You are here

Cascais részvételi költségvetése: egy inspiráló példa

Edited on

26 August 2019
Read time: 3 minutes

Hogyan válhat egy közepes méretű portugál város részvételi költségvetése a demokratikus változás platformjává, megváltoztatva sokak attitűdjét.

Eddy Adams, az URBACT programszakértője az egyik leghatékonyabb európai részvételi költségvetési modellnek otthont adó Cascais (PT) törekvéseit vizsgálja, amely elnyerte az URBACT Jó Gyakorlat címet is Bridging the Gap néven. A város erre építve egy sor további eszközt vezet be, amelyek támogatják és ösztönzik az állampolgárok részvételét.

A legtöbb önkormányzati tisztségviselő megelégedéssel fogadná, hogy létrehozták és működtetik Európa egyik legsikeresebb részvételi költségvetési (RK) modelljét. De Xavier Isabel nem olyan, mint a legtöbb önkormányzati tisztségviselő. Cascais részvételi költségvetésére, annak sikerei ellenére, a város demokratikus folyamatainak beágyazására és fenntartására szolgáló szélesebb folyamat részeként tekint. Mint mondja „…a részvételi költségvetés egy termék. Előbb vagy utóbb véget ér – és ez rendben is van. Van egy pillanat, amely elmúlik, de számunkra ez egy platform, amely segít más dolgok kialakításában."

Időközben a részvételi költségvetési modell tovább fejlődik Cascaisban. A helyi választások csökkenő részvételi arányára reagálva 2011-ben létrehozott kezdeményezés a hasonló európai modellek között a legmagasabb beruházási költségvetéssel működik (mintegy 15%). Egy tavaly lefolytatott értékelés azonban rámutatott arra, hogy bizonyos társadalmi csoportok nem igazán vesznek részt benne, beleértve a közösség néhány sebezhetőbb rétegét.

Minden polgár bevonása

Erre válaszul a város konkrét intézkedéseket hozott a testi és mentális fogyatékkal élőkkel való eredményesebb kapcsolattartás érdekében. Ide tartoztak olyan délutáni események, amikor a szociális gondozók jobban elérhetők voltak. A város célzott előkészítő rendezvényeket is tartott az ő aktív hozzájárulásuk érdekében. Az eredmények biztatók, mivel a fogyatékkal élők nemcsak szavaznak, hanem projekteket is javasolnak –például a látáskárosultak szenzoros kertjének koncepcióját.

A város aktív bevonása kiterjed a bentlakásos otthonokban élőkre, valamint a tartósan munkanélküliekre is, akik gyakran társadalmilag elszigeteltek. Emellett tizenkét évre csökkentették a részvételi korhatárt, és a fiatalok, függetlenségük biztosítása érdekében, szüleiktől külön szavazhatnak.

Fókusz a fiatalokon

A fiatalok továbbra is aktívan részt vesznek a RK-modell iskolai dimenzióján keresztül. Minden iskola 10 000 euró költségvetéssel rendelkezik saját kiválasztott ötleteire. Ezen túlmenően persze a fiatalok javaslatokat tehetnek a fő költségvetésen keresztül is. Az utóbbi években ezek közül is kiválasztottak hármat. Az egyik javaslat digitális buszmegállók létrehozásáról szólt – ezek olyan „menedékhelyek” ahol napelemes telefontöltők és wifi is rendelkezésre állt. A másik „társasági padokat” javasolt, ahol a fiatalok összejöhetnek (és készülékeiket is tölthetik), a harmadik pedig egy Ifjúsági Mozi Fesztivál létrehozását célozta.

A fiatalok és a fogyatékossággal élő csoportok által benyújtott javaslatok részét képezik annak, hogy a társadalom új rétegei is bevonódjanak és friss, új ötleteket terjesszenek elő. Az elmúlt évben a pályázók 50% -a először adott projektjavaslatot.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a polgári részvételnek ez a fantasztikus megnyilvánulása egyenlőre nem vezet magasabb szintű választási részvételi arányhoz. Isabel nagyon nyugodt, és nem is annyira meglepett ebben a kérdésben. Megjegyzi, hogy az emberek nagyrészt továbbra is érdektelennek tekintik a formális politikát, de azt reméli, hogy az iskolákban végzett munka végül beérik: „Nem gondoljuk, hogy már láthatjuk a választásokra gyakorolt hatást. A cascais-i részvételi költségvetés fontos, de nem átfogó jelentőségű. Az iskolákban végzett szélesebb körű munka strukturáltabb, és azt hiszem, hogy végül ez majd megváltoztatja a szavazási arányokat is."

Az iskolákba ez a "strukturális" munka több szálon fut. Fontos elem az, hogy a polgármester és az alpolgármester meglátogatják az iskolákat és aktívan meghallgatják a fiatalokat egy „Mondd el nekünk” nevű program keretében az általános iskolákban, illetve a „Fiatalok hangja” programban a középiskolákban.

A város más módszereket is keres arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék a város működését. Az egyik a „City Masterplan” használata geográfus hallgatókkal folytatott megbeszélések fókuszaként. Ez megköveteli a tervezőktől, hogy elmagyarázzák ötleteiket nem szakemberek számára, miközben a hallgatókat oktatják a tervezési folyamatról.

Váratlan hozadékok

A szakemberek körében egyre erősebb az a felismerés, hogy az aktív állampolgári részvétel milyen sok értéket hordoz. Xavier Isabel megjegyzi, hogy „A részvételi költségvetés valóban hozzájárult a tervezők és a politikusok hozzáállásának megváltoztatásához a lakosság bevonása terén. Meglepődtek azon, hogy az állampolgárok milyen sok és értékes tudást képviselnek – és hogy mennyire érdeklik őket a fejlesztések.

Ennek tovaterjedő hatása az önkormányzati gépezet különböző részein érzékelhető. Az Egészségügyi Testület például kezdeményezte, hogy két állampolgárt válasszanak be a vezető döntéshozó testületbe. Az oktatási osztály pedig ezzel párhuzamosan keresi annak lehetőségét, hogy hallgatókat és a tanárokat vonjon be munkájába.

Tisztán látszik tehát, hogy a város részvételi költségvetése nem a végállomás, hanem sokkal inkább egy szélesebb körű változási folyamat katalizátora helyi szinten. Nem csak segíti az állampolgárokat a döntéshozatali folyamatok jobb megértésében, de aktív szerepvállalásra is lehetőséget kínál nekik.

A város munkáját már URBACT Jó Gyakorlatként is elismerték, és bemutatták az első, részvételiségre fókuszáló URBACT városlaborban. De a város tovább feszegeti határait, ma már globális szinten is. 2019 októberében otthont ad a második Smart Állampolgársági Akadémiának, amelybe a demokrácia mindenféle területén dolgozó szakértők tanulnak egymástól. A BREXIT, Bolsonaro és a mesterséges intelligencia egyaránt a mikroszkóp alá kerül, míg a résztvevők elkészítik a részvételi költségvetések első atlaszát.

Cascais továbbra is növeli hírnevét mint a demokrácia és a részvétel laboratóriuma, és továbbra is inspiráló példa arra, hogy a közepes méretű városok hogyan mutathatnak utat.

Olvasson még többet az URBACT blogon: Youth Participatory Budget of Cascais

 

Írta: Eddy Adams

Eredeti cikk: https://urbact.eu/cascais%E2%80%99-participatory-budget-inspiring-example