You are here

Az európai Városi Agenda kihívása – újabb vélemény Amszterdamból

Edited on

15 July 2016
Read time: 2 minutes

Történt valami ígéretes vagy nem meglepő – ahogy tetszik – az európai várospolitikában a múlt hónap végén. Május 30-án a Városügyekért felelős EU Miniszterek informális ülést tartottak Amszterdamban, és aláírták az Amszterdami Paktum elnevezésű dokumentumot. Ez a dokumentum indítja el az európai városok jövőjére irányuló napirendet, amely tematikus partnerkapcsolatok létesítésével jobb koordinációt, jobb finanszírozást, a fő városi kihívások jobb megismerését teszi lehetővé.

 

Mintegy húsz évvel ezelőtt volt arról vita, hogy kell-e az európai városoknak közös útmutató, de közös várospolitika és politikai akarat hiányában nem kerülhetett sor mindeddig városi agendára.

Az EU-nak még mindig nincsen hivatalos megbízása, de az Urban kísérleti projektek, az Urban I és II, az Urban Aquis és a legutóbbi, 2007-2013-ra szóló Kohéziós politika révén szerzett tudás lehetővé tette a mostani Agenda kidolgozását.

A dokumentum hosszú folyamat eredménye, volt ebben konzultáció a CITIES Forum 2014 keretében, ezzel párhuzamosan indult el az új Kohéziós Politika a 2014-2020 időszakra, de a holland elnökség (2016 első féléve) politikai elkötelezettségének köszönhető, hogy a Városi Agenda megszületett.

Az URBACT aktívan vett részt a Városi Agenda elkészítésében, ott volt az UDG (Urban Development Group = Városfejlesztési Csoport, informális, tanácsadó szervezet) ülésén, mint a négy aktív partner egyik tagja (Lásd erről az URBACT cikkeket), számos hivatalos, az Agenda aláírását előkészítő rendezvényt támogatott, köztük a Városkészítők találkozóját Pakhuis de Zwijger-ben.

Amszterdam városa volt az események színtere – EU zászlókkal övezett zárt területet alakított, ahol lehetett sétálni a miniszteri ülés rendőrökkel őrzött területén, be lehetett lépni a mesterségesen létesített Javaeilandon levőFabcity Lab-ba, részt lehetett venni a Városkészítőkszemináriumán a Pakhuis de Zwijger-ben vagy  – előzetes, hosszas regisztráció után – be lehetett lépni a Cor Forum-ba a város nyugati végén, és mindenütt az EU Városi Agendájáról lehetett hallani. Valóban fantasztikus eseménysor, ilyen még nem volt egyik elnökség idején sem. Mindegyik rendezvény az európai városok fejlődéséről, jövőjéről szólt, de sokféle módon, időként összekeveredve.

Az EU csúcsokról szóló hivatalos megnyilvánulások mellett polgári kezdeményezésű hangok is hallatszottak. Az Amszterdamban működő Faircity platform független szervezeteket gyűjt egybe. Így lakásbérlők csoportjai, közösségi kezdeményezések, menekült szervezetek, egyetemi oktatók, jogot a városnak hálózatok, biciklisták egyesülete, társadalmi mozgalmak június 27-29-én demonstráltak azért, nehogy az EU városi agenda piac-orientált irányba tolódjon él, sértve az állampolgárok jogait. Különös figyelmet fordítanak Hollandia és más országok lakásproblémáira.

 „Hollandia társadalmi mozgalmai tiltakoznak, elítélik ezt a politikát, ami miatt a holland lakásszövetkezetek 1993. évi privatizációja óta súlyos problémák alakultak ki. Ezek a szervezetek húsz éven át profit-orientált vállalatként voltak kénytelenek működni; majd 2010-ben az EU azt követelte a holland kormánytól, hogy a szociális lakáshoz csak 33.000 euronál alacsonyabb jövedelmű háztartások juthassanak, és így ösztönözött beruházási piac kialakítására. Emiatt a 90-es évek eleje óta mindmáig csökken az állami lakásépítés és a lakhatás biztonsága. A lakásügyi testületek és a magán lakástulajdonosok 2-5 éves szerződéseket kötnek, ez lehetővé teszi a rövid időn belüli kilakoltatást más lakásba biztosításának kötelezettsége nélkül.” Housing not profit weboldala

Amszterdamban a Városi Agenda rendezvényei idején critical mass volt tiltakozásul a neo-liberális városfejlesztési politikák ellen. Ezután volt egy gyűlés a Radikális Lakásügyi Hálózat képviselőivel, ahol elítélték az Egyesült Királyság tarthatatlan szociális lakásügyi helyzetét, a spanyol Podemos mozgalom pedig a növekvő lakásárak miatt tiltakozott.

Mi köze van ennek az EU Városi Agendájához? Semmi vagy sok – ahogy tetszik.

Az Amszterdami Paktum 52. pont X . fejezetében leszögezi: a miniszterek egyetértenek, hogy „Elismerik a civil társadalom képességét a városi kihívások innovatív megoldásaiban való együttműködésre, ezzel segítik a közpolitika alakítását minden kormányzati szinten és erősítik a demokráciát az Európai Unióban”. Hogyan lehet megfelelni a demokratikus igényeknek – talán ez lesz Európa Városi Agendájának legnagyobb kihívása.   

 

Laura Colini, 2016. június 28.

Eredeti cikk: http://www.blog.urbact.eu/2016/06/the-challenge-of-urban-agenda-for-europe-another-view-from-amsterdam/