A COP26 felé vezető út: hogyan küzdenek meg az éghajlatváltozással a kis és nagy URBACT városok?

Hamarosan megrendezésre kerül a COP26, az ENSZ 2021-es éghajlatváltozási konferenciája. A világ kormányai Glasgow-ban (Nagy-Britannia) találkoznak ez év novemberében, hogy megerősítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránti elkötelezettségüket. Mindeközben, ahelyett, hogy a soron következő COP-ra várnának, számos URBACT-város már most igyekszik kidolgozni saját stratégiáit, tevékenységeit és kiépíteni partnerkapcsolatait a helyi éghajlat-politikán belüli nagyobb mértékű integráció és transzverzalitás érdekében.

A legnagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás a városok szintjén mérhető. A világ nagyvárosai a természeti erőforrások 60-80%-át használják fel, a globális hulladék 50%-áért felelősek és az üvegházhatású gázkibocsátás 75%-át termelik. Ráadásul ez az arány várhatóan tovább fog nőni: az EU polgárainak 75%-a városi területeken él; a világ népességének 66%-a előreláthatólag városokban fog élni 2050-re; és a nagyvárosok globális szénlábnyoma 2030-ra a háromszorosára fog nőni az előrejelzések szerint. Ennek eredményeképpen a nagyvárosok mintegy 93%-a ki van téve az árvizekhez, viharokhoz és hőhullámokhoz hasonló veszélyeknek, és bár számos város tesz lépéseket az ellenálló képességük javítása érdekében, 2030-ra akár 400 millióan élhetnek olyan városokban, amelyek nincsenek felkészülve az éghajlatváltozás problémájának kezelésére.

Az URBACT-hálózatok partnereiként Manchester (Nagy-Britannia), Mantova (Olaszország) és Clermont-Auvergne Metropole (Franciaország) mind felismerték, hogy a városoknak létfontosságú szerepük van a CO₂-kibocsátás hatékony csökkentésére irányuló szabályozások alakításában.

A COP26 konferencia fényében ez a három, egymástól meglehetősen eltérő méretű URBACT város vállalta, hogy az éghajlatváltozás elleni stratégiáik és intézkedéseik tekintetében további lépéseket tesznek. Manchester városa részt vesz a C40 Cities világszintű mozgalomban és összehangolja vele a működését. Mantova irányításával és az URBACT támogatásával az olasz városok egy csoportja mérsékli a károsanyag-kibocsátást. Clermont-Auvergne Metropole pedig Glasgowban támogtja a helyi térségek fellépését, valamint egy 45 fős delegációt vezet, ami az URBACT Urb-En Pact hálózat képviselőiből áll. A hálózat hét városának választott tisztségviselői helyileg azon dolgoznak, hogy 2050-re közel nulla energiafelhasználású területté váljanak. A Delegácó a következő feladatokat határozta meg a városok számára:

• A nagyvárosok a tudás, az ötletek és az érdekelt felek közvetítőjeként léphetnek fel az URBACT módszertan alkalmazásával, és biztosíthatják, hogy a mai és a jövőbeli városi döntéseket közösen hozzák meg.
• A városok „élő laboratóriumként" (Living Lab) funkcionálhatnak, ahol lehetőség nyílik megtervezni és kipróbálni a politikai fellépés új módszereit. A jobb jövő elérésében kulcsfontosságú szerepe van a helyi térségeknek, hiszen az ezen a szinten megkötött szerződések megalapozhatják egy új társadalom létrejöttét.
• A nagyvárosok nagyfokú függetlenséggel rendelkeznek, és biztosítaniuk kell az irányítást, valamint a cselekvést helyi szinten, illetve hatást kell gyakorolniuk a többi kormányzati szintre.

A városok mintaszerűen alakíthatják át a közigazgatás működését és az integrált helyi politikák közös tervezésének módjait.

West Gorton Community Park ©City of Manchester

Hogyan kezeli helyileg az éghajlatváltozást ez a három URBACT-város?

A jelenlegi URBACT C-Change hálózatot vezető Manchester már meglehetősen tapasztalt az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló törekvések terén. Első stratégiáját 2009-ben dolgozta ki, 2019-ben pedig klímavészhelyzetet hirdetett. A város legutóbbi tervében, a Manchester Climate Change Framework-ben (éghajlat-változási keret) a szén-dioxid-semlegességet tűzte ki célul 2038-ig. A város szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges költségvetést biztosította az Egyesült Királyság kormánya. Ugyanakkor Adrian Slatcher, a manchesteri városi tanács munkatársa szerint: „kulcsfontosságú, hogy az éghajlat kérdése fontos politikai nyilatkozattá váljon. De még ennél is fontosabb, hogy az ambíció és a stratégiák végül tettekben nyilvánuljanak meg".

Így Manchester alkalmazkodott a Párizsi Megállapodáshoz, és igyekezett maga is értelmezni a klímaváltozással kapcsolatos tudományos ismereteket. A város kidolgozta az évente maximálisan kibocsátható szén-dioxid mértékének (carbon budget) fogalmát, és a Manchester Climate Change Agency (Manchesteri Éghajlatváltozási Ügynökség) révén alkalmazza is a megkötést, miközben az URBACT Zero Carbon Cities (nulla szénkibocsátású városok) hálózaton belül továbbfejleszti azt. Mivel az évente maximálisan kibocsátható szén-dioxid meghatározásának célja a kihívások mértékének és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseknek a megfogalmazása, Manchester saját célkitűzése legfeljebb 15 millió tonna CO₂-kibocsátást enged meg az otthonok, a munkahelyek és a szárazföldi szállítás esetében a 2018 és 2100 közötti időszakban; valamint a közvetlen CO₂-kibocsátás legalább 50%-os csökkentését is előírja 2020 és 2025 között. A projektek között szerepel egy új „szivacspark" kialakítása West Gortonban, amelyet a Horizont 2020 által finanszírozott Grow Green projekt keretében fejlesztettek ki. A parkban olyan természetalapú megoldásokat alkalmaznak, mint az „esőkertek" és árkok, amivel segítik az esővíz újrahasznosítását és az árvizek mérséklését.

Manchester saját művészeti és kulturális szektorával is együttműködik annak érdekében, hogy környezetbarátabbá tegye gyakorlatait, valamint, hogy szélesebb körben is felhívja a figyelmet az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzetre. Ezzel foglalkozott az URBACT C-Change hálózat, amelynek Mantova (Olaszország) is részese volt.

Mantova az UNESCO világörökség részeként régóta nagy figyelmet fordított a kultúrára, azaz egy olyan szektorra, ami hatással van a helyi stratégiákra, valamint a gazdaság egyik fő hajtóereje. Ugyanakkor a város tudatában van a CO₂-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésében betöltött szerepének, erre utal többek között a fenntartható energiáról szóló cselekvési terv (Sustainable Energy Action Plan) bevezetése, valamint a különböző alkalmazkodási és mérséklési rugalmassági tervek és előírások, köztük a fenntartható városi mobilitási terv (Sustainable Urban Mobility Plan), valamint a vízszennyezés elleni küzdelemre és az épített örökség energiahatékonyságának javítására irányuló szabályozások.

A művészet, a kultúra és az éghajlatváltozás elleni küzdelem összekapcsolásának sikere 300 000 euró összegű extra nemzeti finanszírozást biztosított Mantovának tevékenységei folytatására. A város egy új URBACT nemzeti gyakorlatátadási kezdeményezést (National Practice Transfer Initiative) is koordinál, amely a C-Change tanulságait és módszertanát hét másik olasz város számára – Rovereto, Cuneo, Ferrara, Siena, Avellino, Corigliano-Rossano, Sestri Levante – közvetíti.

Ami a 2018-ban létrehozott, újonnan kialakított Clermont-Auvergne Métropole-t illeti, a legfontosabb cél az volt, hogy a terület nettó nulla energiafelhasználásúvá váljon, az URBACT Urb-En Pact hálózatban kombinált két szempont alapján: ez az energiafogyasztás csökkentését foglalja magában, valamint a zöld és fenntartható energia előállításának növelését a városban és a város környékén. A franciaországi Centre régió gazdasági központjaként a metropolisz iparágai nagyrészt a közlekedéshez, a lakhatáshoz és a fűtéshez kapcsolódnak. Ezért a város feladata a szokások megváltoztatása, valamint a vállalatok, a lakosok és a közszolgáltatások igényeihez való alkalmazkodás, miközben új ismereteket szerezhet és előrelépést tehet a kutatás és fejlesztés (K+F) terén az intelligensebb és zöldebb fejlődés érdekében.

Együtt kell küzdenünk az éghajlatváltozás ellen

Az érintett felekkel való együttműködés nehezebbnek bizonyult, mint más szakpolitikai területek esetében, ugyanakkor rendkívül hasznos is ez az új lehetőség e három város számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Manchester városi tanácsa a Manchesteri Egyetemmel együttműködve a szakpolitika tudományon alapuló kialakításán dolgozik. Bár a városi tanács kibocsátása a város teljes kibocsátásának mindössze 2%-át teszi ki, az önkormányzat a manchesteri éghajlatváltozási partnerség (Manchester Climate Change Partnership) keretében partnerséget kötött a helyi kibocsátások 25%-áért felelős más érdekelt felekkel – lakásszövetkezetekkel, kórházakkal, nagyvállalatokkal, a médiával és a közösségekkel. Mindannyian együtt dolgoznak az évente kibocsátható szén-dioxid mértékének megállapításán és a kitűzött célok elérésén. A C-Change hálózat keretén belül az önkormányzat elsősorban a kisebb közösségi szereplőkkel és a különféle kulturális szervezetekből álló, MAST néven ismert és a fenntarthatósággal is foglalkozó Manchester Arts Sustainability Team nevű csoporttal dolgozott együtt. Végül, de nem utolsó sorban sikerült választott képviselőket és köztisztviselőket is bevonni a projektbe – ez kulcsfontosságú lépés volt az intézkedések sikerének biztosításához.

A L.E.N.T.O. projekt keretében az Alkemica és Pantacon @Mantova önkormányzatának együttműködésével megszervezett kirándulás.

Mantova eredményeinek elérését az URBACT-hálózat során létrejött, helyi érdekeltekből álló csoporttal folytatott együttműködés tette lehetővé: ez az URBACT-módszer egyik legfontosabb tanulsága. Giulia Longhini elmondta, hogy: „a CO₂-kibocsátás csökkentését és a karbonsemlegességet csak az összes érdekelt fél bevonásával lehetett elérni. Ez más helyi politikákkal kapcsolatban is motivál bennünket!" Előre látható, hogy Olaszország új URBACT nemzeti transzferhálózatában a helyi csoportok létrehozásával kapcsolatos új megközelítés fogja a legnagyobb kihívást jelenteni a városok számára!

Az Urb-En Pact hálózaton keresztül a Clermont-Auvergne Métropole először dolgozott együtt energiatermelőkkel és fogyasztói szövetségekkel. Ennek köszönhetően a helyi politikák és végrehajtási stratégiák kialakítása érdekében különböző, néha egymással ellentétes nézőpontok találkoztak. „Arra számítottunk, hogy az együttműködés nehezen fog megvalósulni, de valójában rendkívül konstruktívnak bizonyult! Nagyon boldogok és büszkék vagyunk az elért eredményekre!" – mondta Virginie Squizzato, a Clermont-Auvergne Metropole projektkoordinátora. „Csak együtt érhettük el, hogy a város szintjén aláírjuk a paktumot, ami tényleges változást eredményezhet" – tette hozzá. 

A városok az éghajlatváltozás elleni küzdelem meghatározó szereplői

Bár az éghajlatváltozás problémájának megoldása rendkívül sürgős, a döntéshozatal és a cselekvés sok időt vesz igénybe a helyi és a nemzeti kormányzatok részéről. A közpolitika megváltoztatása időbe telik. Virginie Squizatto azonban megállapítja, hogy „a közelmúltban lezajlott és jelenleg is tartó világjárvány megmutatta, hogy a kormányok képesek gyorsan cselekedni. Ha úgy döntünk, hogy gyorsan kell cselekednünk az éghajlatváltozás ügyében, akkor így is kell tennünk. Minden az elhatározáson és a prioritásokon múlik."

További olvasmányok

Tudjon meg többet arról, hogy az URBACT milyen változatos módszerekkel segíti a városokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Ez a cikk a 2021-es URBACT Városfesztivál legfontosabb előadásai alapján készült sorozat része. Éld át újra: „A COP26 felé vezető út: hogyan küzdenek meg az éghajlatváltozással a kis és nagy URBACT városok?" című előadást, a „Clermont Ferrand Metropole útja a COP26 felé!" és a „Manchester útja a COP26!" című előadások felvételeinek megtekintésével.

A sorozat részeként megjelent cikkek:

• Innovatív városi módszerek a szegény városrészek megsegítésére
• Segíthet-e a közbeszerzés a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolásában?
• Működhet a közösségi kormányzás?

Tudj meg többet a COP26-ról, a 2021-ben az Egyesült Királyság elnöksége alatt megrendezésre kerülő ENSZ éghajlatváltozási konferenciáról.

Írta:  Marcelline Bonneau

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/road-cop26-climate-change-heart-urbact-cities-all-sizes