Az idegenforgalom hatása a városi környezetre: stratégiák és intézkedések a turisztikai úti célok környezetbaráttá és fenntarthatóvá tételéért

A turizmus felelős az évi globális szén-dioxid kibocsátás 8%-áért, és a becslések szerint 2030-ra 25%-kal megnő a kibocsátás 2016-hoz képest. Jelenleg a turizmus kezd visszatérni a koronavírus előtti szintre, így kétségtelenül ez a legjobb alkalom arra, hogy a helyi hatóságok, az üzleti közösség, a lakosok és az érdekeltek felkészüljenek a turizmus környezetre gyakorolt hatásának innovatív intézkedésekkel és hosszú távú stratégiákkal történő csökkentésére.

A fenntartható turizmus modelljének környezeti dimenziójával foglalkozó Turizmusbarát Városok online megrendezett Transznacionális Találkozója kulcsfontosságú lehetőséget nyújtott arra, hogy a hálózat partnerei megvitassák, hogyan lehet a zöld dimenziót beépíteni az integrált akciótervekbe és általában véve a helyi turisztikai stratégiákba, figyelembe véve a város vonzerejét, de a turizmusnak a közterületekre, a vízkészletekre és a városi szolgáltatásokra gyakorolt hatását is.

A globális turisztikai intézmények elkötelezettek amellett, hogy a fenntarthatóságot a kiemelt napirendi pontok közé emeljék, és támogatják az olyan kezdeményezéseket, mint az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének (UNWTO) globális turisztikai műanyag kezdeményezése (Global Tourism Plastics Initiative), amely megmutatja, hogy a műanyaghulladék és szennyezés kezelése a turizmus terén miként támogathatja az ágazat fenntartható fellendítését. Ugyanakkor a városokon múlik, hogy a turizmus ágazat döntő szerepet játsszon az éghajlatváltozással szemben és a körkörös gazdaság előmozdításában olyan konkrét intézkedések révén, amelyek a települést ismertebbé teszik globális szinten és olyan látogatókat vonzanak, akik érzékenyebbek az ilyen szempontok és az idegenforgalmi tevékenységek környezeti hatásaira.

Hogyan segítheti a turizmus a környezet megújulását: Druskininkai esete

A Turizmusbarát Városok litván partnervárosának és a digitális találkozó társszervezőjének, Druskininkai-nak a története remekül illusztrálja, hogy a természeti erőforrások kulcsfontosságú szerepet töltenek be egy olyan városrehabilitációs folyamatban, amelynek célja, hogy az adott várost fenntartható turisztikai célponttá tegye. A Litvánia déli részén, Vilniustól mintegy 120 kilométerre fekvő Druskininkai a helyi forrásokból származó, ásványi anyagokban gazdag és gyógyhatásairól híres örökségének megőrzésével a szovjet időszaki üdülővárosból európai szintű gyógyfürdővé és síparadicsommá fejlődött.

A természetes erőforrások fenntartható helyreállítása, amelyeknek köszönhetően Druskininkai évtizedeken át népszerűségnek örvendett a volt Szovjetunióban később olyan új struktúrák létrehozásának kiindulópontját képezte, mint például a beltéri medencékkel és wellness szolgáltatásokkal felszerelt AquaPark, de itt említhető az olyan szabadtéri látványosságok megőrzése is, mint például a nagy kiterjedésű Dineika Wellness Park, ami egy tűlevelű erdő szívében található, és amihez egy közhasználatú szauna illetve tornaszerek is tartoznak.

A helyi önkormányzat hosszú távú elképzelését a helyi üzleti szektor is magáévá tette, amely a 2000-es évek elején megkezdte a szálláshelyek rehabilitációját, és az önkormányzattal együttműködve jobb közterek és létesítmények kialakítását támogatta a lakosok és a turisták számára. Ez az intézkedés a szomszédos országok figyelmét Druskininkai-ra irányította, így kialakult egy Lengyelországból, Fehéroroszországból és Oroszországból érkező turistaáradat, ami várhatóan hamarosan ismét megélénkül. Emellett a wellness szolgáltatások és a szabadtéri tevékenységek integrált kínálata fokozatosan alakítja a lakosok és a látogatók a városról alkotott képét.

Alina Katunian, a Vilniusi Alkalmazott Tudományok Egyetemének turisztikai tanszékének vezetője részt vett a Turizmusbarát Városok Transznacionális Találkozója keretében szervezett digitális városnézésen, és elmondta, hogy „Druskininkai az emberek és a természet közötti szorosabb kapcsolatnak köszönhetően válhatott népszerű turisztikai úti céllá”. Bár még nem világos, hogyan fog megváltozni a turisták természettel és környezettel kapcsolatos magatartása a tömeges turizmus visszatérésével, „a környezeti szempontok figyelemmel kísérése kulcsfontosságú a helyi hatóságok számára, hogy olyan szabályzásokat dolgozzanak ki, amelyek fenntartható módon mérséklik a turizmus környezeti hatásait” – mondta Katunian.

Azonban a turizmus környezetre gyakorolt hatásának mérsékléséhez komoly beruházásokra van szükség, amit a helyi hatóságok gyakran nem tudnak a költségvetésükből finanszírozni. Modestas Vitkauskas, üzletember és a városi tanács tagja szerint a nemzeti szintű támogatások elengedhetetlenek a vállalatok környezetbarátabbá tételéhez, de ahhoz, hogy a turizmust az ellátási lánc különböző részeivel együtt fenntarthatóbbá lehessen tenni, ezeket olyan bevált helyi stratégiákkal kell párosítani, mint amilyen a hulladék-újrahasznosítás.

A környezeti dimenzió beépítése a hosszú távú tervezésbe

Amint arra az ENSZ Turisztikai Világszervezet a jövőképet bemutató jelentésében (One Planet Vision) rámutatott, a turizmusban érdekelt felek egyre inkább egyetértenek abban, hogy a turizmus fenntarthatósága attól függ, hogy az ágazat képes lesz-e átállni az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és 2030-ig 50%-kal csökkenteni a jelenlegi kibocsátást. Az olyan globális kötelezettségvállalásokat, mint a CO2-kibocsátás mérésének és közzétételének támogatása a turizmuson belül, a turisztikai tevékenységek szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása és a turisztikai ágazat bevonása a szén-dioxid csökkentésbe, helyi intézkedésekkel kell kombinálni, hogy a városok, a turisták és a közösségek a változás valódi mozgatórugóivá váljanak.

A Turizmusbarát Városok partnerei mind részt vesznek az olyan tervek és intézkedések tesztelésében, amik helyi szinten környezeti szempontból fenntarthatóbbá tehetik a turizmust, és hatással lehetnek a regionális és nemzeti szintű vitákra.

A közös munka során a városok figyelembe vették a környezetvédelmi szempontokat a turizmussal kapcsolatos közép- és hosszú távú tervezési stratégiáik esetében és jól látható az alkalmazott stratégiák és intézkedések sokfélesége. Ugyanakkor többször felbukkanó elemeket is megfigyelhetünk, mint a különböző szervezeteken belüli szorosabb együttműködési mechanizmusok ösztönzésének szükségessége, vagy az idegenforgalom és a tágabb körű stratégiák közti kapcsolat, mint amilyenek a városi alkalmazkodóképességgel kapcsolatos stratégiák, ahogy ezekre Genova is rámutatott, különösen fontosak lehetnek a városi infrastruktúrát és a zöldterületeket érintő beavatkozások minőségének javításában a lakosok és a turisták számára.

Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és az európai Helyreállítási Terv pénzügyi forrásainak felhasználásával is javítható a városok helyzete, amik így zöldebbé válhatnak, valamint a turizmus káros környezeti hatásai is csökkenthetők, amennyiben a támogatást az üzleti szereplőkkel, lakosokkal és az érdekeltekkel közösen tervezett stratégiákkal összhangban használják fel. A környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések beépítése az integrált cselekvési tervekbe, amelyeket a Turizmusbarát Városok partnerei ezekben a hónapokban dolgoznak ki, pozitívan hat a különböző szakpolitikák közötti együttműködésre és az európai turizmus környezetkímélő módon történő helyreállítására a vírushelyzet után.

Írta: Simone d’Antonio

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/impact-tourism-urban-environment-strategies-and-actions-make-tourism-destinations-green-and