You are here

Az URBACT városok összefognak a globális fenntarthatóság érdekében

Edited on

26 July 2021
Read time: 7 minutes

Az új URBACT hálózat célja, hogy irányt mutasson a városoknak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) tekintetében. Nézzük meg, miért is fontos ez.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (a továbbiakban SDG-k) 17, egymással összefüggő globális célkitűzést foglal magában, amik „követendő például szolgálnak egy jobb és fenntarthatóbb jövő megvalósítása érdekében mindannyiunk számára”. Az SDG-k elérése azonban komoly kihívást jelent, és új munkamódszerre van szükség minden irányítási szinten.
A városok és az önkormányzatok kulcsfontosságú szereplői ennek a folyamatnak – nem pusztán egy távol meghatározott globális célkitűzés „végrehajtói", hanem egyedülálló léptékű lehetőséget biztosítanak arra, hogy alulról felfelé haladva nézhessünk szembe a globális kihívásokkal. Feladatuk az SDG-k helyi szinten való honosítása – azaz a célok helyi szinten való megvalósítása.



De hogy érhető ez el a gyakorlatban? A Globális Célok Városok Számára ezt a kérdést járja körül – a kísérleti városhálózati projektet az URBACT indította el az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsával (CEMR) együttműködve; a vezetőpartner pedig Tallinn (Észtország).
„Úgy hiszem, városként tehetünk azért, hogy egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és jobb jövőt formáljunk. A természetvédelem rendkívül fontos és tennünk kell a klímaváltozás, valamint a biológiai sokféleség csökkenése ellen.”
Mihhail Kõlvart, Tallinn (Észtország) polgármestere
Ebben a cikkben kifejtem, hogy miért is fontos az SDG-k bevezetése városi szinten, továbbá miként segítenek az URBACT városhálózatok a felmerülő nehézségek megoldásában, valamint, hogy mit szeretnénk elérni az elkövetkezendő másfél éves együttműködés során. Kövess bennünket ezen az úton!
Az SDG-k bevezetése helyi szinten – egy bonyolult, de valószínűleg kifizetődő feladat városok számára
2015-ben az SDG11 2030-as célkitűzése  révén a városok kerültek középpontba, hogy befogadóbbá, biztonságosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá válhassanak. Ezen túlmenően azonban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (a továbbiakban OECD) és az Egyesült Városok és Önkormányzatokhoz (a továbbiakban UCLG) hasonló szervezetek gyakran hangsúlyozzák, hogy a 169 cél mintegy 65%-át nem lehet megvalósítani a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvétele és együttműködése nélkül. Ezért el kell gondolkoznunk azon, hogy mit érdemes tudniuk a helyi önkormányzatoknak az SDG-kről.
Ricardo Rio, a Régiók Bizottságának (CoR) előadója és a Globális Célok Városok Számára hálózat partnervárosának, Braganak (PT) polgármestere nemrég szintén kiemelte a városok és a helyi önkormányzatok szerepét az SDG-k megvalósításában, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a fenntartható helyreállításról és a klímaváltozás elleni fellépésről szóló párbeszéd középpontjában ismét az SDG-k álljanak. 

Tallinn (Észtország) vezető partnerváros célja, hogy zöld és globális várossá váljon. Tallinn 2035-ös fő stratégiájában nagy hangsúlyt fektetett az épületpolitika koherenciájára. Fotó: Tiina Erik
Az SDG-k helyi szinten történő bevezetése komoly feladat, a tagállami kormányok és a helyi hatóságok szemszögéből is új munkamódszerre van szükség.
A célok eléréséhez szükséges:

  • közösen megérteni a célokkal és célkitűzésekkel járó kihívásokat és kompromisszumokat, mielőtt meghatározzuk a helyi fenntartható fejlődési célokat;
  • jelentős mértékű elszántság az országos és helyi szintű kormányzás tekintetében átalakító intézkedésekre törekedve;
  • tárcaközi és kormányzati szintek közti együttműködés, hogy egységes maradjon az irányvonal
  • több érdekelt fél érdemi bevonása a közös jövőkép és a helyi integrált akciótervek közös kialakításába;
  • tájékozott polgárok és aktív civil társadalmak, akik felelősségre vonhatják az önkormányzatokat és hozzájárulnak a hosszútávú célok eléréséhez. 

Más szóval az SDG-k helyi szinten történő bevezetéséhez el kell szakadnunk a jelenlegi helyzettől, hogy a 2030-as célkitűzés egy közös és újító küldetéssé válhasson, ami a politikai spektrum és a társadalmi rétegek minden szintjét eléri. 
Miért egy URBACT hálózatra támaszkodjunk?
Az előzőek tekintetében elmondható, hogy az URBACT módszere  alkalmas az SDG-k helyi szintű átvételekor jelentkező kihívások megoldására, hiszen a módszer fontosnak tartja a helyi érdekelt felek bevonásával történő fenntartható városfejlesztést integrált nézőpontból megközelíteni. Az URBACT Eszköztár által az akcióterv elkészítéséhez ajánlott lépések értékes útmutatásnak bizonyulhatnak, ahogy a CEMR ajánlásával az RFSC (Referenciakeret a Fenntartható Városokért) eszköz is , ami lépésről lépésre megmutatja, hogyan érdemes kielemezni az adott helyzetet és meghatározni a szükséges intézkedéseket az SDG-k helyi szintű megvalósításához.
Az SDG-k helyi megvalósításához szükséges kapacitás kiépítése – kezdve az intézmények közötti együttműködéstől a helyi érdekeltek bevonásáig és a helyi intézkedésekkel való kísérletezésig – volt az URBACT „Globális Célok Városok Számára" SDG projekt  létrehozásának fő célja, ami során 19 európai ország 19 városa fog azon dolgozni, hogy a 2030-ig tartó időszakban a globális 2030-as célkitűzéseket és SDG-ket megvalósítsák a saját területükön. A városhálózatot 2021 márciusában indították el és 2022 végéig fog működni, amely feltehetően rengeteg új, a legkülönfélébb - partnervárosoktól érkező - tapasztalattal fog szolgálni..
Az SDG-k helyi átvételével kapcsolatban leginkább a következő témák tartanak érdeklődésre számot: 1. az érdekeltek bevonása és a figyelem felkeltése; 2. új kormányzási modellek és 3. helyi monitoring indikátorok, hogy követhető legyen az SDG-k megvalósítása felé vezető folyamat. Ez nem meglepő, tekintve, hogy a 2030-as célkitűzés megvalósításához az egész társadalomra kiterjedő megközelítésre van szükség miközben a helyes útról sem térhetünk le. A cikk hátralevő részében ezekről a kiemelt kérdésekről írok röviden, hogy érzékeltessem mi várható a következő hónapokban.

Tim Kurzbach, Solingen (Németország) főpolgármestere beszélget a tüntetők csoportjával a „Péntekek a jövőért” mozgalomtól. Fotó: Daniela Tobias
Az érdekeltek bevonásának új módjai
Az érdekeltek bevonása és a figyelem felkeltése elengedhetetlen az SDG-k széleskörű támogatásának megszerzéséhez a partnervárosokban. „Azt szeretnénk, ha a városlakók úgy beszélnének az SDG-kről, mint az időjárásról” – mondta Cllr. David Gilroy, Meath megye (Írország) tanácsának elnöke a májusi online rendezvénysorozatunk során. „Ez mutatná meg, hogy mennyire voltak sikeresek az erőfeszítéseink azért, hogy felhívjuk a figyelmet és tartós változást vigyünk véghez a közösségünkben.
Ennek ellenére a járvány még inkább megnehezítette a munkát. A városi illetékeseknek gyorsan kellett alkalmazkodniuk és megtanulniuk, hogyan léphetnek kapcsolatba az érdekeltekkel online. A hálózati partnerek online és offline kezdeményezései közé tartoznak az olyan online kampányok, mint a „Karácsonyi SDG-k" Trimben (Írország), az ifjúsági „SDG Hackathon" szervezése Klaipedában (Litvánia) és a "Transition Night" tervezése Mouscronban (Belgium). A 2021. szeptember 28-29-én megrendezésre kerülő találkozón az említett három város együtt fogja irányítani a hálózat tanulási folyamatát a tudatosság növelésével és a polgárok bevonásával kapcsolatban.

Trim (Írország) városi tisztviselői felhívják a figyelmet a fenntartható fejlődési célokra a járvány idején. Fotó: Alan Owens
„Az egyik legnehezebb azt elmagyarázni, hogy miként kapcsolódnak az SDG-k a mindennapi élethez. A hálózat tagjaként eltanulhatjuk más városoktól, hogyan érdemes az érdekeltek felé fordulni és növelni a témára irányuló figyelmet.”
Kamen Dimitrov, helyi szervező, Veliki Preszlav (Bulgária)
Az SDG-k "oszthatatlan egészként" történő átvétele - ideje kísérletezni!  
A 2030-as célkitűzés egyik fontos eleme az SGD-k összekapcsoltsága és elválaszthatatlansága. Más szóval nem válogathatjuk ki csak a nekünk tetsző célokat – ezek egy átfogó keretrendszert képeznek, amelynek segítségével változást érhetünk el.

„Zero Carbon Territory” projektjükben számos szempontot kell megtenni a rochelle-i városi közösség (Franciaország) fenntartható egyensúlyának megteremtése érdekében. Az SDG-k segítenek a terület holisztikus jövőképének kialakításában. Fotó: Frédéric Le Lan
Ahogy azt a 2020-as Fenntartható Fejlődés jelentésben La Rochelle, a La Rochell Városi Közösség (Franciaország) partnerünk fő önkormányzata is kiemelte: „Ez pontosan az SDG-k egyik előnye: hogy bemutassuk a fontos pontokat és a célok közötti összefüggést. Azt is megmutatja, hogy némely célok milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz, de törekvéseink közös iránya is megállapítható.”  Épp ezért az átfogó változások elérése végett a La Rochelle Városi Közösség az SDG-ket fogja használni az ambiciózus „Zéró szén-dioxid-kibocsátású terület” projekt bevezetésekor.
Egy másik hálózati partner, Solingen (Németország) esetében az SDG-k helyi szinten történő megvalósítása új munkamódszert követelt az önkormányzattól. A 2018-as fenntarthatósági stratégia bevezetése óta a városi tanácsok döntéseinek segíteniük kell a stratégiai célok elérését, amik összefüggésben állnak az SDG-kkel.
17 cél – és 169 célkitűzés (!) – elérésére törekedni nem kis feladat! Szükséges új módszereket tanulni és azokkal kísérletezni, fontos például a cél orientált tervezés, a küldetésre irányuló célkitűzések feltérképezése, a portfólió alapú megközelítés valamint a bolygó tűrőképességének szem előtt tartása , az SDG-k egymásra gyakorolt hatása és a továbbgyűrűző hatások figyelembe vétele. Ha megvizsgáljuk, hogy a városok hogyan "élhetnek" Kate Raworth fánkmodelljében – amelyet a 2021-es URBACT Fesztiválon mutattak be – hasznos ötleteket kaphatunk arra vonatkozóan, hogyan kezeljük ezt a komplexitást.  
A városi kormányzási modellek újragondolásához inspirációul szolgálhatnak más városhálózatok tapasztalatai, mint amilyen a városi közjavak témája, amivel a Civic eState és a Co4Cities elnevezésű URBACT hálózatok foglalkoznak vagy például az EIT Climate-KIC Healthy, Clean Cities Deep Demonstrations (Tiszta városok, határozott megnyilvánulások).
Az EUROCITIES főtitkára, Anna Lisa Boni a 4. OECD a városok és régiók az SDG-kért kerekasztal-beszélgetésén rámutatott, hogy az SDG-k rendszerszintű megközelítése versenyelőnyt jelenthet a városok számára.  Madrid jó példa az SDG-k rendszerszintű és részvételen alapuló alkalmazására. Ez a folyamat segíti a várost a koronavírus-járvány utáni helyreállítási prioritások érvényesítésében a nemzeti kormányzattal és az uniós célkitűzésekkel és programokkal összhangban.
Honnan tudjuk, hogy jó úton haladunk?
Az érdekeltek bevonásától és a kormányzási modellektől eltekintve az SDG-k városi átvétele szempontjából talán a legfontosabb az, hogy „a szavakat tettekre váltsuk”.
Ahogy nemrégiben Keli Yen, a Gävle-i (Svédország) Helyi URBACT Csoport koordinátora mondta: „Ha biztosan akarjuk állítani, hogy jól haladunk az SDG-k megvalósításával, akkor tudnunk kell: 1) hogy jó irányban haladunk és 2) mit kell még tennünk a cél eléréséhez.” Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Ez egy összetett kérdés, amely az érintett vezető tudásszervezetek, mint például az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN), az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja , az OECD  és az ENSZ Habitat  szakértőit is foglalkoztatja. Kihívást jelent a városok számára releváns és elérhető célok azonosítása – az SDG-k globális törekvéseivel összhangban – és a haladást mérő, helyileg mérhető mutatók kitalálása. A hálózati partnerek külső szakértői segítséggel a tervezési folyamat részeként ezeket a kérdéseket közvetlenül fogják vizsgálni.
A célok meghatározásának politikai és tudományos vetülete is van – és nem ritka az ellentmondás. A követendő alapelvek közé tartozik, hogy a program helyileg releváns és elég ambiciózus legyen, valamint – ahogy Greta Thunberg fogalmazott – „hallgatni kell a tudományra". Például a Stockholm Resilience Centre (Stockholmi Fenntarthatósági Központ) egy kutatásban (2018-ban) megfogalmazta, hogy 2020-tól kezdődően a károsanyag-kibocsátás mértékét minden évtizedben szükséges a felére csökkenteni – ez a célkitűzés 2021-ben koránt sem teljesült.
Egyre több város végez úgynevezett önkéntes helyi értékeléseket (Voluntary Local Reviews (VLR)), amik összegzik, hogy milyen intézkedések kerültek végrehajtásra az SDG-k megvalósítása érdekében, így fejezve ki a célok iránti elkötelezettséget és a haladást. A hálózat elindulásakor végzett felmérésben 19 városból 17-en a VLR-eket a négy legnépszerűbb olyan téma közé sorolták, amiről a városok szívesen tanulnának többet a hálózat működése alatt.
Függetlenül attól, hogy a „Globális Célok Városoknak” nevű városhálózati projekt fennállása alatt megvalósul-e a VLR vagy sem, a partnerek által meghatározott célok és intézkedések lehetővé teszik a kormányzati szinteken átívelő ambiciózus célkitűzések szorgalmazását... és mivel 2030-ig kevesebb, mint kilenc év van hátra, nincs vesztegetni való időnk!
További információ

Az SGD-k lokalizálása európai területeken – Folytonosság és változás a koronavírus-járvány idején, a CEMR, a PLATFORMA és az UCLG tanulmánya, 2021
 
Írta:  Stina Heikkila
Eredeti cikk angolul: https://urbact.eu/urbact-cities-for-global-sustainability