Egy esemény, amire sokan várnak!

Az URBACT Nyári Egyetem harmadik alkalommal kerül sorra. A városi szakemberek számára nyújt eszközöket és korszerű készségeket a helyi városi kihívásokra való válaszadásra, sikeres akciótervek kidolgozására minden fejlesztési szektor (integrált megközelítés) és minden érintett (participatív megközelítés) bevonásával. Az URBACT Nyári Egyetem résztvevői felkészültebbek lesznek városuk fenntartható, integrált, a városhálózat élettartamára és azon túlra kitekintő fejlesztési stratégiáik kidolgozásánál. 

Idén a Nyári Egyetem a partner városokban dolgozó URBACT Helyi Csoport-koordinátorokat szólítja meg, és szól a hivatali munkatársakhoz is, akik aktívan vesznek részt a helyi város-politika és kiemelten a minden partnertől elvárt akcióterv közös kidolgozásában.

Gyakorlati program a hatékony fejlesztéspolitika alakításához

3 napon keresztül dolgoznak a résztvevők kis csoportokban egy virtuális város példáján a város problémáinak konkrét megoldásain. 5 fejlesztéspolitikai laboratórium közül lehet választani és kapcsolódni a munkába:

• Együttműködő vállalkozási és új üzleti modellek ez európai városokban – hogyan kell kihasználni az együttműködő vállalkozásokat a helyi gazdaság élénkítésére.
• Munkahelyek és szakmai készségek a városi gazdaságban: hogyan lehet segíteni az embereket és hasznosítani a szakismereteket a gazdasági növekedés és rugalmasság érdekében.
• Lakható lakóterületek – városrészek műszaki, környezeti és funkcionális regenerálása, hogy élhető legyen a város.
• Fenntartható város, az energia, élelmiszer és vízellátási rendszerek átalakítása – emberi, műszaki, természeti dimenzióban alakuló megoldások összehangolása és összekapcsolása
• A városi közösség kohéziója és sokfélesége – harc a városi egyenlőtlenségek ellen.

A fejlesztéspolitikai laborok résztvevői innovatív megoldásokat, jó gyakorlatokat és hatékony eszközöket keresnek az érintettek bevonására, a kihívások elemzésére, ennek alapján eredmények és akciók kidolgozására és a hatások felmérésére.

A város különböző részein szervezett munkaülések, érdekes és lelkes beszélgetések valamint kötetlen programok kedvet ébresztenek és kiterjesztik az emberi és szakmai kapcsolatokat, mindezt hazatérve jól lehet hasznosítani.

Nézd meg az alábbi rövid videót, ha még többet szeretnél tudni a rendezvényről:

Kövess minket a Twitteren @URBACT_HUN és #USU2016, és a weboldalon www.urbact.hu; www.urbact.eu

Az URBACT Nyári Egyetem honlapja: http://www.university2016.urbact.eu/#ABOUT

Üdvözlet Rotterdamban – Aboutaleb Polgármestertől

Rotterdam lesz a harmadik URBACT Nyári Egyetem házigazdája 2016 augusztus 24-26-án. Mintegy 300 városi szakember jön majd a városba, amelyik a városfejlesztés egyik európai úttörője. Ezért a városi kormányzásról szóló új sorozatunk keretében érdemes a program előtt megkérdezni a polgármestert, Ahmed Aboutaleb-et, mit gondol, mit várhatnak a résztvevők ettől az eseménytől.

URBACT: Köszönjük Aboutaleb Polgármester Úr, hogy talált időt a beszélgetésre. Első kérdésünk az, hogy aki először jön Rotterdamba, mit kell tudnia?

Ahmed Aboutaleb: Rotterdam először is fontos innovációs központ, jelentős holland és nemzetközi cégek és KKV-k, kiváló iskolák és egyetemek működnek itt, a lakosok kulturális háttere igen sokszínű. Az utóbbi OECD értékelések hangsúlyozzák ezt a potenciált. A város élenjár az innovatív, fenntartható energiaellátásban, Rotterdam az első öt között van a világvezető 50 városa között. Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa. Nagy, fiatal és sokféle, mondhatjuk, hogy kissé csiszolatlan. Mindig vállalkozó szellemű volt, szívesen telepednek le itt holland és nemzetközi cégek. Rotterdam kikötője kitárt kapuval fogadja a világ minden részéről érkező, új betelepülőket, hogy azok tehetségükkel és lehetőségeikkel használjanak a városnak.  Rotterdam fontos tudás alapú város is köszönhetően a lakosság sokféleségének valamint a cégeknek és az egyetemeknek, kutatóintézeteknek.

A kikötő ma is a városi gazdaság fontos motorja. Ezen kívül kiváló az egészségügyi intézményrendszer, és rengeteg innovatív, kreatív klaszter is van a városban. Rotterdam fontos törekvése az oktatási színvonal emelése és a tudásalapú gazdaság növelése. Törekszünk arra, hogy a város fizikai arculata ösztönözze az interakciót, a kohéziót és a fenntarthatóságot mind a lakosok, mind a vállalatok számára és javára.

URBACT: Rotterdam Jeremy Rifkinnel dolgozik együtt a Következő Gazdaság koncepción. Mit jelent ez Rotterdamnak, mit akarnak megvalósítani válaszul az új igényekre és lehetőségekre?

Polgármester: A soron következő években, gazdaságunkban és társadalmunkban olyan trendek a meghatározók, mint a klímaváltozás, erőforrás szűkösség, digitalizáció, robotok, offshore cégek visszatelepítése, 3D nyomtatás, elektromos járművek stb. Mindezzel együtt folytatódik az urbanizáció, az ’új gazdaság’ fókusza ezért az európai városrégiókba kerül, ilyen a Rotterdam – Hága nagyvárosi térség is.   

A digitális hálózati gazdaság kihívásokkal jár, de új lehetőségeket is kínál Európának. A lehetőségek megragadásához színvonalas innovatív gazdaságra van szükség, amellyel az európai régiók nemzetközileg pozícionálni tudják magukat, mint az előfutárok számára attraktív helyeket. Sürgős szükség van innovációra, új termékek, üzleti modellek és az egymáshoz kapcsolódó ágazatok kombinációinak kifejlesztésére, ez teszi lehetővé Európa kívánatos fenntartható fejlődését. A Rotterdam-Hága nagyvárosi régióban az innováció elve már gyakorlattá vált.

Az Útvonal a Következő Gzadaság felé (Roadmap Next Economy (RNE) katalizátor, nagymértékben segíti az innováció és új gazdaság felé való elmozdulást, és hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak a mi régiónk, hanem egész Európa vezére legyen a folyamatnak a következő 10 évben. Az RNE nyomán óriási beruházási és fejlesztési projekt-csomagok alakulnak ki, melyek az európai régiók gyökeres átalakulásához, a foglalkoztatás növekedéshez vezetnek.

URBACT: Mennyire van a város felkészülve ehhez a változáshoz? Mik a fő mobilizálható értékek?

Polgármester: Rotterdam nagy logisztikai és gazdasági központ, ahogy mondják: ’kapu Európába’, jó helyzetben van az átalakuláshoz. Itt, Rotterdamban van a Cambridge Innovációs Központ, nagy előny ez, ösztönzi az innovációt és a sikeres kezdő vállalkozásokat (start-up-okat). A város az innovatív fenntartható energiaellátás előfutára, az ARCADIS fenntartható városok indexe szerint Rotterdam az első öt között van a világ 50 vezető városa között.

URBACT: Mik Ön szerint a fő korlátok, és mi ezekre a válaszuk?

Polgármester: A Rotterdam – Hága nagyvárosi régió ereje a sokféleségében van. A sok erős gazdasági szektor egymás közelében és egymást kiegészítve működik, ennek ellenére együttműködésük nem elégséges. Ráadásul, az európai nagyvárosi régiókhoz képest a holland régiók viszonylag elmaradottak. Sürgős ezért az innováció. Hiszem azt, hogy az új termékek és üzleti modellek kifejlesztése az ágazati és vállalati határokon átnyúló kombinációk eredményeképpen jelentős lesz a fejlődés.

Gond az is, hogy globális szinten nőnek a különbségek, a szegények és gazdagok között a városban, a város – vidék között vagy a városi régiók között.  A jövőben a városoknak sokat kell dolgozniuk az emberek társadalmi felemelkedéséért. Képesek erre. Célzott fejlesztéspolitikával a városok egészséges keretei között új generációk nőnek fel.

URBACT: Rotterdam híres a közösségi tervezésben, a közösségi részvételben elért eredményeiről. Hogyan működik együtt a polgármesteri hivatal más intézményekkel ennek biztosítására ebben az átmeneti időszakban?

Polgármester: Társadalmi-, környezeti és gazdaságpolitikánk is mind együtt dolgozáson alapuló közös termék. Közös tervezés és az állampolgárok bevonása fontos a bizalom megszerzéséhez. A bizalom a fejlesztés alapfeltétele minden vonatkozásban. A bizalom nemcsak a befogadó társadalom építése szempontjából fontos, hanem a gazdasági fejlődést is meghatározza. A kutatások szerint 10%-os bizalomnövekedés 1 %-os GDP növekedést eredményez.

Azért szorgalmazzuk a közösségi tervezést és a polgárok bevonását, hogy – ahogy nevezzük –  „mi társadalmat” építsünk. Befogadó társadalmat. A város mindegyik részén sikerült a szociális hálózatokkal széles és erős közös frontot alakítani, és ennek eredménye látható: az állampolgárok békés együttélése. ”A gyakorlat közösségét” építjük.

Hogyan? Például a ’városrész szabályokkal’. A rendőrfőnök és én négyhetente elmegyünk minden városrészbe, beszélünk a lakosokkal a terület biztonsági kérdéseiről. Együtt határozzuk meg a fő problémákat, ezek azután a rendőrség és a város fő prioritásai lesznek. Megegyezünk abban is, hogy a lakók és a vállalkozások mit tehetnek a városrész helyzetének javításáért. Mert ez az ő dolguk is.

URBACT: Mint tudja, minket különösen érdekel a város regenerálása (környezeti, társadalmi, gazdasági megújítása), és tudjuk, hogy Dél-Rotterdamban van az egyik legnagyobb ilyen európai projekt, 3,3 hektárnyi területen. Milyen fő változásokat vár ettől?

Polgármester: Dél-Rotterdam az elmúlt hat évtizedben bevándorlók települése lett, ahol viszonylag kevés munkahely és legális jövedelemhez jutási lehetőség van, olcsó lakásokkal. Az áruk, szolgáltatások és emberek szabad áramlása az EU-ban tovább növelte a munkások bevándorlását a nem EU tagországokból. Korlátozott társadalombiztosítás, rövid távú munkaszerződések közepette a családok máshogy próbálnak jövedelemhez jutni. Rotterdam kikötőváros, itt nem ismeretlen a bevándorlás. De a jelenlegi tömeges beáramlás súlyos gondot okozott Dél-Rotterdamban. Több mint 200.000 ember él itt 33.100.000 m2-en, több mint 13.000 az álláskereső és a lakások többsége rossz állapotú. Ez jóval több, mint az országos és a városi átlag. Eredményeképpen fiatalemberek nőnek fel olyan érzéssel, hogy társadalmilag elfogadható hogy nem dolgoznak, és nem járnak iskolába, nincsen perspektívájuk a jobb életre. A program célja 2030-ig a társadalmi-gazdasági indikátorok olyan magasra emelése, mint amilyen a 4 legnagyobb holland városban van. 

Az intenzív, integrált, hosszú távú, közösségi megközelítés eredményeképpen el kell érni, hogy a terület Nagy-Rotterdam és egész Hollandia gazdasági motorja legyen.

A sokoldalú program középpontjában a gazdasági perspektívát biztosító szociális program van. Három fő oszlopa a következő:

Első: A tehetségek felkarolása

Dél-Rotterdam aktív munkaerő-piaci potenciálja az egyik megoldás lehet az országos népesség elöregedése miatti gondokra. A fiatal népesség tehetségeinek kibontakoztatásához oktatás, képzés, szakképzés, élethosszig való tanulás és az iskolából való kimaradás elkerülése szükséges.

Második: Gazdaság

Dél-Rotterdam fiatal lakosságát iskoláztatni és képezni kell a kikötő és a kikötői ipar, a szociális és egészségügyi szektor valamint a kreatív ipar minőségi munkaerőigényének kielégítésére.

Harmadik: Lakás és műszaki infrastruktúra

20 év alatt a lakásállomány egyharmadát (35.000 lakást) kell felújítani vagy lecserélni, ugyanez vonatkozik a műszaki infrastruktúrára.

URBACT: A jelentős társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő területen mivel lehet több Dél-Rotterdam-i embert a munkaerőpiacra juttatni?

Polgármester: Dél-Rotterdam esetében a szociális programozás a gazdasági perspektíva kulcsa. 

A területileg aktív befogadási kezdeményezés jó példája az Európai Bizottság meghatározása szerint:

• Három irányú (gazdaság, lakás és tehetség gondozás), egymást kölcsönösen erősítő, sokoldalú stratégia;
• Többszintű kormányzás, ahol a nemzeti kormány, a helyi (városi, körzeti) hatóságok, civil szervezetek, iskolák és az ipar (foglalkoztatók) egy stratégia szerint együtt munkálkodnak releváns célok elérésére;
• Munkaadók bevonása, jobb regionális munkaerő-piaci mobilitás;
• Az oktatás, képzés, a munkaerő-piaci lehetőségek és a minőségi gazdaság összekapcsolása.

URBACT: A fiatalok elidegenedése nagy kihívás igen sok európai városban. Mit tervez a város ennek a kockázatnak a kezelésére Dél-Rotterdamban?

Polgármester: az iskolai képzés és a vállalati munkaerőigény közötti eltérés a fenntartható fejlődés fő akadálya. A városnak ez a része sok tekintetben hátrányosabb helyzetű, mint Rotterdam többi része és az ország. Itt 21 %-os a munkanélküliség, a gyerekek 32 %-a szegénységben nő fel, a gyerekek 39 %-ának szülei egyáltalán nem vagy csak egészen alacsony szinten iskolázott. A Dél-Rotterdam-i tervezési területen a lakosság 74 %-a első vagy második generációs migráns. Ilyen körülmények között a fiatalok szüleik kulturális preferenciái szerint tanulnak és választanak munkahelyet minden reális karrier perspektíva nélkül. Emiatt állandó probléma, hogy bár van munkahely, az évente a munkaerőpiacra lépő 2000 Dél-Rotterdam-i fiatal lemarad a munkaerő-piaci versenyben. Sok európai város küzd ezzel a problémával.

Megoldásunk a karrier és tehetség orientációs program, állás garanciával. Együttműködnek az iskolák, a munkaadók és a városi hatóság. A gyerekek minden iskolai szinten kapnak egy programot, amely tartalmazza a nagyobb fejlődő vállalatoknál levő álláslehetőségeket. Dél-Rotterdam minden iskolája részt vesz ebben, így minden gyereknek és szüleinek van lehetősége részt venni a programban.

A karrier és tehetség orientációs program az általános (elemi) iskola végén kezdődik és a vége egy garantált állás, amelyet a részt vevő munkaadók ajánlanak fel. A program lényeges eleme, hogy „Karrier kezdő garanciát” ajánlanak fel a munkaadók a tanulónak, amint ő megkezdi a középfokú szakképzést, és fontos karrier választás előtt áll. Ekkor az egyik munkaadó előre kötelezettséget vállal az egyik a tanulóért, aki különben tévesen választana szakmát.

A program célja, hogy 2020-ig Dél-Rotterdam tanulóinak 50 %-a, aki középfokú szakképzésben vesz részt, válasszon munkahelyet az egyik fejlődő ágazatban. A munkaadók biztosítják, hogy évente 660 tanuló kapjon karrier kezdő garanciát (420 az iparban és 180 az egészségügyben).

URBACT: Mivel más városokat is ismer Európa szerte – például az URBACT és az Eurocities programokban való részvétele révén – milyen fő tanulság lehet Rotterdam tapasztalata mások számára?

Polgármester: Társadalmi-, környezeti és gazdaságpolitikáink egyaránt közösségi tervezésre épülnek. A Dél-Rotterdam Nemzeti Program is mutatja, hogy nincs olyan aktor, aki egymagában elég lenne törekvéseivel megfelelő hatást gyakorolni Dél-Rotterdam gazdasági lehetőségeire és lakhatóságára, hanem több résztvevős és több kormányzati szintű, integrált válasz, elkötelezett megállapodás szükséges.

A várost én emberek, gondolatok, kísérletek találkozóhelyének tartom, ahol új közös és részvételen alapuló, szükségleteiknek megfelelő modellt próbálnak ki.

URBACT: És fordítva, mit tanulhat Rotterdam másoktól? Milyen segítséget nyújthat 300 városi szakemberünk Rotterdamnak, az augusztusi Nyári Egyetem alkalmával?

Polgármester: Hadd kérjem meg őket, hogy adjanak javaslatot, hogyan tehetjük városainkat társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból rugalmassá, és hogy lehetünk „okosabbak”, amikor napjaink sürgető kihívásaira keresünk megoldást.

URBACT: És, végül kérem, adjon tippet, hogy akik először jönnek Rotterdamba, mivel tölthetik el azt a kevés szabadidőt, amit hagyunk nekik?

Polgármester: Látogassák meg az Erasmus hidat (Erasmus Bridge), ami számomra az emberi kapcsolatok és tolerancia szimbóluma.

URBACT: Köszönjük. Hálásak vagyunk, hogy ránk áldozta idejét és előre örülünk, hogy találkozhatunk Rotterdamban a rendezvényünkön.

Az interjút készítette: Eddy Adams az URBACT képviseletében