Budapest legmenőbb közösségi fesztiválja Őrmezőn? Szigeti-Böröcz Ferenc URBACT vezető szakértő beszámolója

Kétségeim leginkább abból táplálkoznak, hogy én a Gyakorló utcai lakótelepen nőttem fel, s bár feltérképezhető helyi mondavilág, izgalmas építéstörténet ott is van, a metró közelsége miatt a lakosság gyorsan cserélődik, nagy az albérlők aránya, és pár, az előkerteket lelkesen kezelő idősebb lakoson túl úgy érzem, nem lenne kit bevonni egy helyi, a Budapest100 módszertanán alapuló fesztiválba. Pedig a Budapest100 három fő pillére (épített környezet, önkéntesség, közösségi bevonás) közül talán ez, a közösségi erő megmozgatása a legfontosabb szempont.

A látogatás háttere pedig az, hogy a Budapest100-at szervező Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Újbuda Önkormányzatával, mint vezető partnerrel közösen pályázatot nyert az URBACT legutóbbi, ún. Transzfer Hálózatokat megcélzó felhívásán. A partnerség felépítésének legfontosabb szempontja a változatos épített környezet és valamiféle helyi identitás, amire a közösségi akciót építeni lehet. Így került például a partnerségbe az örmény múltját reflektorfénybe állítani kívánó Gyergyószentmiklós, vagy a Mussolini városként ismertté vált, így érzékeny épített örökséggel rendelkező Forlì. Újbuda Önkormányzata pedig nemcsak keretet nyújt a pályázathoz, de mivel aktív támogatója a Budapest100-nak a Bartók Béla úton és a KÉK-kel egyfajta stratégiai szövetségben próbálja a Bartók Béla Boulevard kezdeményezést támogatni is, a projekt keretében az önkormányzat Őrmezőn próbálná meg tesztelni a Budapest100 módszertanát.

Bevallom, elsőre azt gondoltam, hogy miért nem a Gellért-hegy a célpont, amely tele van a nagyközönség számára is érdekes épített örökséggel. Vagy ha már lakótelep, amely persze izgalmas kérdés önmagában is, miért nem Gazdagrét, amelyet a városi felfedezők az ikonikus Szomszédok sorozat forgatási helyszínei kapcsán már meg is találtak?

A választ gyorsan megkapom a minket kísérő idős úrtól, aki több évtizede él Őrmezőn, s hasonlóan az önkormányzati képviselőhöz, a lakótelep minden szegletét ismeri: talán azért mert a vasút és az autópálya viszonylag hermetikusan elzárja, Őrmező úgy működik, mint egy falu. És valóban, Őrmezőn a köznyelv megkülönböztet „alvéget” és „felvéget”, s nem hiszem, hogy valami különös szervezettség lenne az oka a mi látogatásunk kapcsán, de az utcán látványosan sokan köszönnek egymásnak.

Őrmező a mintalakótelep?

És igen, Őrmező bizonyítja a mottó igazságát, hogy minden ház és minden lakóterület érdekes lehet! A séta során egyértelművé válik, hogy Őrmezőn talán kevésbé fognak a látogatók lépcsőházakat látogatni, de a lakótelephez kapcsolódó történetekből nincs hiány, márpedig a történetmesélés mindenképpen a fesztivál központi eleme. De nemcsak Kormos István, Zelk Zoltán és Kálnoky László költők éltek és alkottak itt életük egy jelentős szakaszában, mint ahogy erről az Őrmezei Költők Parkja is megemlékezik, de volt és van itt más híresség is, akik mind-mind megszólíthatók, vagy megemlíthetők egy helytörténeti séta keretében, vagy egy, régi fotókat bemutató utcai fotókiállításon. És ha már történetmesélés, ott van a híres keserűvíz telep Őrmező szélén, ami igazi városi felfedezést ígér a főváros más szegletéből érkezőknek is. De a helyi legendáriumban is vannak fehér foltok: nem ismert például, hogy miről kapták nevüket az utcák (a Cirmos utca a városi legenda szerint a tervező macskájáról lett elnevezve).

Szóval az épített környezet kipipálva. Sőt, mivel a statisztikák alapján Őrmező az egyik legjobb lakótelepnek számít Budapesten, amiben az infrastrukturális adottságokon túl nyilván szerepe van „falusias” jellegének, a közösség erejének is, miért ne lehetne egy helyi fesztivál központjában a lakótelep, mint lakóhely, és mint urbanisztikai kérdés, amelyre szakmai előadásokkal is reflektálni lehet? Figyelembe véve a tényt, hogy az ingatlanpiacon a panellakások népszerűsége töretlen, hosszabb távon ez a kérdés még fővárosi szinten is érdekes vetülete lehetne a Budapest100-nak. Az ingatlan.com 2017-es elemzése alapján a nyolcadik legdrágább lakótelep pedig, átlátható mérete és kompaktsága miatt ideális helyszíne lehetne egy főpróbának.

De Őrmezőn látványosan nagy a zöld felületek aránya és működik itt egy nagyon aktív közösségi kert is, sőt, az Önkormányzat „1111 kerületi faültetés” programja, és annak a lakosságot érzékenyítő megvalósítása (történetmesélés) szintén megér egy misét a fesztivál keretében, hiszen a zöld felületek szerepe a városban, továbbá a lakosság környezeti tudatosságának erősítése a zöld felületeken keresztül központi urbanisztikai kérdés, különösen az éghajlat-változtatás hatásainak látványos erősödével.

Közösség egy lakótelepen?

Őrmezőn sétálva két dolog egyből feltűnik: egyrészt a szinte minden ház előtt megtalálható, gondozott virágoskertek esztétikus látványa, másrészt az, hogy a Neszmélyi úttól északra minden ház szigetelt, míg attól délre nem. Az előbbi egyértelműen felvillantja azt, hogy a közösség egyes tagjai nagyon is aktívak, és nagy szó ez még akkor is, ha valaki semmi mást nem csinál, mint hogy a cigarettacsikket pöcköli az ablakból a virágágyásba, továbbá ha a házak közötti park, akárcsak máshol, itt is elbírna egy kis további közösségi aktivitást. Sőt, még az is kiderül a séta során, hogy az egyik játszóteret az önkormányzat mellett egy apuka is takarítgatja önszorgalomból.

A második kérdés már összetettebb feladvány, de gyorsan kiderül a válasz, miszerint a felújított házak szinte mindegyike egységesen lakásszövetkezetbe tömörült, s bár így sem volt konfliktusmentes a szigetelés folyamata, de viszonylag gyorsan lezajlott.

A közösségi aktivitást látva egyre izgatottabbak vagyunk, lelki szemeink előtt előkert szépségverseny, lépcsőház-futó verseny, lift performance és játszótéri kismama jóga körvonalazódik. Ezt persze majd a helyieknek kell kitalálniuk, ha valóban Őrmező lesz a célterület, mindenestre úgy tűnik, egy következő műhelymunkán lesz kit mozgósítani: van aktív őrmezei civil szervezet és az Újbuda Önkormányzata által működtetett Újbuda 60+ Program helyi csoportja is nagyon aktív.   

Ugyanakkor a szalagházakat tagoló átjárók szintén fontos és nagy potenciállal rendelkező helyszínei a lakótelepnek, a fesztivál keretében itt lehetne olyan közösségi tervezési akciókat megvalósítani, amelyek nemcsak szervesen illeszkednek a Budapest100 módszertanához, de nagy szükség is lenne rájuk. Ez utóbbit már a terület képviselője mondja.

Ha ennyire erős a helyi közösség, felmerül a kérdés, kell-e azt még külön inspirálni egy hasonló programmal, főleg, hogy minden év őszén helyi kulturális fesztivál is megrendezésre kerül Őrmezőn.

A közösségi aktivitás és egy, a Budapest100 módszertanán alapuló közösségi fesztivál tekintetében akkor nyugszom meg, amikor szerencsére a sok szép dolog mellett kiderül a lakótelep egyik nagy kihívása is. A lakótelep szélén található ugyanis a Kossuth Lajos Gyermekotthon, amely közösségi oldalról nézve egyértelműen a kritikus pont. Történt már több kezdeményezés is, hogy szervezett keretek között ismerkedjen meg egymással az intézmény hányatott sorsú gyermek- és a lakótelep biztonságát néha túlzottan őrizni kívánó lakóközössége, de a kapcsolat inkább konfliktusokkal teli. Ha valahogy a gyerekeket lehetne érdekes közösségi programokra a helyi lakók segítségével kicsalni, az ellentéteket legalább részben oldani – az mindenképpen nagyot szólna.

Szóval a közösségfejlesztés, én annak kapcsán az önkéntes bevonás is működőnek látszik Őrmező kapcsán, és a partnerségben is üde színfolt lenne ez a téma. Úgyhogy igen, próbáljuk ki a Budapest100-at Őrmezőn!

Írta: Szigeti-Böröcz Ferenc, URBACT vezető szakértő