadásról van szó. Ennél a kerületnél is nehezebben ment a lakosok, önkéntesek bevonása, illetve a XII. kerülethez hasonlóan szintén nehézségként jelentkezett, hogy önkormányzatként nem könnyű egy szakmai szervezet által, alulról induló kezdeményezés átvétele és alkalmazása.
A transzferfolyamat jövőbeli alakulása tekintetében valamennyi város úgy nyilatkozott, hogy az URBACT keretein kívül is valamilyen formában tovább szeretné folytatni projektjét. A Hegyvidéki Önkormányzat esetében pedig már más városok is elkezdtek érdeklődni a jó gyakorlat átvételének lehetőségéről, amiben a Zöld Iroda szívesen segít támaszkodva saját vezető partnerük, Ljubljana tanácsaira. Továbbá a kerület épp azon dolgozik, hogy a jelenleg informálisan kialakított hálózati tagokat egy jogi szervezetbe terelje, amely majd tovább élteti és fejleszti a megkezdett munkát. Továbbá fontos szempont volt, hogy a hálózatépítés során ne csak kerületi partnereket, szervezeteket vonjanak be, hanem a szomszédos kerületekből is kapcsolódjanak a méhecskés projekthez.
Végül Kézy Béla arról kérdezte a résztvevőket, hogy mit tudnának tanácsolni más városok számára, akik szeretnének átvenni egy jó gyakorlatot, vagy esetleg gondolkodnak az URBACT programban való részvételen.
Jó gyakorlat átvételekor az egyik legfontosabb tanulság, hogy nem érdemes egy az egyben lemásolni egy projektet, sokat kell dolgozni a helyi adottságok figyelembevételével az adaptálhatóságon, főleg olyan esetben, ha egy nagy városra alkalmazott példát szeretne egy kisebb település vagy kerület átvenni, vagy fordítva. A másik aranyszabály, hogy a sikerhez vezető úton nagyon sok türelemre van szükség, általában nem egy önkormányzati ciklus alatt jön meg az eredmény. Továbbá a projekt megvalósítása során az önkormányzatnak a lakosok megszólításakor érdemes kerülni a hivatalos stílust és inkább úgy közelíteni feléjük, mint egy civil szervezet.
A panelbeszélgetésben részt vevő városok egyet értettek abban, hogy rendkívül hasznos számukra az URBACT hálózatban való részvétel. Saját szemléletük is rendkívül sokat formálódott, továbbá nagyon izgalmas dolog külföldi partnerekkel, eltérő kultúrákkal együttműködni.
Érdemes nyitottnak lenni, mások jó példáit átvenni, a sikeres városoknak ez az egyik ismérve. Továbbá érdemes folyamatosan tájékozódni az egyes pályázati lehetőségekről. Ha egy város első alkalommal indul nemzetközi pályázaton, érdemes csak partnerként és nem vezető partnerként pályázni.
A városok számára saját tanulási folyamatukban nagy segítséget nyújtott továbbá az egyes URBACT módszerek megismerése és alkalmazása is. Nemrég zajlott az URBACT e-egyetem az akciótervezési hálózatok számára, mely eseménysorozat során az akciótervezés 1-1 fázisához kapcsolódó hasznos módszereket sajátíthatták el a partnervárosok. Ezeket az eszközöket az URBACT folyamatosan publikálja a https://urbact.eu/toolbox-home oldalon, továbbá az e-egyetem egyes alkalmain az URBACT vezető szakértői által tartott előadások prezentáció anyagai és videói visszanézhetők a https://eu.eventscloud.com/website/2813/ honlapon. Ajánljuk minden érdeklődő város figyelmébe, kiváló lehetőség akciótervezési módszerek elsajátításához!
A panelbeszélgetésről készült felvételt itt tekintheti meg.
Az esemény Dr. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség kormányfőtanácsosa zárta. Tamás kiemelte, hogy a konferencián bemutatott kisfilmek, illetve a panelbeszélgetés alapján a hazai transzfer projektek abszolút sikeresnek tekinthetők, az URBACT program meghatározó szerepet tölt be a hazai városfejlesztésben. Az URBACT Monitoring Bizottságban továbbra is képviselni fogja a hazai program érdekeit, illetve minden várost bíztat arra, hogy partnerként vagy akár vezető partnerként pályázzanak az URBACT programban.
A következő URBACT rendezvényre december 8-án kerül sor, részletesebben az eseményről hírlevelünkben és honlapunkon fogunk tájékoztatást adni.
Az URBACT programról, illetve az egyes partnervárosokról és projektjeikről bővebben a www.urbact.hu oldalon olvashatnak.
Összefoglaló: URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont
Submitted by Mariann Ven on