„Housing First” - Első a lakhatás: hogyan érvényesíti Belgium két URBACT városa a lakhatáshoz való jogot

Tudja meg, hogyan küzd két belga város a hajléktalanság ellen az URBACT ROOF hálózatának segítségével.
2020-tól a ROOF – és más URBACT hálózatok - partnerei tapasztalataik megosztásával hozzájárulnak az UIA-URBACT (Urban Innovative Actions) „A lakhatáshoz való jogot gyakorló városok” kezdeményezéshez. Ebben a cikkben Zoé Lejeune, a belga nemzeti URBACT pont munkatársa számol be arról, hogyan érvényesítették sikeresen a lakhatáshoz való jogot Liège-ben és Gentben.

Mi a helyzet a terepen?

Liège és Gent (BE) utcáin a terepen dolgozó szociális munkások, önkéntesek és más “első vonalbeli csapatok” 2020 október 27-én éjjel körbejárták a várost, meglátogatva azokat a főbb helyeket, ahol a hajléktalan emberek általában pihennek, alszanak vagy várják a melengető reggeli sugarakat... A hajléktalanok számának pontos felmérése a King Baudouin Alapítvány által finanszírozott összeírás, valamint a nyilvánosság véleményét összegző kérdőív segítségével valósult meg.

A hajléktalanok összeírása az első lépés a hatékony, nyilvános megoldások felé. Mindez összhangban van a #HousingFirst célkitűzéssel, amelyet e két belga város fogadott el az URBACT ROOF hálózatban: a cél megoldást nyújtani a hosszú távú hajléktalanság megelőzésére, amely sokszor párosul kábítószer-függőséggel és mentális egészségügyi problémákkal.

„A cél az, hogy koherens helyi politikák kialakításához a lehető legjobban megismerjük hajléktalanjainkat. Ez nemcsak a hajléktalanok megszámlálását jelenti, hanem egy informatívabb adatfelvételt, összeírást, ami segít az egyes személyekről részletesebb profil összeállításában. Ezt kétévente meg akarjuk csinálni.” - mondja Arnaud Jacquinet, a város hajléktalan embereinek megsegítését célzó projektekért felelős szervezet, a Relais social du Pays de Liège (RSPL) koordinátora.

A „Housing First" kísérlet Belgiumban

A „Housing First” koncepciót először az 1990-es évek elején, New Yorkban alkalmazta egy amerikai pszichológus kutató, akinek meggyőződése volt, hogy a lakhatáshoz való jog alapvető jog, de a strukturális hajléktalanság felszámolásának első, legfontosabb lépése is. Ez a koncepció ellentmond annak az uralkodó nézetnek, mely szerint egyéb személyes, szociális kihívásokat kell először leküzdeni, mielőtt valaki „készen állna” saját lakásba költözni.

Az „Housing First” (első a lakhatás) paradigma nemcsak a lakhatás biztosításáról szól, hanem a kulcsszolgáltatások nyújtásáról és a lakhatással kapcsolatos alapelvek tiszteletben tartásáról is. A koncepció Európában nyolc alapelvet határoz meg, amelyek Belgiumban a program mozgatórugói. Ilyen például a választás lehetősége, a személyközpontú tervezés és a szükséges ideig tartó rugalmas támogatás.

A „Housing First” koncepció nyolc alapelve Európában. Forrás: https://housingfirsteurope.eu

A szegénység elleni küzdelemért felelős szövetségi minisztérium már csaknem egy évtizede finanszírozza a „Housing First” kísérletet Belgiumban. A kezdeményezést 2013-ban indították el, amelyet eredetileg Belgium öt legnagyobb városában: Antwerpenben, Gentben, Brüsszelben, Liège-ben és Charleroiban alkalmaztak.

Először a lakhatást biztosítják, ugyanakkor támogatást is biztosítanak mellé – először a szociális és egészségügyi dolgozók, majd az integrációs coach-ok segítségével. "A Housing First projekt paradigmaváltást vált ki a társadalmi cselekvés szintjén, és ezt nem minden érintett fogadja el könnyen" - magyarázta Arnaud Jacquinet.

A „Housing First” Belgiumban: Működik!

A hajléktalanság megszüntetésére szolgáló hosszú távú megoldások között a „Housing First” kulcsfontosságú elemnek bizonyult a legsebezhetőbb csoportok támogatásában Belgiumban. 2013 óta 18 projekt alkalmazta ezt a megközelítést különböző belga városokban, köztük négy Brüsszelben.

Renaud De Backer, az országos „Housing First” kutatócsoport koordinátora további részleteket árult el: „A kísérleti fázist illetően három különböző vizsgálati csoportba gyűjtöttük össze 378 ember adatait. A „Housing First” célcsoportban két év után az emberek 93% -ának sikerült megtartania lakását. Összehasonlításképpen: a klasszikus segítségnyújtási rendszerben élők esetében ez az arány csupán 48%. E kísérlet óta több mint 855 embert vont be sikeresen a „Housing First” Belgiumban, és 86% -uk még mindig lakásban él.

‘Housing First’ Begiumban: működik! Forrás: ‘Housing First’ labor Belgium

Számos helyi érdekelt gondolja úgy, hogy Belgiumban valós politikai lendületet értünk el, és nagy esélyünk van arra, hogy a „Housing First” élvonalbeli jó példává váljon: „A ‘Housing First’ szemléletet minden regionális és szövetségi politika megemlíti. Ez az első alkalom, hogy négy belga kormány idézi ugyanazt a programot és ambíciót, amely egyelőre nem széles körben elterjedt, ugyanakkor elérhető perspektívát jelent a hajléktalanság elleni küzdelemben” - folytatja Renaud De Backer.

A bevezetés jelenlegi akadályai

Sajnos a helyi szakértők és szociális munkások számos komoly akadályt azonosítottak a „Housing First” széleskörűbb alkalmazásánál Belgiumban. Ezek a következők:

• forráshiány;

• potenciális verseny a kiszolgáltatott csoportok között a lakhatási megoldásokhoz való hozzáférés terén az elégtelen kínálattal összefüggésében - a szociális vállalatoknak nincs elegendő forrásuk lakások felújítására vagy újak építésére, miközben egyre több háztartás kerül fel a várólistára;

• a kiegészítő szektor elégtelen fejlesztése vagy elismerése a magánszektorban;

• a lakhatási szektor hiányos ismerete a „Housing First” mechanizmusról.

„A lakáspiacra nehezedő stressz kétes csoportokat kényszerít arra, hogy a piac legalján versenyezzenek. A pénzügyi helyzet és a piacot támogató politikák idézik elő és konzerválják ezt a helyzetet. A tulajdonosokat és a befektetőket előnyben részesítő, kirekesztő politikákat olyan befogadóbb irányba kell terelni, ami mindenki számára megfizethető lakhatást biztosít” - érvel Steven Vanden Broucke, az URBACT helyi csoportjának koordinátora Gentben.

A „Housing First” hirdetője: az URBACT ROOF hálózat

Ilyen és ehhez hasonló kihívások állnak a 2019-ben, Gent városa által létrehozott URBACT ROOF akciótervezési hálózat munkájának középpontjában. A tevékenység keretében helyi szinten mind a kilenc uniós partnerváros integrált akciótervet készít, ami multidiszciplináris munkát jelent. Minden érdekelt fél azon munkálkodik, hogy a hosszú távú lakhatásra való áttéréssel felszámolják a hajléktalanságot. A ROOF hálózat aktuális partnerei: Braga, Gent, Glasgow, Liège, Odense, Poznan, Temesvár, Thessaloniki és Toulouse Métropole.

"Bízunk benne, hogy Liège-zsel együtt képesek leszünk hatást gyakorolni a belga nemzeti politikára, ugyanis francia és flamand területek egyaránt vannak a partnerségben" - mondja Patricia Vanderbauwhede, az URBACT ROOF hálózat koordinátora. De a cél természetesen az, hogy mind a ROOF hálózat, mind az európai városok esetében hozzájáruljanak a hajléktalanság megszüntetéséhez. Ennek érdekében a ROOF a mindenkit megillető lakhatáshoz való jogot is képviseli uniós szinten. Ennek biztosításához a „Housing First” az egyik legfontosabb megoldás, amelyet támogatni kell!

A ROOF munkájának és érdekképviseletének alapkövei:

• A „Housing First” modell kibővítéséhez szükség van egy többszintű megközelítésre

A városok központi szerepet játszanak, de a lakhatás kulcsfontosságú lehetőségeit - mind az állami, mind a magánszféra esetében - regionális, nemzeti, sőt uniós politikákkal és finanszírozási lehetőségekkel kell támogatni. A „Housing First” támogatásának nemzeti stratégiája nélkülözhetetlennek bizonyult a projektek sikerében azon országokban, ahol ez széles körben elterjedt. Az EP-képviselők érzékenyítése, valamint a városi érdekelt felek közötti partnerségek és koalíciók kiépítése a ROOF partnereinek hangsúlyos célja.

• A megfelelő érdekeltek feltérképezése, különösen a lakásszektorban

A hatékony partnerségek létrehozása és a szolgáltatások közötti jobb együttműködés (lakhatás, szociális ellátás, sürgősségi ellátás, szakmai támogatás stb.) függ a helyi kontextustól és lehetőségektől, a partnerek erősségeitől és az érintett szolgáltatásokhoz történő hozzáféréstől. Az URBACT olyan módszereket és eszközöket biztosít a városoknak, mint a közös tervezés (co-creation) és a részvételi megközelítés annak érdekében, hogy megfelelő politikai támogatással globális megoldásokat hozzanak létre.

• Számok: a hajléktalanok összeírása és a program célközönségének ismerete

A „Housing First” megoldásait több körben érdemes alkalmazni. Először fontos a probléma feltárása, annak megismerése és nyilvánosság elé tárása, majd lényeges arra rávilágítani, hogy a „Housing First” megoldások - mivel saját célközönségre irányuló saját feladatokat fogalmaz meg - valóban jobban működnek, mint a társadalmi vészhelyzetekre adott eddigi válaszok. A hajléktalanok összeírása az első lépés annak bizonyítására, hogy ez a kérdés a városok lakhatási stratégiájának kulcsfontosságú eleme. Ehhez a ROOF városi partnerei sokat dolgoztak az ethos light módszertanon, amelyet a FEANTSA - a hajléktalanokkal foglalkozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetsége - dolgozott ki.

Helyi, nemzeti és európai érdekképviselet: a lakhatáshoz való jog érvényesítése

Az URBACT erőssége, hogy különböző országokból, Európa különböző térségeiből származó városok támogatják ugyanazt a modellt és elősegítik e megoldások további finanszírozását. „Nem volt komolyabb szakpolitikai támogatottság a „Housing First” körül, ezért azt próbáljuk elérni a ROOF-fal, hogy politikai napirendre kerüljön... annak biztosítására, hogy a városokban minden szint dolgozzon a hajléktalanságon a számukra leginkább előnyös módszerekkel.” - mondja Patricia Vanderbauwhede.

„Úgy gondolom, hogy a városoknak az a szerepük, hogy a helyi valóságot a felsőbb szintek felé is láthatóvá tegyék. A gyakorlatban ugyanis mi dolgozunk az utcán tartózkodó emberekkel. Mi érezzük igazán, mi működik és nem, mire van szükség és mire nem. Itt nagyon fontos szerepünk van: elérni, hogy a felsőbb kormányzati szintek konstruktív partnernek tekintsenek minket” - folytatja Steven Vanden Broucke.

További információ

A „Housing First” csak egy a számos megoldás közül a hosszú távú hajléktalanság megszüntetésére. Több innovatív megoldás és együttműködés fog létrejönni a következő hónapok, évek során. Az UIA és az URBACT 2020-ban indított közös „Városok, amelyek részt vesznek a lakhatáshoz való jog érvényesítésében” kezdeményezésére építve 2021 tavaszán új platformot indítanak, amely inspiráló városi esettanulmányokat tartalmaz az együttműködésen alapuló lakhatással, a méltányos finanszírozással és más lakhatási kérdésekkel kapcsolatban.

A témában aktuális URBACT cikkek: