’Hackathon’ a város szervezésében: megéri a felhajtást?

Városi önkormányzatok vagy azok szervezetei egyre nagyobb számban fordulnak a hackathon módszeréhez, hogy új vállalkozásokat hozzanak létre, ötleteket generáljanak szakpolitikáikhoz vagy innovatív városi megoldások kitalálásának részeseivé váljanak. De vajon tényleg működik ez a módszer? Feltettük ezt a kérdést városinnovációs szakembereknek, illetve öt URBACT-város önkormányzati csapatának… a válasz, amit kaptunk, a következő: „Igen, ha a megfelelő embereket vonod be, a konkrét helyzethez és szükségletekhez igazítod a módszert, és biztosítasz további segítséget, utókövetést a nyerő ötleteknek”.

De először is: mi a manó az a hackathon?

„A hackathonok olyan intenzív összejövetelek, amelyeken tehetséges emberek csapatokban dolgoznak viszonylag rövid ideig egy adott kihívás megválaszolására” - definiálja Jim Sims, az URBACT BluAct transzfer hálózat vezető szakértője. "Általában üzletembereket, technológiai szakembereket, marketingeseket, adatmérnököket, tervezőket és véletlenszerűen kiválasztott embereket vonnak be a közös kihívások megoldására."

A hackathon műfaját eredetileg programozók számára találták ki. A leghíresebb „hackathon-termék” a Facebook ’Like’ funkciója. Ma már azonban a műfaj kinőtte ezt a keretet. Ilyen 1-3 napig tartó eseményeket mindenféle szervezet kezdeményez, beleértve önkormányzatokat is. A cél az ötletek generálása, illetve célzott megoldások tervezése.

Alex F. Osborn 1939-as “brainstorm session” (ötletbörze-találkozó) szellemisége tovább él a hackathonokban. Osborn résztvevői egy kreatív problémát kezeltek „kommandós formában, minden résztvevő ugyanazt a célt támadva”. Kizártak minden ítélkezést és a legvadabb ötleteket is befogadták. „Minél nagyobb az ötletek száma, annál nagyobb a valószínűsége a győzelemnek.”

Hackathon: jó ez valamire a városoknak?

„Ha egy hackathon működik, az mindenki számára hasznos: felrázza a gondolkodást, új ötleteket hoz felszínre, intézményi módszertanokat változtat meg” - mondja Francois Jégou, az URBACT BioCanteens transzfer hálózat vezető szakértője.

Egy jól sikerült hackathon sokat lendít az innováción egy tágabb üzleti program részeként – különösen olyan városokban, ahol hiány van vállalkozókból, fiatalokból. Egy kikötővárosi hackathon a legkülönfélébb témákban hozott innovatív ötleteket: a tengeri mentés, a smart kikötő, a hajózás GPS technológiája, vízalatti adatok mérése, de még az óceáni turizmus, a divat és a vendéglátás területén is. „Fontos az a mechanizmus, hogy olyan ágazatokat is összehoz, amelyek általában nem működnek együtt, mint például a kissé tradicionális tengeri ágazat és a legfejlettebb, high-tech IKT-szektor.”

A városok számára jó eszköz a hackathon arra, hogy más szereplőkkel közösen találjanak megoldásokat, illetve a döntéshozatali folyamatokat is leporolják. Jégou szerint mindenféle szintű munkatársak, reménybeli partnerek és érintettek bevonásával a hackathonok „gyors eredményekhez, javaslatokhoz, spontaneitáshoz és lelkesültséghez vezetnek olyan szereplők között, akik évek óta csak néznek egymásra; ami különösen jellemző a közigazgatásban.”

A műfaj fellendítésére olyan nagyszabású rendezvényeket is szerveznek, mint a Hack Belgium, ami – Jégou szavaival – „három kreatív nap a hackaton izgalmainak megtapasztalására… anélkül, hogy bármilyen konkrét eredményt elvárnánk.”

Árnyoldalak

Azért legyünk realisztikusak – teszi hozzá Mario Laghi az olasz Cesenából, az URBACT BeePathNet transzfer hálózat részéről – „Egyáltalán nem könnyű megszervezni egy igazán hatékony hackathont, különös tekintettel arra az elvárásra, hogy okos, innovatív, könnyen megvalósítható, forgalomba hozható ötletek keletkezzenek. Különösen nehéz tartós eredményeket elérni, még akkor is, ha a közreműködők és a résztvevők szintje nagyon magas.”

Egyes hackathonokat az visz félre, hogy túl széles, túl komplex, vagy éppen nem kellően definiált kihívásra keresnek választ. Másokról utólag azt gondoljuk, hogy a könnyebben létrehozható megoldásokat, vagy a nyomulósabb szereplőket jutalmazták. Tudunk olyan városról, amely utólag jött rá, hogy be kellett volna vonnia profi moderátorokat, technológiai szakembereket, oktatási intézményeket, vagy éppen inspiráló vállalkozókat.

A fő kockázat az, hogy amikor a résztvevők hazatérnek, a frissen kreált megoldások, javaslatok elillannak. „Számos olyan hackathont láttunk, ahol olyan izgalmas javaslatok születtek, amelyek sosem jutottak el a megvalósításig” – figyelmeztet Sims.

Az is megesik, hogy a nyertes kreatív csoportoknak hiába adunk inkubációs szolgáltatásokat, mentorálást és finanszírozást, hosszabb távon nem maradnak olyan lelkesek és ihletettek, mint mentoraik.

Mit hoztak ki URBACT-városok a hackathon lehetőségeiből?

„Az URBACT olyan városokat fogad be, amelyek innovációt mutatnak a kormányzás számos aspektusában, ezért nem meglepő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a hackathonok iránt. Vajon hogyan biztosítják, hogy ezek valóban hozzák az elvárt hasznokat és alkalmasak legyenek szakpolitikai kérdések megválaszolására?” – teszi fel a kérdést Nuala Morgan, az URBACT Tőkésítési és Kommunikációs Osztályának vezetője.

Vizsgáljunk meg 5 várost a futó URBACT III transzfer hálózatokból, hogy választ kapjunk a kérdésre.

1. Mouans-Sartoux (FR): BioCanteens

A BioCanteens projekt partnervárosai háromórás, gondolatébresztő mini-hackathont tartottak 2019 októberében Trikalában (EL). A résztvevő csoportok egyenként kidolgoztak egy alkalmazást, amely támogatja a fenntartható iskolai étkeztetést és szemlélteti annak hasznait – egy olyan ágazattal foglalkoztak tehát, amelyben hagyományosan meglehetősen alacsony a technológiai eszközök szerepe. Az ötleteiket előadták egymásnak, visszajelzéseket adva és kapva.

Thibaud Lalanne, aki először vett részt hackathonon, Mouans-Sartoux-ba visszatérve felvázolt egy olyan alkalmazást, amely összeköti a fogyasztókat a helyi biogazdálkodókkal. Ennél is fontosabb, hogy „megtanultam figyelembe venni a célkitűzéseimet, a helyi korlátokat, a helyi kihívásokat, és látni, hogyan lehet a digitális megoldásokat integrálni.”

Lalanne szerint ez a „digitális tudatosság” segíti a várost abban, hogy előkészítsen egy „smart élelmiszerstratégiát”, az Európai Bizottságnak a 21. századi intelligens vidéki térségekre vonatkozó szakértelmével és támogatásával.

„A hackathon energizált minket: remek módszer volt arra, hogy a homályos ötletektől nagy sebességgel igen figyelemreméltó prototípusokat alakítsunk ki.” – emlékszik vissza Lalanne, aki az általa felügyelt önkormányzati gazdasággal ellátja a helyi iskolákat bio-alapanyagokkal.

2. Cesena (IT): Hackathon a helyi méhészet fellendítésére

„Hogyan lehet helyi méz- és méhészeti termékekkel versenyezni az olcsóbb tömegtermelésű importtal?” A BeePathNet partnerváros, Cesena ötlépcsős ötletelést tervez azért, hogy innovatív, mégis reális megoldásokat találjon erre a komplex kihívásra.

A közelgő „BeePath Jam” négy altémát tartalmaz: történetmesélés; rövid ellátási láncok; termékmárka; a méhészek szövetségének stratégiai jövőképe. A multidiszciplináris csapatok öt műhely során foglalkoznak egy vagy több témával, majd megoldásaikat egy hatodik, záró rendezvényen mutatják be.

Minden csapatban lesz egy méhész, aki együtt gondolkodik az informatika, a környezettudomány, az élelmiszertudomány, a mezőgazdaság, a tervezés vagy az építészet területén érdekelt vállalkozókkal, hallgatókkal.

„Hangsúlyozzuk az együttműködést, de van verseny is: végül a legmegfelelőbb megoldást választjuk ki, és a méhészek szövetségét valóban érdekli annak megvalósítása. Tehát időt kell adnunk ezeknek a társalkotó csoportoknak valódi komplex és integrált megoldások kitalálására” – mondja Saveria Teston, aki az URBACT Helyi Csoport részéről koordinálja az eseményt. Az ULG tagjai között szerepel a mezőgazdasági főiskola, a bolognai egyetem, a Cesenalab üzleti inkubátor, az ART-ER regionális innovációs konzorcium és az AFA méhészek szövetsége.

A BeePath Jam a város start-up eseményeinek hagyományán alapszik. Az eddigi sikerek között sok mindent találunk növényvédelmi alkalmazástól fehérjeforrásként szolgáló édességekig.

3. Burgas (BG): Hallgatói hackathon segíti a kikötőváros start-up versenyét

Burgas csatlakozott a BluAct projekthez, hogy Piraeus (EL) Kék Növekedés Kezdeményezéséből tanuljon – egy helyi üzleti inkubációs szolgáltatásokat kínáló versenyből, amely 2014 óta 20 induló vállalkozást és 55 új munkahelyet hozott létre.

A verseny alapján a Fekete-tengeri kikötőváros „kék gazdaság” hackathont rendezett több mint 60 informatikai hallgató számára, együttműködve a burgasi egyetemmel. Nyertes ötleteik – környezetbarát „kék műanyag”, halkövető alkalmazás, csónakmegosztó platform és esővízcsatornába telepített áramfejlesztő – áprilisban háromnapos versenybe kezdenek online bejelentkező vállalkozók mellett.

A Burgasz önkormányzatánál dolgozó Mariya Burulyanova szerint: „Megismertettük a résztvevőket a kék gazdaság fogalmával és azzal, hogy ötleteik hogyan lesznek hasznosak Burgasz városában.” „Nagyon sikeres esemény volt a friss, okos ötletekkel, amelyek olyan fiataloktól származtak, akik nagyon lelkesen dolgoznak ezen a témán” - tette hozzá Georgi Sakaliev, szintén az önkormányzattól.

A későbbiekben három innovatív javaslat 2500 eurót nyerhet, valamint egy tanulmányutat Pireusz vállalkozóival való megismerkedésre, illetve inkubációs támogatást olyan partnerektől, mint burgasi kikötő és más helyi vállalkozások.

Erős helyi politikai támogatással a „Burgas Blues” verseny rendszeres rendezvénnyé válhat.

4. Galati (RO): A helyi vállalkozások támogatják az új Duna Növekedési Kezdeményezés hackatont

A dunai kikötőváros, Galati szintén egy Pireus által ihletett vállalkozásfejlesztési versenyt szervez, üzleti támogatással és végső finomhangolással 2020-ban. Burgaszhoz hasonlóan a galati rendezvényen is együtt fognak dolgozni a résztvevők online bejelentkező vállalkozókkal.

De amíg Burgasz egy meglévő, éves hachatlon-sorozatra épített, Galati a semmiből hoz létre két üzleti ötletek kialakítására szolgáló rendezvényt, köszönhetően „annak a nagyon elkötelezett és érdeklődő szakértői csapatnak, amely Galati URBACT Helyi Csoportját (ULG) alkotja, különböző szektorokat képviselve: egyetemeket, hajótervezőket, bankrendszereket, civileket és IT-vállalkozásokat.” – mondja az önkormányzat munkatársa, Carmen Ana Ariton-Bejan.

Galati polgármestere, Ionuț-Florin Pucheanu, aki meglátogatta a hackathont 2019 decemberében, gratulált ahhoz a sikeres együttműködéshez, amely az önkormányzat, az akadémiai intézmények és a helyi vállalkozások között valósult meg.

Mindkét alkalommal 24 fiatal vállalkozó állt össze, hogy fenntartható üzleti javaslatokat dolgozzanak ki a modern infrastruktúra, a szoftverfejlesztés, a kibocsátás-csökkentés, a fejlett gyártási technológiák vagy az energiahatékonysági rendszerek területén.

Az ULG-tagok visszajelzései „bepillantást adtak a privát szektor belső működésébe és a városunkban működő vállalkozások életébe” – meséli Prof Camelia Vizireanu, ULG-koordinátor. „A hackathonok jó módszertant adnak ahhoz, hogy elejét vegyük a Galatiban tapasztalható agyelszívásnak, mert esélyt ad a vállalkozóknak arra, hogy biztonságos üzleti környezetben fejlesszenek és teszteljenek új megoldásokat.”

5. Ostend (BE): Helyi rendezvények a Hack Belgiumra építve

A 2018-as Hack Belgiumon Ostend városa arra ébredt rá, hogy nagyon sok lakosa dolgozik tengerrel kapcsolatos munkakörökben, a turizmustól a high-tech innovációig. A BluAct-hez csatlakozva Ostend összehozta ezeket az érintetteket, megalakítva egy ULG-t. Ez lehetővé tette számunkra, hogy létrehozzanak egy „Óceán-kihívás” elnevezésű pavilont a 2019-es Hack Belgiumon és ott bemutassanak inspiráló vállalkozásokat, többek közt egy halbőrrel foglalkozót.

A hackathon után is érkezett támogatás. „Köszönhetően a BluAct-nek, egy nagyobb, erősebb helyi hálózatunk lett, így folytathattuk a Hack Belgium során felvetett ötletek kidolgozását Ostendben” – meséli Astrid Vanackere.

A város a saját kék gazdaság versenyére is meghívott érdekelt hackathon résztvevőket. A tervek szerint egy online értékelés és nyomonkövetés után kilenc csapat fogja előadni innovatív ötleteit egy, az ULG tagjaiból álló zsűrinek. Vanackere szerint ezzel az eseménnyel megkezdődik az inkubációs szakasz és az üzleti tanácsadás személyre szabása.

Írta: Amy Labarrière

Eredeti cikk: https://urbact.eu/city-run-%E2%80%98hackathons%E2%80%99-worth-hype