Egészséges élet a köztereken – a mozgásszegény életmód kihívásai a városokban

A mozgás nélküli, ülő életmód jelentős egészségügyi kockázat hordozója. A városokban drámai módon nő a lakók fizikai inaktivitásával összefüggő krónikus megbetegedések gyakorisága. Ilyen krónikus betegségek a szív- és légzőszervi megbetegedések, a vastagbél rák és a kóros elhízás, és mindez növekvő mértékű korai elhalálozáshoz, elmagányosodáshoz és társadalmi elszigetelődéshez vezet. A fizikai inaktivitás összességében jelentős mértékben növeli a közvetlen egészségügyi költségeket és a közvetett költségeket is, mert növeli a betegállományban töltött időt, a munkaképtelenséget és  a napi beteggondozást.  Mivel az olyan feladatok, mint a munkanélküliség kezelése, a szociális gondozás és az alapellátás az országos szintről a helyi szintre kerültek, a városoknak kulcsfontosságú feladata lett lakosaik fizikai aktivizálása.

Ez a cikk áttekinti a kihívásokat és hangsúlyozza, hogy ez a téma az európai fenntartható város tervezés szerves része.

Mit tesznek a városok lakóik aktivitásának növelése érdekében?

Világszerte sok város ismerte fel, hogy sürgősen tenni kell a fizikai aktivitás növelése érdekében, és versenyelőny származhat abból, ha az ügyet prioritásként kezelik. Sok önkormányzat, magáncég és sok kutatóintézet alakított ki az utóbbi időben tervezési stratégiát a fizikai aktivitásra való mozgósításra a városokban.

Minket mozgásra terveztek

A gyermekmunka miatti erőteljes felháborodás és tiltakozások után a multinacionális Nike Inc. US cég Társadalmi Felelősségtudat Testülete társadalom-tudatosabb vállalások irányába mozdult. 2012-ben jelentette meg a Mozgásra Tervezve című jelentést, amely a trend visszafordítása és a fizikai tevékenység mindennapi életbe történő visszahozása céljából elindított globális kezdeményezés.. A tanulmány vészharangot kongatott, mikor azt állította, hogy „ha nem tesznek ellene, akkor 2030-ra Kína és Amerika lakosságának fele és a brit és brazil lakosság egyharmada együtt, azaz összesen 1 milliárd ember fizikailag inaktív lesz.” Ez a világ számos városát ösztönözte az  az első lépések megtételére.

Mozgásban gazdag életmódot segítő -tervezési irányelvek (Active Design Guidelines)

A jelentés megjelenését követően nem sokkal New York városa közzétette a New York City Active Design Guidelines című dokumentumot, amelyet a mozgásban gazdag életmódra ösztönző központ, az Active Design Centre koordinált. Ez utóbbi non-profit szervezet, melynek törekvése, hogy az épületek, utak és lakókörzetek tervezésében és megvalósításában kapjon központi helyet az egészségügy és a mozgás.

Az Egyesült Királyságban a Mozgásra Tervezve kezdeményezés hatására létesült a Fizikai Tevékenység Pártközi Bizottsága 2014-ben. Hangsúlyozza, hogy új módszerekkel kell országos szinten kezelni az mozgásszegény életmód problémáját. Ágazat-közi munkamódszert sürget, és sikerült országos szintű koalícióra lépnie a non-profit szektor legfontosabb szervezeteivel, mint a Brit Szívgyógyászati Alapítvány és az Ifjúság Alapítvány. 2014-ben a Design Tanács is elindította a mozgásban gazdag életmódot segítő Active Design kezdeményezését. Törekvése az országos és helyi kormányzatok, fejlesztők, tervezők és közösségek támogatása az aktív életmód népszerűsítésében  irányítással, képzéssel és új helyszínek tervezésére és a meglevő infrastruktúra célirányos áttervezésére irányuló projektek fejlesztésével.

A fenti együttműködések és kezdeményezések mellett más városok önkormányzatai is megtették az első lépéseket az Egyesült Királyságban. Liverpool szektor-közi stratégiát dolgozott ki az átlagosnál alacsonyabb születéskor várható élettartam és az inaktivitás leküzdésére. Edinburgh évente egyre többet fektet kerékpáros fejlesztésekbe, programokba, a Londoni Városrészek (Borough) 20 mérföld /óra azaz  30 km/óra sebesség korlátért küzdenek az aktív közlekedés mozgósítása érdekében.

Európában Koppenhága szolgál a példaképül az aktív életmód népszerűsítésében. A várost a kísérletező, a hagyományos sémákból kilépő gondolkodás a jellemzi.  Szorosan együttműködik az egyetemekkel és a civil szervezetekkel, mint a Kultúra és Sport Alapítvány és a Koppenhágai Egyetem Építészkarán működő a Sport és Építészet Központ. Ez utóbbi volt az első szervezet, amelyik a sportnak az épített környezetbe való jobb integrálását célzó irányelveket dolgozott ki.  Az Aktiváló Építészet (Activating Architecture) című tanulmány (2012) számos sikeres példát valamint az épített környezet javítását célzó hasznos intézkedéseket és egyszerű, praktikus ötleteket is bemutat.  A köztereken végzett fizikai aktivitás ösztönzését  célzói beruházások eredményei már láthatók.  Koppenhágában például az 1970-es évek óta tartó köztéri beruházásoknak tudható be, hogy 65 %-kal nőtt a kerékpározók száma és jelentősen csökkent az autóközlekedés mértéke és sebessége. Koppenhága úttörőmunkát végzett abban is, hogy olyan fejlesztési programokat dolgozott ki, amelyek elérték a leginkább sérülékeny csoportokat, köztük az etnikai kisebbségeket.

A kiemelkedő példák mellett sok az olyan város, ahol kitalálnak, a gyakorlatban megvalósítanak ötleteket és kreatív módon tárnak fel területeket, ahol  élvezni lehet a közös  mozgást, kis anyagi ráfordítással és jó ötletekkel.

Egészség, sport és várostervezés az URBACT Vitális városok /VITALCITIES/ városhálózat keretében

Aktivizálunk titeket

A Vitális városok hálózat a sport erejét és közös nyelvét használva dolgozik a közterületek átformálásán az egészséges életmód ösztönzése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakóövezetekre. A hálózat partnerei abban hisznek, hogy nem a mozgásszegény életmódot folytató embereket kell becipelni a sportlétesítményekbe, hanem a közterületeket kell átalakítani olyan alacsony küszöbű létesítményekké, amelyek minden állampolgár számára vonzóvá teszik a fizikai aktivitást. Ezeket a lehetőségeket az emberek lakóhelyének közelében kell kialakítani úgy, hogy ezek a terek egyúttal tisztább, biztonságosabb, zöldebb és fizikai aktivitást ösztönzőbb élettérré alakuljanak.

A Vitális városok hálózat a tanulási folyamat során öt kulcs téma vizsgálatát határozta meg: (1) közösségi kezdeményezések feltárása, (2) IT alapú akciók a szabadidős sport tevékenységeknek teret adó közterületek átalakítására, (3) az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló városi akciók jobb összehangolása, (4) innovatív fizikai tevékenységek tervezése a köztéri sportolás népszerűsítésére és az egészséges életmódot szolgáló innovatív rendezvények szervezése. A Vital Cities partnervárosainak már van tapasztalata a köztéri sportolás tervezésében. Az ő történeteikbe való betekintés bemutatja, mit tesznek és mit tehetnek a városok.

Változtatók ötletei Usti-nad-Labem-ben (CZ)

Usti-nad-Labem városának két érdekes gyakorlatát a helyi közösségbe mélyen beágyazott helybeli lakosok által népszerűsítik. Egyszerű és hatékony példák ezek, amelyek könnyen átvehetők és az eltérő körülményekhez könnyen adaptálhatók.

Az első a Predice nevű, roma közösségi általános iskola példája. Martin Kosnar, az iskolaigazgató, ikonikus sportoló,súlyemelő bajnok, akinek az   irodája tele van a sportversenyeken szerzett serlegekkel. Robusztus külseje előnyt jelenthet a problematikus környezetben, ugyanakkor szelíd természetével sikerült egy foglalkoztatási program keretében a sportcélú beruházásokra és őrző-védő szolgálatra többlet erőforrást mozgósítania.  Ez azt jelenti, hogy a kültéri sportpályákat iskola idő után is nyitva lehet tartani, és így a szülők a gyerekeikkel együtt sportolhatnak. Nagy sikert aratott ez a megoldás, a helyi közösség nagyra értékeli.

A második a „6 perc az egészségért” sétány. A helybeli kardiológus azt tapasztalta, hogy az emberek túl későn mennek szív, tüdő és érrendszer vizsgálatra. A doktornő ezért kezdeményezte a Metsky parkban a „6 perc az egészségért” nevű sétány létrehozását. A lakosok itt ellenőrizhetik egészségi állapotukat. Az út mentén táblák jelzik a távolságot, és az emberek stopperórával nézhetik, hogy adott idő alatt mekkora távolságot tettek meg. Az út elején kell indulni gyalog vagy futva, és 6 perc múlva kell megnézni a megtett út hosszát, és a táblákon levő információ alapján lehet fogalmat alkotni az egészségi állapotról. Telefonos vagy internetes elérhetőségek megadásával irányítják az embereket a megfelelő szakorvoshoz.. A projektet a kezdeményező és az egészségbiztosító társaságokl finanszírozták, a város adta a területet és a felszerelést.  

Szokatlan területek sport célú újrahasznosítása a Vestfold megyei ( VITALCITIES partnere) Hortenben

Horten egyik parkoló területét télen nem használják a nagy hideg és a rengeteg hó miatt.  Az önkormányzat ötlete volt, hogy alakítsanak ki jégpályát ezen a területen. Az ötlet egyszerű volt és alig került valamibe. A területről letakarították a havat és vizet öntöttek rá, ami rögtön vastag jégpáncéllá fagyott és nagyszerű jégpályává vált a város közepén. A lakók eleinte csodálkoztak, de hamarosan már éjjel és nappal élvezték a korcsolyázást.  A város kivilágítást biztosít az esti korcsolyázás idején, és önkéntesek osztanak korcsolyát azoknak, akiknek nincsen.  „Nagyszerű látni, hogy az emberek mennyire élvezik az új sportpályát. A parkoló a különböző korú gyerekek és szüleik új találkozóhelyévé vált. A jégpálya naponta este 10-ig nyitva van és ingyenesen használható. A korcsolyapálya a társadalmi integrációt is szolgálja: a Norvégiába újonnan érkezett menekültek még sohasem tapasztalták meg a hideg telet, és a helybéliektől kapták az első korcsolyaleckéiket”. (Helge Etnestadt, Horten város önkormányzata)

Aktív Park kezdeményezés Birminghamben

Birmingham városa a legkedvezőtlenebb demográfiai mutatókkal rendelkező város az Egyesült Királyságban. A városban jelentős a bevándorlók száma. Nagy kihívásokkal kell az önkormányzatnak szembenéznie. A várható élettartam és egészségi állapot tekintetében jelentős a különbségek mutatkoznak az egyes városrészek lakói között. A város emiatt elhatározta, hogy változtat a sportolással kapcsolatos szolgáltatását. Nem új, tőkeigényes létesítményeket épít, hanem azt hasznosítja, ami már megvan.  Ennek a pénzügyi krízis miatti költségvetési csökkenés is az oka.  Birmingham ezért elhatározta, hogy Aktív Park programot indít, melynek keretében ingyenes a sportolás 80 városi parkban és zöldterületen.

Aktív Parkok Birminghamben

A „Birminghami Aktív Park” program több parkban ingyenes Zumba és Thai Chi foglalkozást  biztosít, azzal a céllal, hogy arra bátorítsa az embereket, hogy élvezzék a sportolást ebben a barátságos, befogadó környezetben. További célja az egészségi állapot, anyagi helyzet és etnikai hovatartozás miatti egyenlőtlenség kezelése és a társadalmi befogadás segítése. A program segít az eddig alulhasznált parkokat is életre kelni. Liz már 25 éve önkéntes a Cotteridge parkban. Ő és a többi lakó is közösségi értéknek tartja a parkokat, és őrzi a városi környezet értékeit.

Az ’Aktív Park’ ma már jelentős márkanév. Szervezője és irányítója a Birmingham Zöldterületi Fórum és munkatársai, elkötelezett, képzett programvezetői. A program sikeresen működik együtt a különféle érintettekkel, kormányzati szervezetekkel, nem kormányzati szervezetekkel és magáncégekkel. A program támogatói közé tartoznak a Park és Őrszolgálat, a különböző önkéntesek és a Parkok Barátai csoportok. 2014 óta 114 ezren vettek részt sporteseményeken a 80 parkban. Ezeknek az embereknek több mint fele Birmingham hátrányos helyzetű részeiben él. A finanszírozó a Birmingham Városi Tanács, az Anglia Sport és a Coca-Cola Zero Parkélet program.

Városi Egészségügy és az Európai Városi Agenda

A mozgásszegény életmód miatti kihívás számos stratégiát érint, mint például a kompakt és vegyes várostervezés, aktív és közösségi közlekedés, ICT és szociális szolgáltatások. Komplex és integrált kihívás lévén sok szereplős folyamat, amely a többszintű és sokszereplős kormányzás megközelítés alkalmazását igényli helyi szinten kiterjedt partnerkapcsolatokkal. Ha mindehhez hozzátesszük a pénzügyi/megfizethetőségi összefüggéseket és személyes következményeket, eléggé meglepő, hogy az „egészség és fizikai aktivitás” nem szerepel explicit módon a Városi Agendában. Az Agenda számos témaköre függ össze az egészséggel, mint például a levegőminőség a légzőszervi megbetegedésekkel és a közlekedés környezetbarát formáival kapcsolatban; vagy a lakáshelyzet és az egészséges, aktív életmód kapcsolata. Ráadásul a városi szegénységben élő sérülékeny csoportok egészségi állapota rosszabb, amely több okra vezethető vissza, mint például a silány minőségű ételek és a kevesebb fizikai aktivitás. Megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása egyre nagyobb problémát jelent a menekülteket fogadó városokban.  A köztéri sport és fizikai aktivitás fontos eszköz lehet a rövid és hosszú távú integrálódás elősegítésében. A Vital Cities tapasztalata azt mutatja, hogy nagyon fontos a városokban az egészséges életmód és fizikai aktivitás ösztönzése, illetve ennek a témának a széleskörű, európai szintű vitára bocsátása, mert ez a közeljövő kihívásainak szerves része.

Írta: Twan De Bruijn

Az eredeti, angol cikk itt olvasható.