You are here

EGY VÁRATLAN UTAZÁS A SÁRKÁNYOK FÖLDJÉN - Nyírbátor pop-up sztorija

Edited on

18 March 2022
Read time: 4 minutes

Interjú dr. Fülöp Enikővel - Nyírbátor Városgazdálkodási Osztály Vezetője, projektmenedzser, ULG tag

Május 18-án került megrendezésre a Re-growCity Transzferhálózat záró konferenciája, amelyen a pop-up shop és az NGO platform jó gyakorlatok, a partner városok eredményei, tapasztalatai, jövőbeli terveik voltak fókuszban. A Hálózat magyar partnere Nyírbátor is, jelen interjúban dr. Fülöp Enikőt kérdeztük a transzfer folyamatról, a helyi eredményekről, nehézségekről és a folytatásról.

Mik a Re-GrowCity városhálózat célkitűzései? Miről szól a jó gyakorlat átvétel?

A Re-growCity vezető partnere Altena. Ez a német kisváros lakosságának 43, munkahelyeinek pedig majdnem 50 százalékát veszítette el 1975 és 2014 között. A település 2015-ben több mint 300 intézkedést határozott meg a gazdasági hanyatlás és a népességfogyás ellensúlyozásaképpen, egy komplex integrált stratégiát létrehozva. A Re-growCity projekt ezek közül kettővel foglalkozik: a vállalkozóvá válás ösztönzésével és a civil társadalom aktivizálásával az önkéntesség támogatásán keresztül. Mivel Nyírbátor – csakúgy, mint sok más európai város – hasonló módon küzd a népesség csökkenésével, 2018 végén csatlakoztunk a Re-growCity hálózathoz, hogy részletesebben is megismerjük ezeknek a jó gyakorlatoknak az altenai sikeres megvalósítását, valamint adaptáljuk azokat helyi szinten.

Kik a partnerek? Mik voltak az első benyomások a nemzetközi munka során?

A projekt külföldi partnersége Manresa (Spanyolország), Idrija (Szlovénia), Igoumenitsa (Görögország), Isernia (Olaszország), Melgaço (Portugália) és Alūksne (Lettország) városából áll. Nyírbátor kissé későn csatlakozott a hálózathoz, pótolva egy kilépett partnert, de ahhoz éppen időben, hogy részt vegyünk a 2019 január végi kick-off meetingen Lettországban. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy bedobtak minket a mély vízbe: nagyon gyorsan meg kellett értenünk a jó gyakorlatok lényegét – a többi partnernek volt néhány hónap előnye ebben a tekintetben. Összességében a projekt elején elég szkeptikusak voltunk a potenciális sikereket nézve.

Mi az a pop-up, és hogyan sikerült a módszert alkalmazni Nyírbátorban?Pop-up shop call

A pop-up módszer egyike a projekt által kínált két jó gyakorlatnak – minden partnernek ki kellett választania egyet, és a miénk ez volt. Lényegében rövid távú ”projektek” megvalósítását jelenti egyébként üres vagy alulhasznosított épületekben, amelyek felélénkíthetik a város életét – siker esetén ezekből akár állandó programok, pénzügyi bevételt jelentő üzletek is válhatnak. Első lépésként beazonosítottunk egy helyi problémát (kevés a kikapcsolódási lehetőség a fiatalok számára) és egy szabad helyet (egy régi iskola alagsorát), majd támogattuk egy azóta is nagyon sikeres ”pop-up pub” létrehozását (ld. fent). Más ötleteink is voltak (közösségi konyha baráti összejövetelekhez, kerékpártárolók stb.), sőt, közreadtunk egy felhívást a lakosság számára is, de sajnos a koronavírus jelentősen lelassította az előrehaladást.

Hogyan kommunikál az önkormányzat a lakosokkal? Hogyan motiválta őket a programban való részvételre?

Néhány helyi szervezet képviselője meghívást kapott egy informális projektcsapatba; ez a csoport (ULG – Urbact Local Group) rendszeresen találkozott a projekt ideje alatt, hogy megvitassa a jó gyakorlat adaptálásának következő lépéseit. Ami a városlakókat illeti, a YouTube-on és a Facebookon keresztül számos cikket, TV-interjút és írott anyagot készítettünk és osztottunk meg – ezek közül a legfontosabb a nyílt felhívás pop-up shop ötletekre (ld. jobbra). Bár a felhívás közzététele pont egybeesett a karantén intézkedések kezdetével, a projekt befejezése után is aktuális marad, így semmi akadálya annak, hogy például a nyári hónapokban új pop-up shopokat indítsunk, ezúttal kevesebb korlátozással.

Milyen érdekes tanulságokkal szolgáltak a partnerek a transzfer során? Hogyan élte meg ezt a projektet egy magyar kisváros?

Kezdetben, amikor próbáltuk megérteni, hogy a jó gyakorlat hogyan alkalmazható a helyi viszonyokra, biztató volt látni, hogy minden partner eszközölt valamilyen ”csavart” az eredeti módszeren a saját helyzete alapján. Némelyikük szinte kizárólag a vállalkozók megsegítésére fókuszált, akik így az üzleti ötletük életképességét egy pop-up shop nyitásával tesztelhették. Mások inkább a civil szervezetekre koncentráltak, felajánlva nekik a szükséges fizikai helyet és minden egyéb támogatást a működésük folytatásához vagy bővítéséhez.

Az ilyen méretű és jellegű transznacionális partnerségben való részvétel általában véve is új volt számunkra – örülünk, hogy alkalmunk nyílt megszervezni az egyik partnertalálkozót Nyírbátorban, egyszerre gyakorlatot szerezve és bemutatva a városunkat a résztvevőknek. Az egyik esti program helyszíne a pub volt, ami mindenki tetszését elnyerte.

Nyírbátorban 2020 elején megrendezett transznacionális partnertalálkozó

Milyen kihívásokkal és problémákkal kellett a városnak szembenéznie?

A projekt során alkalmanként előfordultak félreértések, késések és egyéb kellemetlenségek, és a koronavírus csak megnehezítette a helyzetet, de úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb akadály az ilyen projektek során mindig a helyi hozzáállás és szokások. A közösségi részvétel számos országban divatszóvá és normává vált, de Magyarországon még mindig nehéz felszámolni a kevésbé hatékony (de már nagyon ismerős) felülről jövő megközelítést, amely annyira meggyökeresedett társadalmunkban. Valahányszor megpróbálunk megvalósítani egy olyan projektet, amelynek sikere az állampolgárokkal való közös gondolkodáson, valamint a lakosság részvételén múlik, az első kihívás mindig a bizalmuk elnyerése: meggyőzni őket arról, hogy ha elmondják a véleményüket és az ötleteiket, akkor az önkormányzat nyitott a megbeszélésükre és a megvalósításukra – nem azért, mert muszáj, hanem azért, mert ez az egyetlen fenntartható módja egy város fejlődésének. Ha egy város képes erre, és motiválja az embereket a részvételre, akkor máris túl van a nehezén.

Melyek a projekt helyi eredményei és a jövőbeli tervek Nyírbátorban?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a pub túlélte a járványügyi korlátozásokat – katalizátornak szántuk annak bemutatására, hogy a módszer itt is működhet, megalapozva további pop-up shopok nyitását. Jelenleg új ötleteket várunk a lakosságtól, azonban azt is tervezzük, hogy ezen a jó gyakorlaton túlmutatva fontolóra vesszük nemcsak a város üres épületeinek hasznosítását, hanem a közterek újratervezését is az állampolgárok segítségével (az angol szakszó erre a placemaking).

A transzfer hálózat egy másik eredménye egy úgynevezett Polgármesteri Nyilatkozat aláírása és ezzel együtt egy új európai városhálózat, a Re-growTown létrehozása is. Tagadhatatlan tény, hogy bár a kisebb városok teszik ki a települések többségét Európában, a befolyásuk és a politikai erejük még mindig korlátozott. Az új hálózat célja az 50 000 főnél kevesebb lakosú városok támogatása jó gyakorlatok megismerésében, valamint egy közös platform kialakítása mind az európai, mind a nemzeti politikai döntéshozatalban. Az infrastrukturális fejlesztések hasznosak, de nem szabad lebecsülni az európai városok közötti tudásmegosztás fontosságát sem. Javasoljuk mindenkinek, hogy látogasson el a Re-growTown weboldalára, és csatlakozzon ingyenesen a hálózathoz!

 

Nemzeti URBACT Pont

Fotók: dr. Fülöp Enikő